Csökkent a külkereskedelmi mérleghiány

Csökkent a külkereskedelmi  mérleghiány
Több mint 13 százalékkal csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya. Elemzők szerint noha legutóbb 2009-ben, a nemzetközi gazdasági válság idején csökkent a deficit, a mostani mérséklődés és az akkori visszaesés között lényeges különbség van, hiszen a mostani nem tekinthető fájdalmas korrekciónak, hanem egy várható következménye az energiaárak mérséklődésének.

A statisztikai intézet közlése szerint az idei első öt hónapban a kivitel 7,5 százalékkal 39,679 milliárd euróra nőtt, míg a behozatal 2,1 százalékkal 50,738 milliárd euróra gyorsult, de is így a külkereskedelmi mérleg hiánya 11,058 milliárd euró volt, ami 1,715 milliárddal (13,4 százalékkal) kevesebb, mint tavaly január-májusban. Májusban az export 8 százalékkal nőtt, az import 0,8 százalékkal gyorsult, így a deficit értéke elérte a 2,179 milliárd eurót tavaly májushoz képest.

A statisztikai intézet által bemutatott adatok szerint a külkereskedelmi mérleg hiányát legnagyobb mértékben továbbra is a vegyszerek, a gyógyszeripari termékek és a műtrágya okozza, hiszen ezekből a termékekből 1,9 milliárd euró értékben exportálunk és 7,2 milliárd euró értékben importálunk, így a deficit eléri az 5,3 milliárd eurót. Az acél-, gumi-, papír-, és fémtermékek esetében a külkereskedelmi hiány eléri a 2,5 milliárd eurót, a kőolajipari termékek esetében a deficit 1,8 milliárd euró.

A Ziarul Financiar szerint hazánk egyik szégyenletes statisztikája az élelmiszeriparra vonatkozik, hiszen a mérlegből kiderül, hogy 3 milliárd euró értékben exportálunk élelmiszert, ugyanakkor 4,7 milliárd euró értékben importálunk, így a deficit eléri az 1,7 milliárd eurót. Ez azért szégyenteljes statisztika, mert más országok, amelyeknek nincs akkora mezőgazdasági potenciáljuk, mint Romániának, az élelmiszeripar esetében sikerül pozitív külkereskedelmi mérleget felmutatniuk. A rossz hazai eredményeknek az az oka, hogy sok nyersanyagot adunk el, így például gabonát, ugyanakkor feldolgozott élelmiszereket importálunk, mert a hazai élelmiszeriparban a feldolgozás nagyon alacsony, a kereslethez képest kevés olyan vállalat van, amely élelmiszergyártással foglalkozik.