Volt egyszer egy papírlemez gyár Kolozsvárott...
Papírgyártás már ipari méretekben, az 1980-as években (fotó Minerva Archívum)
Papírgyártás már ipari méretekben, az 1980-as években (fotó Minerva Archívum)
Vissza

Volt egyszer egy papírlemez gyár Kolozsvárott...

Írásunk előző részében olvashattak a papír „útjáról” általában, ami, mint megannyi más találmány (selyem, puskapor, porcelán, stb.) szintén a kínaiaknak köszönhető. Európába a papírkészítés mestersége arab közvetítéssel jutott. Az első arab papírmalom Szamarkandban épült fel 761-ben. Az arab hódítókkal együtt a papírkészítés mestersége is fokozatosan terjedt Perzsián, Közel-Keleten keresztül Egyiptomba, illetve Észak-Afrikába. Innen jutott el aztán Spanyolországba, ahol az első papírmalom Valenciában létesült 1150 körül. Magyarországon az első papírmalom Lőcsén épült fel a 16. század elején (1520-as évek). Erdélyben az első papírmalom Brassóban épült fel a 16. század közepe táján, ezt követően nemsokára Kolozsváron 1563-ban, majd tíz évvel később Nagyszebenben létesítettek papírgyártó műhelyt. Szintén írásunk első részében foglaltuk össze a kolozsvári papírmalom és papírkészítés történetét, eljutva az 1900-as évekig.

(FOLYTATÁS MÁRCIUS 10-I LAPSZÁMUNKBÓL)

NAGY BÉLA

Az első világháború és az impériumváltás  

Az első világháború kitörése, illetve a háborús évek gazdasági recessziója nem érintette negatívan a gyár működését. A gyár termékeire ezekben az években is töretlen a kereslet, elsősorban a város egyik legnagyobb üzeme, a Renner-féle bőr és cipőgyár (később Dermata) jelentette a biztos felvevő piacot. Abban, hogy a papírlemezgyár ezekben a zavaros években is megfelelő mennyiségű olcsó és jó minőségű papíráruval tudta ellátni a várost és Erdély egy részét, igen nagy szerepe volt az időközben végleg kolozsvárivá vált id. Hrásch Jánosnak. Az ő szorgalmának és szakmai hozzáértésének köszönhetően a gyár műszaki irányítása folyamatosan biztosított volt, függetlenül a gyár tulajdonosainak vagy vezetőinek személyétől. Kolozsvárra kerülése óta ő és családjának élete valósággal egybefonódott a gyár életével. Mivel feleségével és gyerekeivel együtt a gyár területén lévő szolgálati lakásban lakott, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a gyár jelentette számára az otthont. S hogy ez mennyire így volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a gyár tágas telkén valóságos minta méhészetet hozott létre, ahova gyakorta kijártak Az Erdély részi Méhész Egyesület tagjai különböző szakmai előadások alkalmából. Egyébként Hrásch János nevével ezekben az években gyakran találkozhatunk e szakmai egyesület havonta megjelenő Méhészeti Közlöny című szaklapjának oldalain is.

Az 1922-es esztendő jelentős évszám a gyár történetében: a vállalat irányítását az időközben nagykorúvá vált valós tulajdonosok, a Varga testvérek vették át. A papírgyártásra szakosodott vegyész végzettségű László, és a legifjabb Dániel nagy lendülettel láttak hozzá a gyár modernizálásához. Az első jelentős változtatást a mesterséges szárításra való áttérés jelentette, de ugyan ilyen fontos lépés volt még ugyanabban az 1923-as évben a gépek gőzerővel történő meghajtásának bevezetése is. A vízturbina meghajtásról ezután sem mondtak le, amelyre a továbbiakban tartalék energiaforrásként tartottak igényt. Egy újabb papírgépet is üzembe helyeztek, valamint egy nagy teljesítményű présgépet is, amelyet maga Varga László tervezett és gyártatott le a városban működő JUNAS gépgyárban. 1926-ban a gőzgépet (lokomobil) gázmotorra cserélték le, de egy évre rá áttértek az elektromos meghajtásra. A villamos energia drágasága miatt 1928-ban saját, 60LE-s dízelmotoros áramfejlesztő üzembe helyezésével oldották meg a gépek és az üzem energia ellátását. Ebben az évben a gyár már 400t papírárut termelt. Az 1930-as évek gazdasági válságának időszakában újabb beruházásokra nem került sor, a gyár termelése ezekben az években a 400 t/év körül stagnált. Újabb beruházásokra csak 1938-ban került sor, aminek következtében a termelés elérte az 500 tonnás évi szintet. Időközben a 76(!) éves korában nyugdíjba vonuló id. Hrásch János helyét fia, Hrásch Károly vette át. A gyár művezetése jó kezekbe került, az 1902-ben már Kolozsváron született Hrásch fiú valósággal a gyárral együtt nőtt fel, s apja mellett volt alkalma eltanulni a papírgyártás minden csínját-bínját.

 

 

{Tovább olvasható még 477 szó.}
A második világháború és az államosítás Az újabb világháború kitörése és a kezdeti háborús események nem befolyásolták érezhetően a gyár működését. A gázolaj árának emelkedése viszont arra késztette a gyár tulajdonosait, hogy a villanyáram termelésére használt dízelmotort gázmotorra cseréljék le. Az 1941-ben üzembe helyezett 100LE teljesítményű el
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI
A SZABADSÁG AJÁNLJA

ROPOGÓS ROPOGÓS

Többlettel zárta az államháztartás az ...
225 kilométer/órával száguldott egy ...
61,6 százalékos volt 2016 utolsó ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ