Újra erőt meríthetünk magyarságunkból, hitünkből
Borítókép: A tegnap felavatott Tamási Áron-mozdony pénteken 14:20-kor fut be a kolozsvári állomásra (fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának kabinetfőnöke a zarándokvonatokat húzó Tamási Áron-mozdony tegnapi avatásán emlékeztetett: az emlékév célja, hogy olyan programokat tartsanak az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóramagyarságnak, amelyek bemutatják Tamási Áron életművét, és „kapcsot tudnak teremteni” az elszakított nemzetrészek között. A zarándokvonatot húzó mozdonyt az író arcképe, egy tőle származó idézet és farkaslaki táj díszíti – ismertette. A nemzeti összetartozás napi-programokról pedig elmondta: csütörtökön indul például a kétnapos, Székelyudvarhely és Csíksomlyó között ötödik alkalommal megrendezett lovas zarándoklat több mint 200 lovas részvételével, a csíksomlyói kegytemplom mellett Tamási Áron életét bemutató kiállítás nyílik, Tamási Áron szülőfalujában, Farkaslakán pedig június 4-én az író életművét megidéző színházi előadást tartanak a Békéscsabai Jókai Színház vendégszerepel Farkaslakán. De Erdély kiemelt helyszíne lesz a programoknak, számos település kapcsolódik be az eseménysorozatba. Két járványsújtotta év után ugyanakkor pénteken hajnalban újra elindulhat a csíksomlyói búcsúba a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, azaz az össznemzeti zarándokvonat, így újra erőt meríthetünk magyarságunkból, a találkozásokból – tette hozzá. (MTI)
Béke és jóság! mottóval tartják a búcsút
Már a XV. században virágzott Csíksomlyón a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében, a környékbeliek a Szűz Mária-ünnepeken ott gyűltek össze. IV. Jenő pápa 1444-ben kelt körlevelében arra buzdította a híveket, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul – a kor szokása szerint –, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolta a pápa, hogy „a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyülni, Máriát tisztelni”. Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, a segítő Szűz Mária tiszteletére.
Csíksomlyó napjainkban nemcsak a katolikus székelység, hanem az összmagyarság hírneves búcsújáró helye, de most már a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. Az idő múlásával és a számtalan megpróbáltatás, a kommunista rendszer alatti tiltás ellenére a Szűzanya iránti buzgó tisztelet nem lankadt. Sőt, nemcsak Pünkösd szombatján, hanem évközben is szüntelenül áradnak a hívek Máriát tisztelni, köszönteni és előtte imádkozni Csíksomlyóra. Az 1989-es rendszerváltás óta pedig minden évben több százezer ember zarándokol oda és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, ünnepi szentmisén, bár az utóbbi két évben a világjárvány közbeszólt.
A koronavírus járvány okozta kétéves megszakítás után, hála Istennek, az idén már ismét a megszokott módon kerül sor a pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi búcsúra. Ennek felvezetőjeként holnap, június 3-án, péntek délután 5 órakor imaóra lesz a kegytemplomban, majd 18 órakor nyitó szentmise, amelyet ünnepi rózsafüzér követ. Péntekről szombatra virradóra ugyanott virrasztás lesz.
Pünkösdszombaton, június 4-én reggel fél nyolckor szentmisét tartanak a kegytemplomban, majd 10.30 órakor indul a kordon a kegytemplom előtti térről a Hármashalom oltárhoz. Tíz órától ünnepélyes rózsafüzér lesz a nyeregben, amelyet egy óra múlva szentségimádás követ. Fél egykor kezdődik az ünnepi szentmise, Aznap 17 órakor mutatják be a hagyományos csángó-szentmisét a Szent Péter és Pál plébániatemplomban, míg a kegytemplomban 18 órától pünkösdi vigília szentmise lesz. Szombatról vasárnapra virradóra ugyanott ismét virrasztásra kerül sor.
Pünkösdvasárnap, június 5-én a szentmisék sorrendje a kegytemplomban: 7, 8, 10.30 és 18 óra. Hétfőn, június 6-án a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapján 8, 10.30 és 18 órakor celebrálnak szentmisét.
Akár nemzetinek is mondható kegyhelyünk őrzői a kezdetektől mindmáig a Kisebb Testvérek (ferencesek) Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány tagjai – tartományfőnök: P. Urbán János Erik OFM, a szerzetesi intézményekért felelős érseki helynök –, közismerten „népünk jóban-rosszban barátai”. A rendalapító Assisi Szent Ferenc, a Poverello (azaz Isten szegénykéje) a béke és a kiengesztelődés jegyében élt és hirdette minden teremtménynek Jézus Krisztus szent evangéliumát – vallják a ferences szerzetesek, ezért a rend jelmondata, a Pax et bonum! (Béke és jóság!) lesz az idei búcsú mottója. A ferencesek közleménye arra is kitér: a búcsú meghívott főcelebránsa és szónoka ez alkalommal Udvardy György veszprémi érsek lesz – ő Balassagyarmaton született 1960-ban, Esztergomban szentelték pappá 1985-ben, majd római tanulmányai után 1999-ben pápai káplán címmel tüntették ki. Szent II. János Pál pápa 2004 januárjában marazanae-i címzetes püspökké és esztergom–budapesti segédpüspökké, majd 2011. áprilisában XVI. Benedek pécsi püspökké nevezte ki. Ferenc pápa 2019. július 12-én nevezte ki a Veszprémi főegyházmegye érsekévé.
Udvardy György megköszöni Ferenc pápának veszprémi érsekké való kinevezését. Forrás: Vatican News/archív
„Rendalapítónk lelkületével és pártfogása alatt zarándokoljunk együtt a csíksomlyói segítő Szűzanyához, hogy égi édesanyánkkal együtt, és közbenjárására kérjük a fölséges és dicsőséges Istent: Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben! Békét adj szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak!” – írják közleményükben a csíksomlyói ferencesek.
Idén a háború miatt kiemelt jelentőségű a békéért szóló, a világ minden tájáról, a Kárpát-medencéből és a diaszpórából is érkező imaüzenetek eljuttatása, amelyeket az oltár előtt helyeznek majd el. (FODOR GYÖRGY)
