Rendhagyó önkormányzati előválasztásokra készül Tordaszentlászló
Már-már profik irigylésére is méltó politikai kampány zajlik Tordaszentlászlón 2020. február 2-a óta. Egy szokványosnak indult falugyűlésen, amelyet a helyi, hivatalban lévő RMDSZ-es polgármester és Tordaszentlászló ugyancsak RMDSZ-es három tanácsosával való egyeztetést mellőzve, az egyházközség református lelkésze hirdetett és szervezett meg, puccsszerű megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi.
A helyi RMDSZ szervezet mindenképpen készült, ha úgy tetszik kampány-jellegű, de általunk tájékoztatónak nevezett falugyűlésre, ahol a hivatalban levő polgármester tanácsos-csapatával együtt beszámolt volna az elmúlt harminc, illetve négy év megvalósításairól és kudarcairól, az előttünk álló kihívásokról.
Balázs Attila József, a Tordaszentlászlói Református Egyházközség lelkésze megkeresett bennünket a februári rendes tanácsülés után a polgármesteri hivatalban Tamás Gebe Liviu helybeli vállalkozó társaságában, bejelentve, hogy készülnünk kell a választásokra, a nem megfelelően elvégzett önkormányzati dolgokat helyre kell igazítani. Ebben mindannyian egyet értettünk, és arra is számítottunk, mint ahogyan ez természetes is, hogy a jelenlegi polgármesternek kihívója lesz akár RMDSZ-en belülről, akár kívülről, mint ahogyan ez eddig is megtörtént és rendjén való.
Ezután, meglepődve vettük tudomásul, hogy a lelkész falugyűlést hirdetett 2020. február 2-ra. Az egy dolog, hogy tudtunkkal a lelkész nem RMDSZ tag, de jóhiszeműen az általunk eredetileg egy héttel későbbre tervezett tájékoztató falugyűlésre felkészültünk. A helyi választmányban megejtettük azt a gyűlést, amelynek során a jelenlegi önkormányzat polgármesterét és a három tanácsost a választmány megkérdezte, hogy vállalnának-e újabb mandátumot is, mindannyian igennel válaszoltunk, akkor még nem tudván, hogy egyáltalán lenne-e, aki átvegye a helyünket.
Mivel Tordaszentlászló közössége az elmúlt harminc év alatt az RMDSZ színeiben politizáló személyek közül választotta önkormányzati képviselőit és polgármesterét – egy ciklust kivéve, amikor a polgármester függetlenként nyert, de akkor is az RMDSZ-ben politizált –, lévén, hogy az MPP, illetve az EMNP mint magyar rivális pártok – az eddigi választások eredményeiből kiindulva – nem nyerték el a választók többségének szavazatait, természetesnek tartottuk, hogy RMDSZ színekben indítjuk a következő időszak kampányát is, várva azon, lehetőleg nálunk fiatalabb falustársaink jelentkezését akár polgármesteri, akár önkormányzati tanácsosi megméretkezésre, akik újat, jobbat, okosabbat tudnak hozni Tordaszentlászló jövőképébe. Így nem jelentett különösebb meglepetést, hogy a február 2-i falugyűlésen, amikor a jelöltlistára került a sor, a lelkész emelkedett szólásra, és elmondta: nehéz feladatot vállalva, egy csoport szentlászlói polgár, egyháztag nevében jelölteket szeretne javasolni.
Polgármesterjelöltnek Tamás Gebe Liviu helybeli vállalkozót javasolta, a teremben levők többségének hangos tetszésnyilvánítása közepette. Ezután hat tanácsos-jelöltet sorolt fel, akik a lelkészi felvezetés után néhány mondatban elmondták, hogy miért vállalnák a jelöltséget, kritikákat fogalmazva meg az eddigi önkormányzat munkavégzésével kapcsolatban.
Megjegyzem, hogy a jelöltek egyike sem volt RMDSZ-tag, ami természetesen megmérettetésük szempontjából nem akadály, ha beiratkoznak, amennyiben RMDSZ színekben szeretnének jelöltlistára kerülni.
A még hivatalban levő három tordaszentlászlói tanácsos egyben a református gyülekezet presbitere is volt, egyikük éppen a főgondnok, akik semmit sem tudtunk a lelkész „nehéz feladatot vállaló” szervezéséről. A sértődés és a kollegialitást hiányoló megütődöttségünkön túl úgy éreztük, a változtatást velünk együtt kellett volna elindítani, hiszen egyikünk sem gondolta-érezte, hogy a vállalt tisztségeink miatt nélkülözhetetlenek, tévedhetetlenek, leválthatatlanok lennénk. Évek óta vártuk, győzködtük, bátorítottuk egyik-másik fiatalabb falustársunkat, hogy vállaljanak akár polgármesteri, akár tanácsosi jelölést.
A falugyűlést követő időszakban végül hárman iratkoztak be az RMDSZ-be: az új polgármesterjelölt és az eredetileg hatos listáról csak két tanácsos-jelölt, akik február 22-én, bár helyesírásilag nem kifogástalan, de nyomdatechnikailag igen korszerű szórólapon tudatták a tordaszentlászlói polgárokkal, hogy az RMDSZ jelöltjei mit is szeretnének az elkövetkező választási ciklusban helyrehozni, illetve megvalósítani. És bár az RMDSZ logója rajta van, ezen a szórólapon nem jelenik meg az RMDSZ helyi választmánya által jelölt, a következő ciklusra is jelentkező két személy neve, az egyik a gyülekezet főgondnoka, a másik pedig egyik presbitere.
A közösségi médiában is elindult a kampány, létrejött a „Tordaszentlászlói önkormányzati változások” nevű csoport. Falunk kicsinységéhez képest nagyvállalkozók nyilatkoznak a posztolt videókban arról, hogy milyen jó választás lenne az egyik polgármesterjelölt. Egyik sikertelen nyelvi jogi aktivistánk is elmondja a kampányvideóban – elég zavarosan –, hogy Tordaszentlászlón milyen mértékben csorbulnak az európai nyelvi jogok az önkormányzat mulasztásai miatt. A Krónika és a Szabadság is közölt cikkeket arról, hogy milyen rendszerváltó hangulat is van Tordaszentlászlón.
Tordaszentlászló „csodákat” produkált az elmúlt néhány évben. Az írott és digitális média gyakran adott hírt rólunk. Most újabb csoda született: Tordaszentlászlón két RMDSZ jött létre. Egyik, amelyik harminc éve van, a másik, amelyiket a gyülekezet református lelkésze hívott életre, igaz, „nehéz feladatot vállalva”.
Vasárnap tehát RMDSZ-es előválasztás lesz Tordaszentlászlón. Két polgármesterjelölt és két, illetve három RMDSZ-es tanácsos-jelölt várja a közösség voksait. Az egyik, szavazásra buzdító, nyomdailag kifogásolhatatlan szórólapon két RMDSZ-es polgármesterjelölt és három RMDSZ-es tanácsos-jelölt szerepel. Egy másikon, amelyik kevésbé lesz puccos, két polgármesterjelölt és négy tanácsos-jelölt közül választhatnak a polgárok.
Reméljük, a hivatalosított szavazólapon mindannyian szerepelni fognak. És azt is reméljük, hogy a közösség bölcsessége ezt a csodát is a helyére teszi.
Boldizsár Zeyk Zoltán, egykori presbiter, a jelenlegi ciklusban még RMDSZ-es tanácsos
A válasz jogán
Kedves Tordaszentlászlóiak!
Kedves Boldizsár Zeyk Zoltán!
Köszönöm szépen a véleménynyilvánítást, fontosnak tartom, hogy mindenki elmondja, megírja azt, amit érez, gondol. Mindig annak voltam a híve, hogy nyíltan tudjunk beszélni, vitázni, érvelni elképzeléseink mellett. A nyílt tisztességes vita soha sem lejárat, hanem előrevisz, hozzásegít a fejlődéshez, nyitottsághoz.
Mivel személyesen érintett vagyok a Boldizsár Zeyk Zoltán írásában, úgy gondolom, hogy válaszolnom kell. Sajnos hosszúra sikerült a válasz, de ennek az egyik oka az, hogy megpróbáltam a legaprólékosabban minden gondolatra, felvetésre válaszolni, és a saját álláspontomat megírni.
Az átláthatóság és könnyebb követhetőség kedvéért Boldizsár Zeyk Zoltán írásából kimásoltam azt a részt, amire válaszolok.
Boldizsár Zeyk Zoltán:„Már-már profik irigylésére is méltó politikai kampány zajlik Tordaszentlászlón 2020. február 2-a óta. Egy szokványosnak indult falugyűlésen, amelyet a helyi, hivatalban lévő RMDSZ-es polgármester és Tordaszentlászló ugyancsak RMDSZ-es három tanácsosával való egyeztetést mellőzve, az egyházközség református lelkésze hirdetett és szervezett meg, puccsszerű megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi.
Balázs Attila József, a TordaszentlászlóiReformátus Egyházközség lelkésze megkeresett bennünket a februári rendes tanácsülés után a polgármesteri hivatalban Tamás Gebe Liviu helybeli vállalkozó társaságában, bejelentve, hogy készülnünk kell a választásokra, a nem megfelelően elvégzett önkormányzati dolgokat helyre kell igazítani. Ebben mindannyian egyet értettünk, és arra is számítottunk, mint ahogyan ez természetes is, hogy a jelenlegi polgármesternek kihívója lesz akár RMDSZ-en belülről, akár kívülről, mint ahogyan ez eddig is megtörtént és rendjén való. Ezután meglepődve vettük tudomásul, hogy a lelkész falugyűlést hirdetett 2020 február 2-ra.”
2020. január 23-án részt vettem egy megbeszélésen a helyi RMDSZ tanácsosaival és polgármesterével, amire Tamás Gebe András polgármester hívott meg engem és Tamás Gebe Liviut. A meghívás nem volt újszerű, mert hasonlóban volt részem 2009-ben, amikor arra kértek, hogy buzdítsam a közösséget, hogy menjenek el szavazni. 2012-ben pedig arra kértek, hogy legyek moderátora egy beszélgetésnek, ami az RMDSZ jelöltjei és az MPP jelöltjei között történt meg. Elvállaltam akkor is, mert úgy éreztem, hogy a közösség ügyét szolgálom ezzel. Utólag Boldizsár Zeyk Imre akkori RMDSZ-elnök – aki a beszélgetésen nem vett részt - azt kérte számon tőlem, hogy ki hatalmazott fel engem, hogy azt a beszélgetést moderáljam…
A megbeszélés témája a helyhatósági választások, illetve az azt megelőző előválasztások voltak. Mind a három jelenlegi tanácsos egyöntetűen azt mondta, hogy a jelenlegi polgármesternek előválasztáson kell megméretkeznie az RMDSZ szabályzata szerint, és ne induljon függetlenül, még akkor sem, ha úgy érzi, hogy Asztalos István alpolgármester hátba támadta. A tanácsosok javaslatát Tamás Gebe András el is fogadta, és elmondta, hogy vállalja az előválasztásokon való megmérettetést. A megbeszélésen Enyedi János és Boldizsár Zeyk Zoltán elmondták, hogy jó lenne, ha fiatalok átvennék a stafétát, mert 30 évnyi szolgálat után elfáradtak, és nem akarják tovább vállalni a tanácsosságot.
Én javasoltam, hogy legyen egy falugyűlés, ahol tegyék lehetővé a nyilvános jelölést a falu számára. Abban egyeztünk meg, hogy erre február 2-án kerül sor. Arról is beszéltünk, hogy lesz egy részletes pénzügyi beszámoló a tavalyi évről, és bemutatják az idei költségvetés-tervezetet, hogy mindenki ismerje meg, és tudjanak hozzászólni, kérdéseket feltenni az emberek. Tamás Gebe András polgármester azt is megkérdezte, hogy a falugyűlést megelőzően tegyék-e be ezeket a dokumentumokat mindenki postaládájába, hogy megismerhessék? Ezt a javaslatot támogattam, én jónak tartottam volna, de sajnos nem történt meg.
Ezen a tanácskozáson többek között szóba kerültek azok az észrevételek, amiket nagyon sokan megfogalmaztak az elmúlt években. Javasoltam, hogy tegyék átláthatóbbá az önkormányzat működését, rendszeresen tájékoztassák az embereket. Mindenki egyetértett abban, hogy ezen a téren sok javítani való lenne.
Ezt a megbeszélést két másik beszélgetés előzte meg, amire Tamás Gebe András, Tamás Gebe Liviués közöttem került sor, azt követően, hogy január 20-án Asztalos István bejelentette, hogy ő is indul a polgármesteri tisztségért való megmérettetésben. Az első találkozónkon a jelenlegi polgármester egyértelműen visszautasította az előválasztáson való indulást, mondván, hogy bárki mással, de Asztalos Istvánnal nem méretkezik meg. Jelezte, hogy függetlenként fog indulni, mert a románság körében nagy a támogatottsága.
Ezeken a beszélgetéseken is elmondtam, hogy jó lenne nyitni a közösség felé, mert az emberek igénylik, elvárják, hogy tájékoztatást, pontos és átlátható beszámolókat kapjanak minden évben. A második találkozón a jelenlegi polgármester meghívott egy beszélgetésrea jelenlegi tanácsosokkal közösen a Polgármesteri Hivatalba január 23-án a rendes tanácsülést követően.
Boldizsár Zeyk Zoltán: „Ezután meglepődve vettük tudomásul, hogy a lelkész falugyűlést hirdetett 2020. február 2-ra”
Amikor elhagytuk a Polgármesteri Hivatalt, Gyurka Izabella megkérdezte tőlem, hogy kiteszem-e a falugyűlésre való felhívást a gyülekezet Facebook-oldalára, mert ott sokan látják. Mondtam, hogy természetesen kiteszem. Január 24-én délután megírtam a falugyűlésre való felhívást, amit Enyedi Jánosnak át is küldtem. Megkérdeztem, hogy kitehetem-e így. Egy kis javítást javasolt, és azt mondta, hogy kitehetem. Erről aznap este magyarlónai szolgálatomat követően Gyurka Izabellával is beszéltünk, és ő sem jelezte, hogy rossz döntés lett volna.
Igen, lehet úgy is értelmezni, hogy én hívtam össze a falugyűlést, és erre az RMDSZ ráerősített a rákövetkező héten egy szórólappal, amit betettek mindenki postaládájába.
Boldizsár Zeyk Zoltán: „A még hivatalban levő három tordaszentlászlói tanácsos egyben a református gyülekezet presbitere is volt, egyikük éppen a főgondnok, akik semmit sem tudtunk a lelkész „nehéz feladatot vállaló” szervezéséről. A sértődés és a kollegialitást hiányoló megütődöttségünkön túl úgy éreztük, hogy a változtatást velünk együtt kellett volna elindítani, hiszen egyikünk sem gondolta-érezte, hogy a vállalt tisztségeink miatt nélkülözhetetlenek, tévedhetetlenek, leválthatatlanok lennénk. Évek óta vártuk, győzködtük, bátorítottuk egyik-másik fiatalabb falustársunkat, hogy vállaljanak akár polgármesteri, akár tanácsosi jelölést.”
Január 25. – február 1. között el voltam utazva. Amikor február 1-én délután hazaérkeztem, többen kérték, hogy este találkozzunk, vegyek részt egy megbeszélésen. A meghívásról tájékoztatni szerettem volna Enyedi János főgondnokot, a szombat esti istentiszteletet követően telefonon hívtam, és arra szerettem volna kérni, hogy beszélgessünk arról, mi történt az alatt az idő alatt, amíg nem voltam itthon. Vendégei voltak, ezért nem tudtunk találkozni, és a beszélgetés elmaradt.
Kellemesen meglepődtem, amikor február 1-én este az ifi-házban találkoztam egy nagy csoport fiatallal, akik lelkesen mesélték a terveket, elmondták, hogy kik lennének a jelöltek. Arról beszélgettünk, hogy milyen elképzelésekkel állnak ki a közösség elé, hogy készülnek az esetleges megbízatásra. Arra kértek, hogy vállaljam el azt, hogy én mutatom be a jelölteket. Tudtam, hogy ez mivel jár személyemre nézve. De azt láttam, hogy lelkes fiatalok támogatást kérnek, és úgy éreztem, hogy nem teszek rosszat azzal, hogy bemutatom a jelöltjeiket.
Megtettem, és emiatt azt zúdították rám, hogy gyűlöletet keltettem…
Boldizsár Zeyk Zoltán: „…az egyházközség református lelkésze hirdetett és szervezett meg, puccsszerű megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi.”
Miért beszél Zoltán „puccsról”, amikor ennek a falugyűlésnek az utolsó tárgysorozati pontja az volt, hogy a jelenlevők nyíltan jelölhetnek tanácsosokat és polgármestert? Bárki jelölhetett bárkit, a gyűlést vezető Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök többször is megkérdezte, hogy lennének-e más jelöltek? Senki nem jelölt mást. A január 23-i gyűlésen a jelenlegi tanácsosokkal és polgármesterrel tartott megbeszélésen abban egyeztünk meg, hogy a február 2-i gyűlésen nyilvánosan történik a jelölés.
Boldizsár Zeyk Zoltán: „A még hivatalban levő három tordaszentlászlói tanácsos egyben a református gyülekezet presbitere is volt, egyikük éppen a főgondnok, akik semmit sem tudtunk a lelkész „nehéz feladatot vállaló” szervezéséről. A sértődés és a kollegialitást hiányoló megütődöttségünkön túl úgy éreztük, hogy a változtatást velünk együtt kellett volna elindítani, hiszen egyikünk sem gondolta-érezte, hogy a vállalt tisztségeink miatt nélkülözhetetlenek, tévedhetetlenek, leválthatatlanok lennénk. Évek óta vártuk, győzködtük, bátorítottuk egyik-másik fiatalabb falustársunkat, hogy vállaljanak akár polgármesteri, akár tanácsosi jelölést.”
Mivel a január 23-i beszélgetésünkön Enyedi János és Boldizsár Zeyk Zoltán elmondták, hogy ők nem vállalnak újabb megbízatást, ezért nem látom, hogy miért lett volna sértő, hogy vállaltam azt, hogy bemutatom a jelölteket. Ettől még lehetett volna bárkit jelölni. A február 1-i beszélgetésen jeleztem, hogy Enyedi Jánost és Gyurka Izabellát is kellene jelölni, de az volt az egyöntetű vélemény, hogy őket úgy is fogják jelölni, és álljon ez a jelöltlista új emberekből. Nem éreztem senkiben rossz szándékot, amikor ezt eldöntötték, elfogadhatónak tartottam, hogy új emberekből álló jelöltlistát mutassunk be, mert biztos voltam, hogy ezen kívül még lesznek jelölések. Két tanácsosról biztos tudtam, hogy nem vállalják tovább a megbízatást.
Boldizsár Zeyk Zoltán: „Megjegyzem, hogy a jelöltek egyike sem volt RMDSZ tag, ami természetesen megmérettetésük szempontjából nem akadály, ha beiratkoznak, amennyiben RMDSZ színekben szeretnének jelöltlistára kerülni.”
A január 23-i közös beszélgetésünkön felvetődött az a kérdés, hogy kik lehetnek jelöltek? Tamás Gebe András felhívta Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnököt és megkérdezte, hogy mik a feltételek, és megtudtuk, hogy bárki lehet jelölt, aki a jelölési iratcsomó leadásakor érvényes tordaszentlászlói személyazonosságival rendelkezik, és beiratkozik az RMDSZ-be.
Boldizsár Zeyk Zoltán: „Évek óta vártuk, győzködtük, bátorítottuk egyik-másik fiatalabb falustársunkat, hogy vállaljanak akár polgármesteri, akár tanácsosi jelölést.”
A február 1-i megbeszélésen, amire meghívtak, örömmel láttam, hogy fiatal emberek ültek össze, és készek felelősséget vállalni a falu, község ügyeiben. Mivel a januári tanácsosokkal és polgármesterrel való beszélgetésen elhangzott, hogy örömmel vennék fiatalok érkezését, nem igazán értem, hogy mi a probléma a jelöltekkel?
Boldizsár Zeyk Zoltán: „A falugyűlést követő időszakban végül hárman iratkoztak be az RMDSZ-be: az új polgármesterjelölt és az eredetileg hatos listáról csak két tanácsosjelölt, akik február 22-én, bár helyesírásilag nem kifogástalan, de nyomdatechnikailag igen korszerű szórólapon tudatták a tordaszentlászlói polgárokkal, hogy az RMDSZ jelöltjei mit is szeretnének az elkövetkező választási ciklusban helyrehozni, illetve megvalósítani. És bár az RMDSZ logója rajta van, ezen a szórólapon nem jelenik meg az RMDSZ helyi választmánya által jelölt, a következő ciklusra is jelentkező két személy neve, az egyik a gyülekezet főgondnoka, a másik pedig egyik presbitere.”
A jelöltek több, hosszas beszélgetés után úgy döntöttek, hogy mivel valószínűleg indulni fog más jelölt is, akit a falugyűlésen nem jelöltek meg, ezért csak három jelöltet indítanak. Az ok az, hogy az RMDSZ előválasztásokra vonatkozó szabályzata kimondja, hogy az előválasztásokon csak annyi személyt lehet megjelölni a jelölt listáról, ahány mandátummal rendelkezik az RMDSZ jelenleg a községi tanácsban. Amennyiben minden jelölt felkerült volna a listára, a szavazatok nagy valószínűség szerint megoszlottak volna, és kisebb eséllyel kerültek volna be az új jelöltek a végleges választási lista befutó helyeire. A csoport úgy döntött, hogy három tanácsos-jelöltet indít, akik közül az egyik az új polgármesterjelölt is. Mind a hárman beléptek az RMDSZ-be.
Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a népes csapat szétoszlott volna, és a három jelölt magára maradt volna az előválasztásokra. A meghozott közös döntés arra is vonatkozott, hogy a következő ciklusban, bármi is legyen a választások eredménye, a csoport minden önkormányzati tanácsgyűlésre küld legalább két személyt, aki végighallgassa a gyűlést, szükség esetén kérdést fogalmazzon meg a tanácsosok, polgármester felé, és minden tanácsülés után tájékoztassák a falu közösségét.
A helyesírási hibák sajnálatosak, de jelezni szeretném, hogy amikor a kórustalálkozós füzetekben előkerül jó néhány helyesírási hiba, akkor arra mindig az a magyarázat, hogy a „nyomda ördöge” miatt került be… Azokat nem egyszerű emberek, hanem magyartanárok szerkesztették…
Boldizsár Zeyk Zoltán: „A közösségi médiában is elindult a kampány, létrejött a „Tordaszentlászlói önkormányzati változások” nevű csoport. Falunk kicsinységéhez képest nagyvállalkozók nyilatkoznak a posztolt videókban arról, hogy milyen jó választás lenne az egyik polgármesterjelölt.”
Minden tordaszentlászlói lakos büszke arra, hogy ennek a faluközösségnek a tagja, nem hiszem, hogy falujuk kicsinységére, sokkal inkább nagyságára gondolnak. Tordaszentlászlói vállalkozók büszkén mondják el, hogy amikor a megrendelők megtudják, hogy idevalósiak, akkor megbecsüléssel fogadják őket, mert tudják, hogy jó minőségű munkát végeznek, jó referenciáik vannak a tordaszentlászlói mesterembereknek.
Az, hogy nagyvállalkozók nyilatkoznak csak azért sem rossz, mert meggyőződésem, hogy a falu fejlődésében fontos szerepet játszana, ha néhány magyar nagyvállalkozó idehozná termelői egységét a faluba, községbe.
A nagyvállalkozók nyilatkozataiból azt érthettük meg, hogy kolozsvári komoly, megbízható személyek, akik munkájuk nyomán jelentős eredményt, megvalósítást tudnak felmutatni, hogyan vélekednek Tamás Gebe Liviuről, mint polgármesterjelöltről, milyen élményeik voltak vele kapcsolatosan. Jónak tartották megosztani velünk, hogy Tamás Gebe Liviut rég ismerik, sok megbízást adtak neki, mindeniket maradéktalanul, kifogástalanul elvégezte, megbízhatónak, jó gazdának tartják, aki ha valamit felvállal, kitartóan megvalósítja.
Boldizsár Zeyk Zoltán: Egyik sikertelen nyelvi jogi aktivistánk is elmondja a kampányvideóban – elég zavarosan – hogy Tordaszentlászlón milyen mértékben csorbulnak az európai nyelvi jogok az önkormányzat mulasztásai miatt”
Most szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a jelölteknek alá kell írniuk egy nyilatkozatot, amelyben elkötelezik magukat, hogy az önkormányzat ügyvitelében érvényesítik a törvényes előírásoknak megfelelően a magyar nyelv használatát. Nem pusztán európai nyelvi jogokról van szó, hanem a magyar anyanyelv használatáról. Tapasztalatom szerint ez nem történik meg jelenleg, annak ellenére, hogy a törvényes keret biztosítva lenne rá. De lehet, hogy nekem hiányosak az információim, és vannak, akik kétnyelvű iratokat kapnak az önkormányzattól. Landmann Gábor neve elhangzott a február 2-i falugyűlésen, jónak tartotta, hogy egy kis üzenetben elmondja tapasztalatait, amik sajnos nem pozitívak.
Boldizsár Zeyk Zoltán: „Tordaszentlászló „csodákat” produkált az elmúlt néhány évben. Az írott és digitális média gyakran adott hírt rólunk”
Én nem tenném idézőjelbe a CSODÁKAT kifejezést, és nem is használnám a produkált szót ezzel kapcsolatosan. Sokkal inkább azt vallom, hogy Tordaszentlászló közössége csodákat élhetett át, annak köszönhetően, hogy az emberek összefogtak, felvállalták közös ügyeik rendezését. Példamutató módon odafigyeltek a közösség nehézséggel küzdő személyeire, és lehetőségeik szerint segítették őket. Fontosnak tartom, hogy erről minél többen halljanak a világban, mert az egymástól elhidegült emberek számára jó megmutatni, hogy akkor érezhetik igazán biztonságban magukat, ha odafigyelnek egymásra. Az igazi érték számomra, és úgy gondolom a közösség számára is az, amit közösen érünk el, és amiben mindenkinek része van. A csodák megerősítenek, és arra bátorítanak, hogy ezt az irányt jó tovább követni. Megmaradni csak akkor lehet, hogyha odafigyelünk egymásra.
Keresztyén, Istenben hívő emberként hiszek a mindennapi hősök és a mindennapi csodák létezésében. Az én életem ettől szebb, nyitottam, világosabb.
Boldizsár Zeyk Zoltán: „Most újabb csoda született: Tordaszentlászlón két RMDSZ jött létre. Egyik, amelyik 30 éve van, a másik, amelyiket a gyülekezet református lelkésze hívott életre, igaz, „nehéz feladatot vállalva”.”
Írása során többször cinikus felhanggal említi a „nehéz feladatot vállalva” szófordulatot. A nehéz feladatoktól soha nem riadtam vissza, soha sem választottam a könnyebbséget, sem személyes, sem közösségi életemben. Nem tartanám járható útnak magam számára azt, ha a könnyebbik, de értéktelen utat választanám. Mindenért szeretek megküzdeni még akkor is, ha néha jól beleizzadok a feladat elvégzésébe, de utána igazán gyönyörködni tudok az eredményben és csodaként élem meg.
Nem nevezném csodának azt, ami most született. Sokkal inkább egy természetes folyamatnak, ami időről-időre bekövetkezik egy közösség életében. Generációk felnőnek, és követelik a maguk helyét a közösségekben. Nincs két RMDSZ, csak egy, amelyen belül van három új jelölt, akik nyitottságot, átláthatóságot, önzetlenséget akarnak. Ezelőtt 30 évvel ugyanilyen fiatalok voltak a mai tanácsosok, polgármester is. Biztos vagyok benne, hogy elszántsággal, lelkesedéssel kezdték a megbízatásukat. Elmondásuk szerint elfáradtak, és szívesen átadnák a helyüket a fiatal generációnak.
Most itt van egy új generáció, akik szeretnék átvenni a stafétát. Tudásuk legjavát, munkabírásukat, tapasztalataikat, kapcsolatrendszerüket szeretnék a közösség érdekébe állítani. Én nem látok ebben kivetnivalót.
A következő évek során felnőnek majd újabb és újabb generációk, akik követelni fogják a helyüket a közösségben. Csak amiatt, mert ők a Facebook, Twitter, Instagram generációja lesznek, és nem vezetékes telefont használtak gyerekkorukban, és a városból nem kártyás telefonról hívták az itthoniakat, szabad lesz-e velük szembemenni, ha majd változást akarnak? Vagy inkább jó lenne megtanítani őket arra, hogy mit jelent a közösségi felelősségvállalás, átláthatóság, nyitottság, megbízhatóság, közösségi érdek, hogy mik a közösség aktuális prioritásai, értékei.
Kedves Boldizsár Zeyk Zoltán!
Hiszem, hogy lecsendesedik ez a „politikai” vihar, és belátja majd, hogy nem puccs történt, hanem egy staféta-átadás, amely nem ment ugyan zökkenőmentesen, de együtt lehet élni vele, mert előbb-utóbb kitisztul az az ég, amit mi emberek beködösítettünk.
Tisztelettel,
Balázs József Attila, az Ön rossznak mondott református lelkipásztora.
