Búcsúznak a britek az uniótól

Farage: És nincs több Guy Verhofstad!

Búcsúznak a britek az uniótól
Az Európai Parlament szerdán nagy többséggel jóváhagyta Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást. Csütörtökön a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács is elfogadta a megállapodást Az Egyesült Királyság pénteken, közép-európai idő szerint éjfélkor lép ki az Európai Unióból. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre.

Február elsejétől a tárgyalási folyamat nem fejeződik be, az unió és az Egyesült Királyság együttműködése átmeneti időszakba lép. A várhatóan december 31-ig tartó időszak alatt megállapodásra kell jutni olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása, a szabadkereskedelmi megállapodás elfogadása, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, adatvédelem, gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, repülésbiztonság, közúti árufuvarozás, védelem és biztonságpolitika, vagy halászati kérdések.

Nagy-Britannia mindig is sereghajtó volt az Európai Unió számos sarkalatos integrációs folyamatában - ezt Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök állapította meg. Hozzátette: az elmúlt három évtizedben sokszor hallotta európai barátaitól, hogy Nagy-Britannia csak félszívvel tagja az EU-nak, hiszen kimaradt például a valutaunióból, nem tagja a schengeni övezetnek, és nagyon sokszor igyekezett útját állni bizonyos kollektív uniós célkitűzéseknek.

Azt, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozott az euróövezethez, sokan hajlamosak a brit belpolitikai folklórban csak "mogorva skótként" emlegetett, darabos stílusú és ritkán mosolygó egykori munkáspárti pénzügyminiszter és későbbi miniszterelnök, Gordon Brown komoly vívmányaként elismerni. A megszabott gazdasági-pénzügyi kritériumokat a Blair-kormány pénzügyminisztereként Brown dolgozta ki, sokak szerint úgy, hogy Nagy-Britanniának lehetőleg esélye se legyen a font - a világ legősibb, azonos néven folyamatosan hivatalos fizetőeszközként szolgáló nemzeti valutája - feladására az euró kedvéért.

A schengeni csatlakozás alól Nagy-Britannia mellett Írország is kimaradási lehetőséget kapott, és a két ország távol maradása egymással összefügg. Az Ír Köztársaság és az Egyesült Királyság ugyanis már jóval Schengen létrejötte előtt kétoldalú utasforgalmi megállapodást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés. Írország ezt a több évtizede bejáratott és igen népszerű kétoldalú egyezményt - és mindenekelőtt a nyitott ír-északír határt - tartotta szem előtt, amikor úgy döntött, hogy a schengeni csatlakozás helyett az Egyesült Királysággal fennálló utazási rendszert tartja meg.

A britek többségét hidegen hagyja kilépés napja 

A brit kormány különböző rendezvényekkel, jelképes eseményekkel készül a példátlan esemény napjára. A miniszterelnök péntek este televíziós beszédet is intéz a brit néphez, és a kilépés napján különlegesen tervezett, 50 penny névértékű Brexit-pénzérme is forgalomba kerül "Peace, prosperity and friendship with all nations" - Béke, jólét és barátság minden nemzettel - felirattal.

A britek nagy többségét azonban a Brexit napjának elérkezte meglehetősen hidegen hagyja, jóllehet akik a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak, három és fél éve várnak arra, hogy döntésük teljesüljön. Egy felmérés szerint a britek 80 százaléka semmi különöset nem tervez péntekre szokásos napi rutinján túl, de még azok sem készülnek látványosabb ünneplésre, akik a kilépésre voksoltak.

Farage: Szeretjük Európát, de az uniót utáljuk

„Anyám és apám közös piacot akart, nem politikai uniót, zászlókat, himnuszokat és elnököket” – kezdte utolsó felszólalását az Európai Parlamentben Nigel Farage, a Brexit Párt vezetője. „Most pénteken, január 31-én éjfélkor elérjük azt a pontot, ahonnan nincs visszaút. Ha egyszer kiléptünk, soha többet nem jövünk vissza, a többi részletkérdés!” – jelentette ki.

Elmondta: amikor először belépett az Európai Parlamentbe, még mindenki kinevette, de 2016-ban aztán abbamaradt a nevetés. „2005-ben láttam az Alkotmányt, amit Giscard és mások készítettek, láttam, ahogy a franciák elutasították egy népszavazáson, láttam, ahogy a hollandok elutasították egy népszavazáson, és láttam, ahogy maguk az intézményeikben tudomást sem vettek erről, és visszahozták ugyanazt, csak Lisszaboni Szerződésként” – vetette a képviselők szemére a brit politikus. Nigel Farage szerint a britek szerencsére túl nagyok ahhoz, hogy csak így packázni lehessen velük. 

A brit képviselő kijelentette: azt akarja, hogy a Brexit vitát keltsen az Európai Unióban. Úgy véli, kölcsönösség, barátság és kereskedelem anélkül is lehet, hogy olyan intézményeket hoznak létre, mint az Európai Bizottság. „Bizton állíthatom, hogy a UKIP-ban és a Brexit Pártban is szeretjük Európát, csak az Európai Uniót utáljuk” – nyugtatott meg mindenkit Nigel Farage. 

Farage szerint az európai projekt rossz, mert teljesen antidemokratikus, és úgy ad hatalmat embereknek, hogy nem kell tartaniuk a felelősségre vonástól. A világon háború zajlik a globalizmus és a populizmus között – jelentette ki Farage. „Lehet utálni a populizmust, de az a helyzet, hogy egyre népszerűbbé válik, és van egy pár előnye” – tette hozzá. „Nincs több befizetés, nincs több Európai Bíróság, nincs több Közös Halászati Politika, nincs több zaklatás, nincs több Guy Verhofstadt!” – sorolta az előnyöket Farage, akit a mandiner.hu idéz. (Verhofstadt a liberális ALDE frakcióvezetője, az EP képviselője a Brexit-tárgyalásokon – szerk. megj.)

Farage képviselőtársaival együtt brit lobogók lengetésével búcsúzott az Európai Parlamenttől, amiért el is vették tőle a szót, hiszen a nemzeti zászlók használata nem engedélyezett az Európai Parlamentben. 

Az Egyesült Királyságot a második világháború utáni időszak egyik meghatározó konzervatív párti politikusa, a 2005-ben elhunyt Sir Edward "Ted" Heath egykori miniszterelnök vezette be az EU akkori elődszervezetébe, az Európai Közösségbe. Az európai integráció elszánt híve volt, és már 1960-ban ő lett a felelőse a brit közös piaci csatlakozási tárgyalások korai - Charles de Gaulle francia elnök ellenállásán akkor még rendre elbukó - fordulóinak. A brit csatlakozási egyezmény végül 1973. január 1-jén - Heath miniszterelnökségének idején - lépett életbe. Utódja, Harold Wilson viszont úgy ítélte meg hogy Londonnak újra kell tárgyalnia viszonyrendszerét az Európai Közösséggel, utána pedig népszavazásra kell terjeszteni azt a kérdést, hogy Nagy-Britannia a közösség tagja maradjon-e. Az 1975 júniusában megtartott népszavazáson végül a brit választók kétharmados többséggel Nagy-Britannia közösségi tagságának fenntartása mellett döntöttek.