Két kötet Harag György életművéről
„Ennek a két kötetnek fontos helye van a Harag-recepció történetében, hiszen színháztörténeti szempontból olyan adalékokat és újdonságokat tartalmaznak, amelyek nagyon sokat hozzáadnak az eddigi Harag-képünkhöz, rendezői-alkotói módszeréhez” – mondta az eseményen Szebeni Zsuzsa.
A kötet szerkesztője szerint a Magyar Művészeti Akadémia mintegy két és fél évvel ezelőtt kezdett el érdemben foglalkozni a Harag-hagyatékkal, amelyet a rendező özvegye, Harag Ilona bocsátott a rendelkezésükre. S bár a hagyaték részleges feldolgozása már megtörtént a rendező 1985-ben bekövetkezett halála óta, mégis akadt számos érdekesség, kuriózum, amely eddig nem látott napvilágot – hangsúlyozta a szerkesztő.
„Ablonczy László akadémikus, ismert színikritikus, a Nemzeti Színház egykori igazgatója vetette fel akadémiai szinten a hagyaték átvizsgálását, ő ugyanis Harag György elkötelezett híve. Ekkor még nem igazán fogalmazódott meg bennünk minden részletében ez a program, ami végül tavaly összeállt, de úgy véltük, hogy ezzel a viszonylag egy kézben lévő nagyon értékes hagyatékkal mindenképpen foglalkozni kell” – részletezte a folyamatot Kovács Örs, hozzáfűzve: az volt a cél, hogy „kicsit hozzák vissza” a köztudatba Harag György nevét, és életműve kerüljön az őt megillető helyre. Ugyanakkor meg voltak győződve arról, hogy a jelenlegi magyar és erdélyi magyar színjátszás igenis gazdagodhat ennek az életműnek a feldolgozásával.
Elkezdődött tehát a folyamat, és azzal szembesültek, hogy Harag Ilona az elmúlt mintegy 15 évben nagyon sok időt és pénzt áldozott a hagyatékra, több kiállítást és egyéb rendezvényeket szervezett. Ennek ellenére a fotó- és az írásos anyag területén is számos újdonságra, kuriózumra leltek. Kovács Örs megemlítette például a hatvanas-hetvenes években a Teatrul című bukaresti színházi folyóiratban publikált, Harag György nevéhez fűződő írásokat, tanulmányokat, amelyek eddig nem jelentek meg magyar nyelven, vagy azt a rendkívülinek számító próbanaplót, amely szó szerint dokumentálja a Kisfaludy-játék című, 1980-as Harag-rendezés próbafolyamatát a győri Kisfaludy Színházban. Szintén az érdekességek közé sorolta a rendező naplóját, amelyet az 1955-ös moszkvai tanulmányútja során vezetett, és amely eddig nem jelent meg sehol teljes egészében, valamint egy Harag által írt elemzést a nagybányai illetve a szatmári színházban eltöltött évekről. „Ha bármelyik színházi szaklap ma lehozná ezt a feltehetően 1957-ben született tanulmányt, teljes mértékben megállná a helyét, mind nyelvezetét, mind pedig széles látókörét, elméleti képzettségét illetően” – jegyezte meg a szerkesztő.
A győri színházban lejegyzett próbanaplóról beszélve Kovács Örs elmondta: már maga a rendező kezdeményezése, hogy szó szerinti leiratot készítsenek a próbákról, izgalmas dolognak számított, ráadásul Harag György három Kisfaludy Károly-darabot gyúrt egybe a Kisfaludy-játék című előadáshoz. „A leirat azért is érdekes, mert rávilágít arra, hogyan gondolkodott az 1980-as években az erdélyi magyar színházi szakma, és hogyan gondolkodott a magyarországi magyar színházi szakma. Merem állítani, hogy Harag a maga módján tényleg »ufónak« számított akkortájt Magyarországon. Csak egy mozzanatot emelnék ki ebből a leiratból: amikor Harag próbálja rávenni a magyarországi színészeket, hogy gondolkozzanak kicsit együtt, találják ki együtt, hogy mi legyen a kimenetele az éppen aktuális jelenetnek, azt mondja neki az egyik győri vezető színész, hogy lehetetlenséget kér tőlük, teljesen aszurd dolgot, mert őket nem úgy tanították, hogy együtt gondolkodjanak a rendezővel, hanem, hogy hajtsák végre az utasításokat. Ez szó szerinti leirat, nem lehet félreérteni. Ilyen szempontból is nagyon gazdag a könyv, azért is örülök, hogy megjelenhetett, mert talán pont azokat a lyukakat pótolta az életművet tekintve, amelyek korábban hiányoztak.”
Az Át akarta ölelni az egész világot – Harag György színháza címmel megjelent, Harag György életét és pályafutását bemutató album a Harag-emlékévhez fűződő kiállítás látványosabb anyagát tartalmazza – mondta Kovács Örs. A programsorozat részeként összeállított vándorkiállítás több mint negyven tablón, mintegy 200 fotón keresztül mutatja be a rendező életművét. A 2020 tavaszára tervezett, de a koronavírus-járvány miatt végül 2020. október elsején induló Harag György-emlékév és a hozzá kapcsolódó vándorkiállítás első helyszíne a gyulai várszínház volt, a tervek szerint több – magyarországi és erdélyi – városba is ellátogat majd.
