Interjú Felix Marcuval, a kolozsvári Történelmi Múzeum új igazgatójával
- Az első, már múzeumigazgatóként (menedzserként) adott interjúiban kiemelte, hogy az intézmény egy elavult bürokráciával és menedzsmenttel rendelkezik, amely azonnal reformra szorulna. Hogyan lehetne ezen változtatni és milyen intézkedéseket szeretne megvalósítani egy belső reform érdekében?
- A romániai kulturális intézmények 1989 után visszamaradtak a modernizációs folyamatokban és elhanyagolt állapotba kerültek, elsősorban az alulfinanszírozás miatt. Emiatt döntő többségük alapvető problémákkal küzdenek az intézmény alapcéljainak megfogalmazásában és azok gyakorlati menedzselésében. A kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum esetében, az általam benyújtott és nyertesnek ítélt projekt-javaslat egy olyan új koncepciót nyújt a múzeum vezetéséről és igazgatásáról, amely – ha sikeresen alkalmazásra kerül és a várt eredményeket mutatja – modellként szolgálhat többi, hasonló intézmény számára is. Elsősorban a hagyományos múzeumi igazgatás eddigi gyakorlatát szeretné felváltani a projekt-alapú menedzsmentre, amely az gyakorlatban azt mutatja, hogy sokkal jobb eredményeket tud felmutatni rövidebb idő alatt. Mindez csak egy olyan új, fiatalos menedzseri csapattal lehetséges, amely tisztában van a múzeum-igazgatás legújabb fogalmaival és képes megbirkózni ezekkel az új feladatokkal és kihívásokkal.
Dr. Felix Marcu (1974) régész, muzeológus, 2002 óta a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum kutatója és 2016 óta igazgatója, a BBTE betanító oktatója. Számos pályázat és külföldi tanulmányút kötődik nevéhez. A Román Régészeti Bizottság és a Romániai Limes Bizottság tagja, a római határvédelem és erőd-régészet neves hazai kutatója.
- Javasolta a ROF (A múzeum szervezeti és működési szabályzata) módosítását és a múzeum személyzeti struktúráját is újragondolná. Hogyan áll jelenleg ez a két kezdeményezés?
- Mindkét javaslat a kulturális minisztérium szakmai bizottsága előtt van és bízom benne, hogy rövid időn belül elfogadásra kerülnek, hogy elkezdhessük a múzeum belső reformjához szükséges alapvető lépéseket.
- Kolozsvár – bár kulturális központként ismert és mágnesként vonzza a turistákat – jó néhány éve nem rendelkezik történelmi múzeummal és állandó régészeti kiállítással. Ennek egyik legfőbb oka a múzeumnak otthont adó épület jelenlegi állapota. Milyen intézkedésekkel igyekeznek az épület állapotán javítani és mit terveznek idénre?
- Múzeumigazgatói feladataim közül az első az volt, hogy új szerződést kötöttünk az épület konszolidációjára vonatkozóan, amely jelenleg súlyos strukturális és funkcionális problémákkal küzd. Idén azokat a munkálatokat szeretnénk elvégezni, amelyek előkészítik az épületet egy koherens és modern állandó kiállítás kialakítására és befogadására.
- Többször hangsúlyozta, hogy igazgatóságának legfőbb és mindenekfelett álló célja az állandó kiállítás megnyitása. Mikorra várható ez, a város kulturális életében nagy szerepet játszó esemény és milyen alternatívákkal igyekszik addig a múzeum megőrizni kulturális jelenlétét a helyi lakosok és turisták körében?
- Ez előbbire nehéz válaszolni. Mint fentebb említettem, egyelőre néhány fontos lépésen kell túllennünk ahhoz, hogy a múzeum állandó kiállítását megnyissuk. Van továbbá egy igen problematikus és sokak által, számos pontban bírált szerződés az állandó kiállítás kialakításáról, amelyben ugyancsak egy elfogadható megoldást kell találnunk. Biztos vagyok abban, hogy a kolozsvári Történelmi Múzeum tulajdonában lévő örökséggel nemcsak Erdély, de Románia egyik legszínvonalasabb régészei és történelmi kiállítására alkalmas. Ennek újragondolása valóban, igazgatóságom legfőbb feladata, ugyanakkor nem hagyhatjuk, hogy a múzeum kimaradjon a város és a régió kulturális életéből. Ennek érdekében több, nagyszabású ideiglenes kiállítással készülünk helyi és nemzetközi intézményekkel közreműködve és együttműködünk a városi intézményekkel is, hogy aktívan részt vegyünk a város emblémájának tartott főbb rendezvény-sorozatokon is.
- A kulturális események szervezésén és a régészeti örökség védelmén túl a múzeum egyike a város legjelentősebb kutatóintézeteinek is. Milyen közleményekkel vagy tudományos eseményekkel készülnek idén és mely hazai és külföldi intézetekkel kívánnak együttműködni?
- Elsősorban a múzeum egykor a világ legnagyobb könyvtáraiba is eljutott tudományos folyóiratának, az Acta Musei Napocensisnek a felélesztésére indult egy kezdeményezés. Sajnos az elmúlt években a folyóirat közlését elhanyagolták, így most szükségessé vált a periodika új számainak gyors kiadása és naprakész tétele, amely elengedhetetlen e rangos és régi folyóirat nemzetközi adatbázisokba történő bejegyzéséhez. Továbbá, a múzeum munkatársainak megvannak a saját projektjei, amelyek tudományos eredményeinek közlését a múzeum egy közös szerződés értelmében támogat. Nem utolsó sorban, megemlítendő a Nemzeti LIMES Program, amelynek legfőbb célja Dacia római határvédelmi elemeinek világörökségi (UNESCO) helyszínné nyilvánítása. Ez a projekt már eddig is számos új eredményt hozott, melyeknek közlése már folyamatban van. Ezeket egy közlemény-sorozatban, saját honlap és féléves folyóirat formájában közöljük majd.
- A felgyorsult társadalomban a fiatal generációk egyre kevesebb időt fordítanak múzeumlátogatásra, kulturális eseményekre és megváltozott a tárgyi kultúránkhoz való viszonyunk is. Hogyan határozná meg egy múzeum szerepét a mai társadalomban és mit jelent a Történelmi Múzeum Kolozsvár vagy Románia számára?
- Az elmúlt harminc évben radikálisan megváltozott egy múzeum szerepe. Az egykor zárt, a saját kollekcióját ódon falak mögött őrző intézmény képét felváltotta egy interaktív tudományos, közoktatási és kulturális intézmény. Szükségszerűvé vált az adott társadalom vagy a nagyvilág változásait követni és az aktuális szakmai trendeket követni. A múzeumok új szerepe ma a hagyományos muzeológia értékeinek egyesítése a közoktatás és a jóléti társadalom alapelveivel, amelynek fő szempontja az életminőség – így a kulturális igények – javítása és biztosítása. Ez a múzeum-kultúra teljes átalakítását igényli, amelynek a saját gyűjtemények megőrzésében jelentkező új módszerek bevezetésén túl a külvilág és nagyközönség felé is nyitnia kell. Egy múzeumnak fejlesztenie kell a nagyközönséggel való kapcsolatát – egyértelművé téve az intézmény nagytársadalmi funkcióját.
A múzeum ma egy úgynevezett „value brand” azaz értékhordozó, amelynek alapvető célja, hogy hosszú távú, szoros kapcsolatot teremt a társadalom és a nagyközönség azon részével, amellyel közös értékeket képvisel. Ezáltal egy múzeum többet jelent egy rövid kiállítás-látogatásnál: hosszan tartó értéket képvisel és hozzájárul a társadalom művelődéséhez. Egy másik sajátossága egy ilyen intézménynek az autentikus jelleg. Korunk virtuális és digitális élményvilága nem pótolhatja a tárgyi örökséggel és autentikus múzeum-élménnyel való direkt kapcsolatot. Célunk ezáltal, hogy népszerűsítsük Kolozsvár és Erdély régészeti és tárgyi emlékeinek megőrzését (konzerválását és restaurálását), kutatását, megértését, tiszteletét és rehabilitációját. Közvetíteni a szakmai és laikus közönség felé a tárgyi (mobilis és imobilis) örökségünkről szerzett tudásunkat és kutatási eredményeinket, valamint fejleszteni a nagyközönség múlt iránti érzékenységét és tiszteletét elsődleges prioritása intézményünknek.
