Ahol puska- és lencsevégre kapták a vadakat

Ahol puska- és lencsevégre kapták a vadakat
Székelyföldön a vadászatnak mindig is hagyománya volt. Ezen állítás igazáról leginkább a székelyföldi vadászati kiállításon lehet megbizonyosodni, amely az 1914-ben, szecessziós stílusban épült Bene-házban várja látogatóit.

Bene István ügyvéd egykori tulajdona, a város egyik legszebb épülete természetesen megjárta az államosítás útját, számos rendeltetése volt az elmúlt évtizedekben, mígnem a megyei tanács tulajdonába került. A műemlék épületet ez utóbbi 2012-ben újíttatta fel, majd 2013-ban nyílt meg benne a vadászati kiállítás, amelynek gerincét a korszerű erdőgazdálkodásra nagy gondot fordító, 2004-ben elhunyt id. Sárkány Árpád erdészeti igazgató, vadász hagyatéka, illetve fia, a nemzetközi vadászatszervező irodát működtető Sárkány Árpád magángyűjteménye képezi.

Az első teremben egy Kárpát-kanyar dioráma tárul elénk, amely élő környezetükben mutatja be a vadakat, ideértve a madarakat is, köztük az itt élő összes bagolyfajt a kuviktól – a legkisebbtől – az uhuig – a legnagyobbig. A falakon lévő trófeák pedig lenyűgözőek: köztük van például egy 1971-ben, a budapesti világkiállításon aranyérmes hiúz-trófea, de három hatalmas medve-trófea is. Utóbbiak a poszádai vadászmúzeumból érkeztek kölcsönbe, de szorosan kapcsolódnak Székelyföldhöz: ezen a vidéken lőtte ki őket az egykori diktátor, Nicolae Ceauşescu… Az egyik trófea világszinten az 5. legnagyobb, értékét jól szemlélteti, hogy míg egy „aranymedve” 300 pontos, ez a trófea 615-ös pontszámot kapott…

A következő terem őzbak és szarvas selejttrófeák tucatjait őrzi, hiszen az úri szórakozás mellett a vadászat jelentősége tulajdonképpen abban rejlik, hogy szelektálja a vadállományt azzal a céllal, hogy az ép, egészséges egyedek maradjanak meg és vigyék tovább a fajt – magyarázza tárlatvezetőnk, akitől azt is megtudjuk: járt már a vidéken vadászni Károly volt spanyol király is.

A múzeumnak afrikai „szobája” is van, trófeákkal, diorámával, de mindemellett számos más kuriózumot is láthatunk: vadászattal kapcsolatos 1700-as, 1800-as évekből való levéltári dokumentumok másolatait, Széchenyi Zsigmond vadászbotját, korabeli vadászfotókat… Ezen kívül folyamatosak az időszakos fotótárlatok, hiszen sok „vadász” a ravasz helyett a fényképezőgép kioldógombját nyomja meg – ottjártunkkor éppen a III. TransNatura Nemzetközi Természetfotó pályázat legjobb fényképeit csodálhattuk meg. Ugyanakkor a világon egyedülálló a múzeum életnagyságúra megformázott medvebarlangja, ahol egy medve éppen a téli álomra készül, s ha ezek után vadászni támad kedvünk – békésebb formában – akkor egy virtuális vadászatra is bejelentkezhetünk az alagsorban…