Angol nyelven is megjelenik Tompa Andrea első regénye

Angol nyelven is megjelenik Tompa Andrea első regénye
Tompa Andrea első könyve, A hóhér háza Bernard Adams fordításában The Hangman's House címmel jelenik meg július 13-án, angol nyelven a Seagull Books gondozásában – olvasható a Könyves Magazinon.

A hóhér háza Kolozsvár-regény, amely egy kamasz lány szemszögéből mesél Erdélyről, a Ceaușescu-rendszerről és 1989-ről. Magyarul 2010-ben jelent meg a Kalligramnál, 2017-ben megkapta az Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj közönségdíját, most pedig a Hungarian List-sorozatban adják ki angolul Ottile Mulzet kezdeményezésére.

A Seagull Books ismertetőjében azt írja: a könyv a 70-es, 80-as években játszódik és egy Romániában élő család történetét meséli el. Rendkívül idők voltak azok, tele elnyomással, szegénységgel és kilátástalansággal. Ceaușescu a történet egészében jelen van, a portréja ott van az osztálytermekben és a tankönyvekben, az üres boltokban, a TV-műsorokban és a kötelező felvonulásokon. A legalattomosabban mégis az átlagemberek álmaiban és rémálmaiban jelenik meg, akik a történelemnek ebben a kegyetlen korszakában maguk is kegyetlenné váltak, akárcsak a diktátoruk.

A névtelen elbeszélő, a fiatal lány megfigyeli és próbálja megérteni életének nagy kérdéseit, hogy miért esik szét a családja, miért van az édesanyjának három munkája, miért lesz az apja alkoholista, miért álmodozik a nagymamája a magyar időkről, vagy miért van mindenhol üldöztetés. Bár ezek brutális idők voltak, a lány elbeszélése nem vádirat: szeretet, érzékenység és irónia itatja át a narrációt.

A könyv borítóterve. Forrás: Tompa Andrea Facebook-oldala

Tompa Andrea az angol fordítás megjelenése kapcsán így írt Facebook-oldalán:

„Nem tudom, mi kell az irodalomhoz, de hogy irtó nagy szerencse kell a fordítókhoz és fordításokhoz, az biztos. Egy másik regényben majd megírom azt a mulatságos, olykor inkább elszomorító kálváriát, amit ez a szegény angol fordítás bejárt. A hóhér háza, szegény, mindig mindenütt először elutasításban részesül. Aztán persze másodszor, harmadszor és sokadszor. Ha anno nincs a Kalligram és a főszerkesztője, Mészáros Sándor, az engem mindig biztató Nagy Boglárka (akkor a Jelenkor folyóirat szerkesztője), akkor ki tudja, ez a könyv valaha megjelenik-e. Elindulni irtó nehéz. Megállni is nehéz, de azt még nem tudom. Még nem próbáltam.”