Zűrös olasz kampányfinis

Ursula van der Leyen beszólt a jobbközépnek

Zűrös olasz kampányfinis
Több mint 50 millió szavazásra jogosult olaszt vártak az urnákhoz a második világháborútól számított tizenkilencedik törvényhozás és a hatvannyolcadik kormány megválasztására, amelyen két nagy koalíció, a Giorgia Meloni vezette jobbközép és az Enrico Letta vezette balközép versenyzik egymással. Lapzártakor a szavazás még tartott, az urnákat helyi idő szerint 11 óraakor zárták. A végleges eredményeket a belügyminisztérium legkorábban kedden közli.

A hatvanmilliós országban a mostani választásokon a legnagyobb a szavazásra jogosultak száma, ami a népesség öregedésével magyarázható. A több mint ötvenmillió olasz közül 4,7 millió külföldön él, és az utóbbi napokban levélben voksolt.

A választások újdonságának számít a létszámában csökkentett parlament, ugyanis a szavazók a korábbi 315 helyett 200 szenátusi mandátum sorsáról döntenek, az alsóházba pedig a korábbi 630 helyett 400 képviselőt juttatnak be. Közülük négy szenátort és nyolc képviselőt a külföldi olaszok választanak meg. Most először a felsőházi választáson a szavazás alsó korhatára 18 év, korábban 25 volt.

A választási rendszer vegyes, a mandátumok egyharmadát egyéni, kétharmadát pedig listás jelöltek töltik be.
 

A jobbközép szövetséget a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), a Matteo Salvini vezette Liga, a Hajrá Olaszország (FI), amelynek az elnöke Silvio Berlusconi, valamint más, kisebb pártok alkotják. A szavazás előtti utolsó, két héttel ezelőtt bemutatott felmérésekben a legnépszerűbb pártnak az Olasz Testvérek bizonyult, csaknem 25 százalékkal. Az öt évvel ezelőtti parlamenti választásokon még öt százalék alatt teljesítő FdI most mint vezető koalíciós erő Giorgia Melonit jelöli kormányfőnek, aki az első női miniszterelnöke lenne az országnak.

A jobboldal programjában első helyen a rezsicsökkenés áll, valamint egyebek között átfogó adóreformot, az illegális bevándorlás megállítását, az európai uniós források szétosztásának újratárgyalását szeretnék, és alkotmánymódosítást az államfő közvetlen megválasztásának bevezetéséhez.

A balközép koalíciót az Enrico Letta vezette Demokrata Párt (PD), a Zöldek, az Olasz Baloldal (SI) és az Emma Bonino vezette Europa+ alkotja. A balközép választási programjában a Mario Draghi vezette, leköszönő kormány gazdaságpolitikájának folytatása szerepel, az állampolgárság megadása az Olaszországban tanuló bevándorlógyerekeknek, valamint a Berlinnel és Párizzsal közösen alkotott európai tengely megerősítése.

Koalíción kívül indul az utóbbi öt évben kormányzó, Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint az úgynevezett centrum, amelyet a Carlo Calenda vezette Akció és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) alkot. Mindkét formáció a mérleg nyelve lehet elsősorban a szenátusban, ahol a sajátos választási rendszer miatt az egyszerű többség megszerzése is nehéz feladat.

A pártoknak a parlamentbe jutáshoz át kell lépniük a három százalékos küszöböt, a koalícióknak a tíz százalékot.

„Gusztustalan, szánalmas fenyegetés” 

A választási eredményeket Brüsszel is feszült figyelemmel kíséri és nem rejti véka alá, hogy a balközép koalíció győzelmében reménykedik.

Ursula van der Leyen szerdán előadást tartott az amerikai Princeton Egyetemen, ahol az egyik hallgató az olaszországi választásokról kérdezte. Válaszában az Európai Bizottság elnöke azt mondta, figyelemmel kísérik a választások eredményét, és ha a dolgok "nehéz" irányba mennek, "már beszéltem Magyarországról és Lengyelországról, vannak eszközeink".

A kijelentések híre péntekre érkezett meg Olaszországba, a választási kampány utolsó óráira. Az olasz politikai élet tiltakozására Ursula von der Leyen szóvivője pontosította, hogy a bizottság elnökének szavai nem az olaszországi választásokra vonatkoztak.

Matteo Salvini a kampánycsend előtti napon, pénteken tiltakozó akciót hirdetett meg az Európai Bizottság római képviseleténél. A Liga tüntetői "Szégyen!", valamint "Ursula out" feliratú táblákat emeltek a magasba.

Salvini "gusztustalan, szánalmas fenyegetésről, intézményes visszaélésről" beszélt. A Liga vezetője szerint az Európai Bizottság elnöke "teret tévesztett, megfeledkezve arról, hogy minden európait képvisel, nem csak a baloldaliakat". Matteo Salvini támadásról beszélt Olaszország és a demokrácia ellen, és kijelentette: Ursula von der Leyennek bocsánatot kell kérnie vagy le kell mondania.

Kijelentette: "számomra nem normális, sőt szégyenletes és nem demokratikus, hogy három nappal egy nép szabad választása előtt az európaiak közös elnöke kijelenti, hogy ha az olaszok egy bizonyos módon szavaznak és az nehéz helyzetet teremt, akkor Európának meglesznek az eszközei a közbelépésre, ahogyan Lengyelországgal és Magyarországgal tette".

"Az olaszok úgy szavaznak, ahogy akarnak, és csak azért, mert nem úgy szavaznak, ahogy (Brüsszelben) akarják, nem állíthatják le az európai források kifizetését" – hangoztatta Salvini. Kifejtette: "számunkra Európa mást jelent". Megjegyezte, hogy a jobboldal esetleges győzelmével Róma nemzetközi politikája nem változik, de az unióban "emelt fővel fogunk" cselekedni. "Elég volt ezen emberek felfuvalkodottságából!" - hangoztatta.

Berlusconi, Meloni és Salvini – az utóbbi kettő között feszültséget teremthet, hogy Salvini régóta csodálója Vlagyimir Putyinnak, van róla egy 2017-es fotó, amin az orosz elnök arcát ábrázoló pólót viselt, Meloni viszont ellenzi Ukrajna megszállását, és elhatárolódik a Kremltől, de közben azt is állítja, hogy a szankciók jobban sújtják az olaszokat, mint az oroszokat