Amikor már nehéz tűbe fűzni a fonalat

A kommunista rendszer 1989-ben történt bukása után a római katolikus egyház Romániában is újra kiléphetett a templom falai közül és szabadon gyakorolhatja az Istentől rábízott feladatokat. A szociális tevékenység új formáit kellett kiépítenie, amelyek megfelelnek az új kihívásoknak. Kolozsváron, Erdély kulturális fővárosában már a ’89 utáni első években elkezdődött a plébániákon a lelkes szervezés. Nagy szerepet kaptak a nőszövetségek, illetve a Caritas szervezetek.

Az egyház különleges figyelmet szentel az idősebb nemzedéknek, amelynek tagjai nagyon sokszor feleslegesnek, tehernek érzik magukat a családban. Sokan a nyugdíjkorhatár elérése után már nem vállalnak további tevékenységet. Ehhez gyakran a haszontalanság és a „már nincs rám szükség” érzése társul. Gyakran válnak magányossá, nem ápolják kapcsolataikat és nem találják életük értelmét. Ezen igyekeznek segíteni a plébániai közösségek, de sok múlik az egyének hozzáállásán is. A szeretetszolgálatban mindenhol élen járnak a nők.

Balogh Gizella hal kszavú, szerény, mégis felfigyelünk rá, s ami ennél is fontosabb, szép magyar beszédének súlya és tartalma van. Mindenki részére tartogat egy mosolyt és szívből jövő jó szót. Édesanyja tíz gyermeknek adott életet, édesapja iparos, földtulajdonos volt. Egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán kezdte 1949-ben, de csak 1958-ban államvizsgázhatott, mert közben édesapját osztályellenségnek nyilvánították. Nevelői pályafutását tanítóként kezdte Kolozsváron. Munkásságát 1956-ben érdemes tanítói kitüntetéssel jutalmazták. Új tanítási eljárásokat alkalmazott, új módszertani felfogás kialakításán dolgozott nyílt leckék keretében. Igényessége, szaktudása, tanítványai iránt érzett szeretete élménnyé tette minden óráját. Harmincnégy éven át tanította Kolozsvár több iskolájában a magyar nyelvet és irodalmat. Anyanyelvünket szerető, azt bensőségesen ismerő, teljes értékű embereket nevelt egész élete folyamán, beleértve saját gyerekeit és unokáit is. Sokoldalú műveltsége, a szép iránti fogékonysága mindmáig sugároz azok felé, akikkel kapcsolatba kerül.

Balogh Gizella már 1982-ben történt nyugalomba vonulása után mások szolgálatába állította felszabadult idejét, energiáját, majd az 1990-es években a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség első elnök asszonyává választották. Olyan lelki-szellemi központ teremtésén fáradozott, amelyben nélkülözhetetlen az irodalom és a művészet. Nyugdíjasként, amikor sokan kétségbeesnek a beszürkült élet kilátásától, textil tervezői diplomát szerzett a Népi Művészeti Főiskolán, ezt is a közösségi munkában gyümölcsöztette: éveken át munkaterápiát folytatott szellemi fogyatékosokkal, sikeres kiállítások keretében mutatta be a gyermekek eredményeit. Művészi hitvallása: mindent megtenni a szépért. Az emberek nem feledkeztek meg Balogh Gizella felelősségteljes, önzetlen oktató-nevelő munkájáról, sem kiemelkedő közéleti tevékenységéről. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2003-ban Ezüstgyopár-díjban, míg a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség 2015-ben díszoklevélben részesítette.

Az ünnepelt köszöntésén jelen volt Balogh Gizella barátnője, Weszerle Teréz, aki szintén tevékeny segítője a katolikus közösségnek. A Szent Mihály-templomban – akárcsak a többi istenházában – mindig szépség, tisztaság, rend és harmónia fogad. Mindez a háttérben működő szorgos kezek munkáját dicséri. A szent liturgikus szolgálathoz szükséges öltözetek különböző textíliákból készülnek. Szemet gyönyörködtetőek a miseruhák, makulátlanok az oltárterítők, pompázatosak a csipkék. Ezt több mint 20 esztendeje Weszerle Teréz textilipari szakember, a Római Katolikus Nőszövetség kézimunka szakkörének vezetője vigyázza, akit egy héttel korábban eltöltött 86. születésnapja alkalmával szintén felköszöntött a főesperes. Amint Weszerle Teréz mondotta, egyre nehezebb a tűbefűzés, ezért kéri főként a friss nyugdíjas nőket, vállaljanak részt önkéntesen e nemes tennivalók teljesítésében.

Arra kérjük a Mindenható Istent, adjon Balogh Gizellának és Weszerle Teréznek erőt, egészséget, lelkesedést, hogy továbbra is sugározhassák a jóságot, szeretetet, gondoskodást embertársaikra, követendő példát állítva elénk.

FODOR GYÖRGY