Kérdésünkre Hegedüs Csilla elmondta: nagyon fontos műalkotásról van szó, ezért fontos lenne azt közkinccsé tenni. Ám óriási felelőtlenségnek tartja, hogy az emberek pénzével egyesek ily módon játszanak, és gúnyt üzennek belőlük. Az RMDSZ kulturális ügyvezető alelnöke úgy véli, a Brâncuși-szobor esete beleillik abba a sorba, ahogyan Corina Șuteu általában kezelte a romániai kulturális örökség helyzetét. Hegedüs Csilla emlékeztetett arra, hogy december elején a kulturális minisztérium elgáncsolta a csíksomlyói búcsú felvételét az UNESCO védett szellemi örökségének a listájára. Ugyanakkor az RMDSZ politikusa azt is kiemelte, hogy a szaktárca semmit nem tett a hazai épített örökség karbantartásáért, ami jól látható a műemlékek jelenlegi állapotán.
A földön ülő meztelen nőt ábrázoló, húszmillió euróra értékelt kisplasztika jelenleg Gheorghe Romașcu műépítész örököseinek tulajdonát képezi: Romașcu 1911-ben vásárolta meg azt Brâncuși-tól. Bár a kormánynak – amely 2016 végéig élhetett volna elővásárlási jogával – sikerült egy sokkal előnyösebb, 11 millió eurós árat kialkudnia, az adásvételt végül a várakozásokon aluli közadakozás és a belpolitikai ellentétek miatt nem tudta megvalósítani.
Az államnak az áprilistól szeptemberig összegyűlt több mint 1,25 millió eurót több mint százezer adományozónak kell most visszafizetnie. Mivel az adományokat névvel és névtelenül, bankszámláktól telefonos sms-kampányig nagyon sokféleképpen gyűjtötték, a csütörtökön elfogadott kormányhatározat roppant bonyolult, minden lehetőségre kitér, és 2017. december 31-ig irányozza elő az adományok visszatérítését.
A Dacian Cioloș vezette szakértői kormány eleinte azt remélte, hogy a vételár nagyobb részét – hatmillió eurót – közadakozásból fogja előteremteni, ezért egy márciusban elfogadott rendelettel csak ötmillió eurót különített el a szobor megvásárlására. Amikor kiderült, hogy a Brâncuși az enyém elnevezésű adománygyűjtési kampányból befolyt összeg nem lesz elegendő, a kormány hiába akarta a hiányzó összeget tartalékalapjából mozgósítani, kiderült, hogy ennek jogi akadálya van.
A kormány ugyanis nem avatkozhat be a jogalkotásba sürgősségi rendelettel olyan témában, amely a parlamentben is megvitatásra vár, márpedig a közadakozásról szóló márciusi rendelethez mindmáig parlamenti megerősítés szükséges. A Brâncuși-ügy így a baloldali parlamenti többség és – a jobboldal miniszterelnök-jelöltjévé vált – Cioloș közötti sárdobálásnak esett áldozatul. A baloldal ugyanis „korrupciógyanúsnak” nevezte a kormány adománygyűjtését, Cioloș pedig arra panaszkodott, hogy a parlament elszabotálta a szükséges döntések meghozatalát.
Mivel az államnak nem sikerült megszereznie a nemzeti örökség részének tekintett kisplasztikát az elővásárlási határidő lejártáig, a tulajdonosok kártérítési perrel is fenyegetőznek. Arra hivatkoznak, hogy ezek után már árverésen sem fognak többet kapni a kormánnyal kialkudott 11 millió eurónál a sokkal értékesebb szoborért.
