Minden tanévkezdés egy kihívás a szórványmagyarság szempontjából
Kihívásokról, cselekvési tervről tárgyalt az SZKT szórvány frakciója
Az RMDSZ testületei immár hagyományosan üléseket szerveznek az Európai Parlamentben, a szövetség EP-képviselőinek, Winkler Gyulának és Sógor Csabának a meghívására. Bő egy hónappal ezelőtt, kihelyezett ülést tartott az uniós törvényhozás brüsszeli székhelyén az RMDSZ parlamenti frakciója, de körülbelül két hónapja a Magyar Középiskolások Országos Szövetségének (MAKOSZ) elnöksége is tanácskozott itt, illetve az elmúlt esztendőkben a Nőszervezet és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége is ülésezett az intézményben – tájékoztatott Winkler Gyula.
Winkler Gyula szerint jelentőségük van a szimbolikus dolgoknak is
– Nagyon fontosnak tartom, hogy a kihelyezett ülések eszközével is megjelenítsük azt a tényt, hogy az Európai Unió a napi élet leválaszthatatlan részévé vált – hangsúlyozta a politikus. Mindennek van uniós relevanciája – legyen szó az otthoni reformokról, társadalmunk jövőjének megszervezéséről, a cselekvési tervek megfogalmazásáról. – A tervek megvalósításához uniós források szükségesek, ugyanakkor ismerni kell a trendeket, a tendenciákat, a fejleményeket ahhoz, hogy társadalmunk megfelelően felzárkózhasson, hiszen a csatlakozás, a felzárkózás segít hozzá a jóléthez, az Európai Unió előnyeinek a kihasználásához – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula.
Egy gyermekért is izgulnak, hogy osztály indulhasson
Ezúttal az SZKT szórványfrakciójának tagjai, az RMDSZ azon helyi és megyei testületeinek vezetői üléseztek Brüsszelben, akik maguk is a szórványban élő magyarok közösségének tagjai, érdekeiknek képviselői, közösségi életüknek szervezői. – A szórványmagyarság kifejezetten sok kihívással szembesült az elmúlt időszakban; bár vannak jó jelek, és pozitív fejleményekről is be lehet számolni, ezekkel szembe kell nézni – mondta az európai parlamenti képviselő. „A népességfogyás általános jelenség, de következményei sokkal durvábbak a szórványban, mint máshol; például minden egyes tanévkezdés egy kihívás, hiszen előfordul, hogy izgulunk azért az egy gyermekért is, akivel el lehet indítani újra a felkészítő, vagy első osztályt. Vannak esetek, hogy elegendő gyerek híján idén szeptemberben nem indulhat osztály, de a következő évre nézve megint körvonalazódik egy olyan létszám, amellyel kezdeni lehet, ez esetben a kérdés az, hogy miként lehet a gyenge évet áthidalni” – részletezte.
Semmi nem helyettesítheti a személyes kapcsolatot
Mindamellett, jelentős kihívások jelentkeznek a társadalomszervezés szintjén, hiszen az elmúlt húsz évben végbement modernizációs folyamatok rányomták bélyegüket a szórványra is – magyarázta Winkler Gyula. – A tapasztalatunk az, hogy akár a szórványkollégiumok helyzetében, akár a kulturális rendezvények, a médiafogyasztás, a sajtótermékekhez való hozzáférés tekintetében nagy eltérések vannak a szórványközösségek között: nem mindegy, hogy Besztercéről beszélünk, vagy Medgyesről, Brassóról, Szebenről, vagy pedig Máramarosszigetről – részletezte Winkler Gyula. Számos olyan elem van ugyanakkor, amely összeköti a közösségeket, ezeket kellene jobban kihasználni, gyakoribb találkozók, tapasztalatcserék alkalmával – ezt illetően meg is állapodtak az ülés résztvevői. – Bármennyi levél, elemzés, statisztika születik, a személyes kapcsolattartást semmi nem helyettesítheti: ha valaki valahol megoldott egy problémát, azt érdemes elmondania a többieknek is – hangsúlyozta a képviselő. A brüsszeli ülésen megállapodtak arról, hogy a szórványfrakció következő ülése szeptember elsején Máramarosszigeten lesz.
Cselekvési tervek szórványban
Az RMDSZ szórványpolitikáját az úgynevezett szórvány cselekvési tervek összegzik; az első ilyen tervet 2011-ben fogalmazta meg a szövetség, 2015-ben az újabb kihívásoknak, problémáknak megfelelően átdolgozta, 2019-ben pedig újra alakít majd rajta az időszerű kérdéseknek megfelelően.
– A brüsszeli egyeztetésen eldöntöttük, megkezdjük a konzultációs folyamatot, hogy jövőre egy nagyon alapos szórvány cselekvési tervet tehessünk le az SZKT asztalára – tudatta Winkler Gyula. Elmondása szerint, két nagy pillérre támaszkodnak: egyrészt az RMDSZ és az általa létrehozott Communitas Alapítvány finanszírozzák a szórványközösségek szempontjából igen fontos Magyar Napok megszervezését, a sajtókiadványok életben tartását, a nyomdaköltségek fedezését, vagy a szórványban működő, vagy ott is fogható rádiók magyar adásait támogatják. A szórványkollégiumok fenntartásában is hatalmas szerepet vállal a Communitas, és az ingázó diákok, pedagógusok, lelkészek utaztatásának támogatása olyan fontos elem, amelynek fenntartásával lehet eredményeket elérni. A másik lényeges pillért a magyarországi támogatások képezik; a szórványban működő RMDSZ-szervezetek elnökei arról számoltak be, hogy láthatóbbá vált a magyar szórvány Budapesten, és a magyar kormány a nemzetpolitikai államtitkárságon, különféle minisztériumokon keresztül számos olyan programot finanszíroz, amelyekkel konkrét eredményeket érhettek el – részletezte az EP-képviselő. Mindamellett, sokkal több fókuszra lenne szükség, valószínűleg jobban kellene a szórványmegyék RMDSZ-szervezeteinek is együttműködniük, tapasztalataikat megosztaniuk, hogy hatékonyabbak lehessenek – tette hozzá. Mint mondta, remélik, hogy a Budapestről finanszírozott programok kiszámíthatóbbakká válnak, ugyanis óriási kihívás, hogy minden év úgy kezdődjön, hogy a szórványközösség nem tudja, lesz-e újra támogatás a kollégiumok működésére, lesz-e finanszírozás a kulturális, identitásmegőrző tevékenységekre.
Szimbolikus dolgok jelentősége
Minderről tárgyalni kell majd az új magyar kormány képviselőivel, a magyar miniszterelnökkel; illetve létezik egy strukturált párbeszédet lehetővé tevő fórum is, hiszen a Magyar Állandó Értekezletnek van egy szórványszakbizottsága, és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Tanácsában is létezik egy szórvány- és diaszpóra szakbizottság – válaszolta Winkler Gyula lapunk kérdésére, hogy miként lehet a megnövelt költségvetési kiszámíthatóság igényére politikai megoldást találni.
A szórvány cselekvési terv igen összetett; részét képezi például a Magyar Házak fenntartása, támogatása, de a szórvány-székely együttműködés is, amely szintén kiemelten fontos, és életben kell tartani – magyarázta a politikus. A szórványmagyarság mindig az erdélyi magyar közösség részeként fogalmazza meg igényeit; a finanszírozásoknak teljesítmény irányúaknak kell lenniük, de természetesen szükség van bizonyos fokú pozitív diszkriminációra is; az oktatásban a fejkvóta például a székelyföldi iskoláknak is kevés, de hatványozottan elégtelen a szórványmagyar iskolák esetében – hangsúlyozta. Úgy vélte, jelentőségük van a szimbolikus dolgoknak is, ebben a tekintetben fontos volt a november 15-re kitűzött Magyar Szórvány Napjának magyar közjogi elismerése is.
Winkler Gyula elmondta: a kihelyezett ülésen nemcsak igénylistát állítottak össze, hanem eredményekről is szót ejtettek: az európai polgári kezdeményezésre, a Minority Safe Pack-re az aláírások a szórványban is összegyűltek, de a magyar országgyűlési választások esetében is arra mutattak az adatok, hogy – bár hosszabb idő alatt, de sikerült az RMDSZ-nek megmozgatnia a szórványban az embereket, élő kapcsolat van a szövetség és a szórványban élő családok között – mondta az EP képviselő.
Winkler: A tendenciák megfordítása a mi feladatunk
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a szórványtelepüléseken sok helyen látványos eredményeket hozott a Petőfi-ösztöndíjprogram is: olyan emberek kerültek a szórványmagyar közösségbe, akik nagyon hasznosak voltak a közösség életében. – Gondolhatunk az óvoda-, vagy bölcsődeépítési programra is: dévaiként, vagy az RMDSZ Vajdahunyad megyei szervezetének elnökeként büszkén mondhatom, hogy az első bölcsődét pontosan Déván adták át, és remélem, hogy szeptembertől ott már nagyon zajos lesz a környezet, tele lesz gyerekekkel, és arra kell majd megoldást találni, hogy nincsen hely a bölcsődében – mondta a politikus.
Hangsúlyozta, hisz a folyamatok megfordíthatóságában. Úgy vélte, ha az elmúlt kétszáz-háromszáz év történetét, demográfiai mutatóit áttekintjük Észak- és Dél-Erdélyben, a Bánságban, Máramarosban, látható, hogy volt időszak, amikor kevesebb, volt olyan, hogy több magyar élt ezeken a vidékeken. – Én politikus vagyok és mérnök; a mérnök agyammal nem mindig hiszek a szociológusoknak, nem hiszem, hogy teljesen kiszámíthatóak a folyamatok, előrevetíthető a fogyás, azért mert egy tendencia csökkenő; a tendenciák megfordítása a mi feladatunk – emelte ki Winkler Gyula. A szórványpolitikusnak pontosan azon kell dolgoznia, hogy abból, ami negatív és elkeserítő, pozitív és reményt adó folyamatokat faragjon – tette hozzá. Természetesen a tényeket tárgyilagosan számba kell venni, el kell mondani, ugyanakkor reménységgel és hittel kell a politikához hozzáállni a szórványban, másképpen nem érdemes – hangsúlyozta a képviselő.
