Zöld diót szentivánkor
Varázséjszakán füvek nyomában
Varázséjszakán füvek nyomában
Vissza

Zöld diót szentivánkor

Emberemlékezet előtti időktől a dió szent fa, gyógyhatásáról mindenféle népek közt legendák sokasága maradt fenn. Öregeink még ismerték a mondást, hogy a diópálinka kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság, de az utóbbi időben már aligha kínálják a vendégeiket zöld dióval ízesített szilvóriummal, befőttel, likőrrel. Mint kultúrnövény ugyan kilógna vadontermőket felkaroló sorozatunkból, hacsak egy vargakanyart nem veszünk és a témát a nyári napforduló oldaláról megközelítve térünk vissza hozzá.

JANCSÓ KATALIN

Szent Iván napján, június 24-én, a természet erejének életigenlős ünnepéhez érkeztünk. A hagyomány az ilyenkor gyújtandó tüzek mellett a gyógyhatású zöld diót is szimbólumai közé emeli. Már alig hallani erről, pedig olyan bő száz éve s még annyi emberöltővel ezelőtt, a nyári napfordulón, vagyis Szent Iván éjszakáján szedett zöld diónak „varázserőt” tulajdonítottak. Nincs ezen mit csodálkozni, hisz tudvalevőleg akkoriban még szentivánkor röpködtek legsűrűbben a boszorkányok, akik éppen a diófa ágai közt landolva, jótékony erőkkel töltötték fel azt.

Ősi szokások: meztelen kellett járni a réteket…

A Skandináv országokban az év egyik legfontosabb ünnepe a nyári napforduló. A szokás a 20. század végétől reneszánszát éli Magyarországon is, de Erdélyben még csak a kultúrtörténeti emlékek szintjén éledezik, pedig nem ártana feléleszteni már csak azért is, mert magyar nyelvterületen a legrészletesebb leírása földinktől, Bod Péter (1712-1769) uramtól maradt ránk. A jeles pap a babonás hiten felülkerekedve írja le és elemzi a nép közt tapasztalt szomorúságot elűző, közösségi reményt ébresztő rítust.

A napéjegyenlőség pogánykori tűzünnepét 1373-ban alakították át egyházünneppé, vagyis Szent János napjává. Akkor még a napforduló június 24-re esett, de a későbbi naptárreformokat követően 21-re tevődött át a csillagászati napéjegyenlőség, így 22-re virradóra esik az év legrövidebb éjszakája, de Szent Ivánt vagy János napját továbbra is 23-ról 24-re virradólag ünneplik. Az esemény lényege, hogy az ekkor gyújtott tüzek elemésztik a rosszat, a hozzá kapcsolódó rítusok egészséget, jólétet biztosítanak. 

A mi szempontunkból fontos megemlíteni, hogy ilyenkor szedték a legfontosabb gyógyfüveket is, egyes források szerint a hatás fokozása érdekében lehetőleg meztelen kellett járni a réteket. Aki még ennél is többre vágyott, ezen a varázséjszakán kellett megkeresnie a csak ekkor virágzó páfrányt, hogy segítségével megérthesse az állatok szavát, vagy ekkor kellett elzárnia a sündisznó fiát, hogy a kiszabadítására siető anyja által hozott zárfeltörő vasfűvel ellophassák tőle, amellyel az elásott kincsek lakatját fel lehet törni. A kényelmesebbeknek marad az orbáncfű tűzre vetése, majd az így képződött parázs és füst átugrása.  Különben az embervérfűnek is nevezett, depressziósoknak jótékony növény népies neve a keresztfáról ráhulló Jézus vérére utal. A vállalkozó kedvűek a rozmaring koszorúról se feledkezzenek meg, ezzel homlokukon ugorják át a tüzet, majd akasszák ki a verandára, hogy védje a házat a tűztől.

Csodabogyót eltenni

Ahhoz, hogy az előbb felsoroltakkal kecsegtető, de némileg kényelmetlen izgatásokkal is járó bonyodalmakba tovább ne keverjem a kedves olvasót, úgy döntöttem nem részletezem az eljárások sorát, helyette térjünk vissza a zöld dióhoz. A hagyomány szerint, éppen ilyenkor kell szüretelni mivel külső héja június vége felé a legpuhább, csonthéja ilyenkor még könnyedén átszúrható, szeletelhető. Az alapanyag előkészítés során többnyire 10 napig áztatják, naponta cserélve a vizét, de én bevallom, hogy rendszerint ettől eltekintek. Ám mindenképpen megéri a fáradozást, sok más haszna mellett, csak C vitamin tartalma 9-szer nagyobb, mint az ebben jeles csipkebogyóé. A dióbefőtt közismertebb, mint az ecetben pácolás, amely a torokfájás kitűnő ellenszere, de leve saláta ízesítésére is használható. A világkonyha a feldolgozás rengeteg változatát ismeri, például lehet szeletelve, súlyának megfelelő kétszeres mennyiségű cukorral lerakni, majd a keletkezett levet felhasználni gombaölő, erősítő szerként, ízesítőként. Erjesztését is régóta ismerik, többek közt cukorral, élőflórás (felfőzetlen tejből készült) aludttejjel.

„Varázsoljunk” elixírt

Szent Iván éjszakáján, a sötét beálltával igyekezni kell javában, hisz még hajnalhasadta előtt több üvegre valót kell összegyűjteni és összekészíteni a pirkadat beállta előtt, hogy el ne illanjon csodatevő erejük. Indulás előtt előkészítünk hát egy nagyobb, széles szájú üvegedényt, egy liternyi gabona- vagy szilvapálinkát (jobb híján iparilag előalított szeszt), és gondosan elzárva a konyha kasztniba, elindulunk az illatozó füvek-fák nyomán. Begyűjtünk vagy 3 marék zöld diót, (mert a mágikus számoknak, sose lehessen tudni, még jelentősége lehet), az illatos galajból sem árt összeszedni 3 marékkal, de amikor ráakadunk a kakukkfűre, kamillára, az édes illatú legyezőfűre, a sebgyógyító útifűre, bőven szedhetünk ezekből is vagy 9 marékkal. A 3 csipetnyi kesernyés, de bódító illatú üröm sem maradhat el, meg a gyomorkeserűnek is megfelelő három aprókányi ezerjófű sem rontja majd az összhangot, orbáncfűből is kerítsünk 3 virágzó bogernyőnyit, mentából már bátrabban szakaszthatunk, de jó szolgálatot tenne a csalán hegyéről lecsípett zsengébb hajtás, amennyit bírunk a csípése ellenére, 9 szem borókabogyóval megtetézve. A sort lehetne még folytatni, de félő, hogy hajnalodni kezdene, ha sokáig időzünk a rengeteg plánták közt, lekésve az ízalkotó további folyamatokat.

Ajándékba itóka: meggyes zölddió-likőr, füvek zamatával

Elkészítése: a kasnyi füvet megmossuk, lerázzuk a víztől és üvegbe helyezzük a megmosott és átszurkált vagy felszeletelt dióval, ügyelve arra, hogy a kezünket ne fogja meg a zöld burok színe (háztartási kesztyűt használunk). Ráöntjük a szeszt, kevés cukrot vagy mézet is adunk hozzá, de nem megy kárba, ha meghintjük szegfűszeggel, fahéjjal, szerecsendióval, vagy ízlés szerint rozmaringgal, bazsalikommal is. Később meggyel is bőven megtetézzük az üveget, amelyet mindvégig gondosan lezárunk. Hűvös, sötét helyre téve megpróbálunk megfeledkezni róla, legalább 3 hónapig, de csak annyira, hogy ne fogyasszunk belőle, közben és időnként ellenőrizhessük, hogy minden hozzávalót rendesen befed-e az alkohol. Majd leszűrjük, ízlés szerint cukorsziruppal vagy mézzel édesítjük, ledugaszolva száraz, hűvös helyen legalább karácsonyig tároljuk, hogy elajándékozhassuk.  

Készül a pálinka

Megjegyzés: A felsorolt vadon termő füvek, ha netán ismeretlennek tűnnek, senkit se ijesszenek el. Nélkülük is finom nedűt kapunk, de ezek gyógyereje és aromája csak fokozza a hatást, viszont szerecsendió, szegfűszeg és más illatos fűszer bármely konyhában, kertben akad bőven. Ha a dió meglehetősen erős ízétől tartózkodnak, a szeszbe tételét megelőzően 10 napig, naponta friss vizet cserélve áztassák ki. Meggy nélkül is fenséges, de együtt ellenállhatatlan. Pontos adagokban fölösleges gondolkodni, de le is jegyezhetik, ha ragaszkodnak a már ismert ízekhez, netán újabbat szeretnének kikísérletezni.

Pácolt zöld dió

A felszeletelt vagy egészben hagyott diót öntsük fel erősen sós vízzel és tartsuk ebben egy hétig, majd öntsük le róla, és ismételjük meg az eljárást még kétszer. Szedjük ki a diókat, és szellős vagy napsütötte helyen szárítsuk néhány napig, miközben megfeketednek. Készítsünk páclevet. Ízlés szerint tegyünk a diót ellepő mennyiségű vízbe cukrot, borecetet, szegfűborst, szegfűszeget, fahéjat, reszelt friss gyömbért, majd ezzel a lével együtt a diót 15 percig lassan főzzük. Hűtsük le, és kanállal tegyük a diókat befőttesüvegekbe. Öntsük fel a páclével. Lezárva évekig eláll. Különleges csemege hideg húsok, sajtok mellé. A pácolt dió leve gyógyszer és salátaöntet is egyben.

 


ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Alkotmánybíróság: a korrupcióellenes ...
A nyolcvanéves Murádin Jenőnek, ...
Megbukott az ellenzék bizalmatlansági ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ