Zenekarral, népdalokat énekelve hívogatták mulatni az embereket

Hagyományos szüreti mulatság Csombordon

Zenekarral, népdalokat énekelve hívogatták mulatni az embereket
A Nagyenyed melletti Csombordon másodszor szerveztek hagyományos szüreti mulatságot 2019. szeptember 21-én, amelyen volt minden, ami egy igazi szürethez kell: szekeres felvonulás, néptáncelőadás és táncházas bál is.

Boros Erzsébet református tiszteletes asszony, a Pipacs Néptánccsoport vezetője kezdeményezésére, a tavaly a csombordiak felelevenítették az egykori szüreti mulatságok szép hagyományát. Mivel Csombord és környéke híres bortermelő vidék, az itteni bálok mindig híresek voltak, a legjobb muzsikusokat hívták el az eseményre.

Annak ellenére, hogy a csombordiak  mind a mai napig ápolják és gyakorolják a szőlőművészet és bortermelés hagyományát, a kommunizmus alatt betiltott szüreti bál szinte feledésbe juttatta ezt a gyönyörű népszokást,  ezért is példaértékű a kezdeményezés, hiszen „utolsó órában” menti át azt az utókornak.

A szombati mulatságot a Pipacs Néptánccsoport tagjai és a köréjük csoportosuló önkéntesek körültekintő szervezőmunkája előzte meg. A  vendégeket az ízlésesen feldíszített kultúrotthonban fogadták kaláccsal, szőlővel és természetesen a legjobb helyi borokkal. Idén is szerveztek tematikus fotókiállítást a régi fényképek felnagyított másolataiból, és közszemlére tették a szüretelés régi, használaton kívüli, de működőképes tárgyemlékeit, a báltermet pedig szőlőfüzérekkel, gyümölcsöskosarakkal ékesítették.

Ha a tavaly a hideg eső miatt elmaradt a felvonulás, az idén annál hálásabb volt az időjárás. A gyönyörű öszi napsütésben az egy kistraktorból és több lovaskocsiból álló menet végigvonult a falu utcáin, a népviseletbe öltözött fiúk és lányok zenekarral, népdalokat énekelve hívogatták mulatni az embereket. A néptáncelőadás megkezdése előtt a házigazdák finom vacsorával is megkínálták a vendégeket. Közben már a műsor kezdete előtt zsúfolásig  megtelt a kultúrotthon, a résztvevőket Boros Erzsébet házigazda köszöntötte, aki megköszönte a támogatók – többek között a Bethlen Gábor Alap - hozzájárulását. Az eseményen jelen volt Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, aki megemlítette: van okuk az örömre a mezőgazdászoknak, hiszen csak az elmúlt héten két másik jelentős gazdasági eseményre, a környékbeli  fatermelők nemzetközi konferenciájára illetve a Termés napja elnevezésű, kiállítással egybekötött vásárra is sor került Enyeden.

A színvonalas színpadi fellépések és a szamosújvári, a Fölszállott a páva televíziós műsorból is ismert Ördöngös Zenekar meghozták a jó hangulatot. A házigazdák négy másik Fehér megyei és egy székely néptánccsoportot hívtak meg a közös mulatságra, kapcsolatápolásra. Az est hozzáadott értéke volt, hogy mindenik csoport más-más tánccal érkezett, így összességében valóságos keresztmetszetét nyújtották az erdélyi tánckincsnek. Felléptek a helyi Kis Pipacs (Moldvától a Mezőségig című összeállítással), a magyarpéterfalvi Kis Hanga (nyárádmenti táncok), a felvinci és marosújvári tagokból álló Létom kezdő és haladó csoportja (kalotaszegi és mezőségi táncok), a saját kísérőzenekarral érkező vajasdi Margaréta (magyarlapádi és vajasdi táncok), a nagyenyedi Fügevirág (szilágysági táncok), a bálványosváraljai Árvalányhaj (kalotaszegi magyar és román táncok). Utolsónak lépett színpadra a házigazda Pipacs, amely fergeteges, a Kis-Küküllő menti magyar és cigány táncokból összeállított új produkciójával bebizonyította: nemcsak a megye néptánccsoportjainak az élvonalába került, hanem bármelyik hazai és nemzetközi rendezvényen is megállja a helyét.

A csombordiaknak a tehetséges ifjak láttán azonnal megjött a kedvük, hogy hajnalig ropják a táncot. A jónak ígérkező termés is okot adott az örömre, sokan remélik, hogy a csombordi borok újból sikert aratnak a rangos hazai és külföldi megmérettetéseken. Idén márciusban például Vass Attila szürkebarátja fehérbor kategóriában megnyerte a Borum (a Kárpát-medencei református szőlészek és borászok fóruma) nagy aranyérmét a zsűri egybehangzó véleménye alapján, Sallai Csaba muskotályát pedig aranyéremmel jutalmazták. A történet érdekességéhez hozzátartozik, hogy a versenyre való bejelentkezéskor bizonyítani kell, hogy a termelő rendelkezik legkevesebb 400 liter borral, amelyet, ha nyer, leszerződtetnek és a legrangosabb magyarországi rendezvényeken szolgálják majd fel. Így történt ez Vass Attila borával is, amelyet például a Református Egység Napján kínáltak fel. Egyébként Csombordon öt-hat profi termelő van, akik tagjai a környék szakmabelijeit tömörítő Nagyenyedi Borászok Egyesületének, és akik – a néptáncosokhoz hasonlóan – jól tudják: a hagyományok ápolásával értéket, közösséget, jövőt teremtenek szülőföldjükön.

Borítókép: a szerző felvétele