A vitairat bemutatását panelbeszélgetés követett Barna Gergő szociológus-demográfus, Lukács László informatikai vállalkozó és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének, Winkler Gyula EP-képviselőnek, Kozma Mónika, a Pro Economica alapítvány vezetőjének, illetve Tánczos Barna szenátor részvételével.
Barna: Nem csökkent az erdélyi magyarság aránya
Barna Gergő szerint a jövőnk Erdélyben mindenekelőtt attól függ, hogy hányan leszünk. A szakember elmondta: az adatokból az derül ki, bár az erdélyi magyarok száma csökkent, aránya stabil maradt, jelenleg a 2002-es szinten vagyunk 6,4-6,5 százalékkal. Ami az arányok jövőbeli alakulását illeti, jó hír, hogy amíg országszerte a diákpopuláció például 38 százalékkal csökkent, a magyarság esetében ez az arány 34 százalék. Jóllehet a „nemzethalál” víziója sokak előtt továbbra is ott lebeg, a jelenlegi számadatok mérsékelt optimizmusra adnak okot, van esélyünk arra, hogy megtartsuk létszámunkat, az országos lakosságon belüli arányunkat.
Lukács: A kreativitás fejlesztését kell segíteni
Lukács László a kreativitás fejlesztésének a fontosságát hangsúlyozta. Informatikusként naponta tapasztalják, mit hoz a jövő – munkahelyek ezrei, sőt milliói fognak megszűnni az egyre jobban fejlődő digitalizálás hatására, figyelmeztetett majd röviden összefoglalta elképzelését az erdélyi kreatív közösség megteremtéséről, és ismertette eddigi tevékenységüket a felnőttképzés területén.
Az első erdélyi kreatív központ kapuit 2024-ben szeretnék megnyitni. Lukács úgy véli, a közoktatás egyik hiányossága, hogy az évek során a tehetséges gyerekek, fiatalok elvesztik kreativitásukat, ezért lenne szükséges alternatívát illetve kiegészítést találni az egyetemi oktatásra, és elősegíteni a kreativitás fejlődését, akár már korábban is, gyerekkortól.
Antal: Minden erdélyi magyar érezze magénak a székelyföldi autonómia ügyét
A vitairat egyik szerzője, Antal Árpád elmondta: a magyarság egyre nagyobb arányban él s fog élni Székelyföldön, ezért Székelyföld versenyképessége kiemelten fontos kérdés. Az elmúlt években sok vita volt az önkormányzati vezetők között a belső kohézió erősítésének módjáról, de mára már a lényegi vonatkozásokban egyetértés van. Megállapodtak abban, hogy versenyképes régióról akkor lehet beszélni, ha jó az infrastruktúra, vannak elérhető repterek, jó az úthálózat.
Egységes gazdasági, kulturális, szociális térnek kell létrejönnie a régióban ahhoz, hogy versenyképes legyen – folytatta a polgármester. „A kohézió erősítése érdekében több közös programra, közösen elköltött pénzre is szükség van. Történelmi lehetőség előtt állunk, hiszen négy típusú, azaz uniós, román, magyarországi és saját forrásokat egyaránt használhatnak az önkormányzatok, s ha ezeket okosan használjuk fel, megtartjuk az egyensúlyt a fejlesztések és a közösségépítés között, a régió versenyképes lesz” – emelte ki Antal Árpád.
Hangsúlyozta továbbá: politikai szempontból fontos, hogy minden erdélyi magyar érezze saját ügyének a székelyföldi autonómia megvalósulásának kérdését. „Az RMDSZ-nek van egy autonómia statútuma, s nem kellene többé előforduljon, hogy egy ember nyújtson be a román parlamentben autonómiakezdeményezést. Ez a gyengeség jele, azt mutatja, nem állunk ki egységesen emellett a törekvés mellett”, állapította meg az elöljáró. „El kell döntenünk, mit szeretnénk ezzel kezdeni. Amíg autonóm intézményrendszer nem alakul ki a Székelyföldön, addig a bíróságokat Bukarest ellenünk fogja használni”, nyomatékosított.
Winkler: új technológiák, lehetőségek a gazdaságban
Winkler Gyula azokról a főbb gazdasági stratégiákról beszélt, amelyek fontos szerepet játszhatnak az erdélyi magyarság jövőképének alakításában. A Szövetség gazdasági tanácsadó testülete átfogó gazdasági csomagot dolgozott, amelynek főbb kulcsszavai a versenyképesség, a fenntarthatóság, a szociális piacgazdaság és társadalmi felelősségvállalás. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. században negyedik ipari forradalomról kell beszélni, amely a gazdaságban új technológiák és lehetőségek megjelenését vonja maga után. Ugyanakkor arra is kitért, ki kell használni az uniós és a hazai költségvetési támogatásokat, valamint a helyi forrásokat.
Winkler Gyula úgy vélte: fontos szerepet fognak játszani a fiatal, illetve a női vállalkozók, és támogatni kell a jövőben az innovatív és plusz értéket termelő gazdasági vállalkozásokat. Ugyanakkor hangsúlyozta: pénzben mérhető jelentősége van a Schengen-övezethez való csatlakozásnak is, akárcsak a közös európai pénznem bevezetésének.
Kozma: Versenyképessé tenni a mezőgazdaságot
Kozma Mónika a mezőgazdaság versenyképességének fontosságát hangsúlyozta. A mezőgazdaság fontos iparág, az ország a mezőgazdasági termőföld tekintetében második az Európai Unióban, és szintén előkelő helyet foglal el termelékenységben is – ennek ellenére mégsem beszélhetünk versenyképességről – vélekedett. A megoldások között elsőként említette a kis családi gazdálkodók támogatását, a szakmai tanácsadásban is nyújtott segítséget, véleménye szerint a szövetkezeti rendszer felé kellene őket irányítani.
Hasonlóan fontosnak tartja egy integrált rendszer létrehozását ezen a területen, és ebbe belefoglalni és létrehozni a feldolgozó ipari egységet is, hiszen a feldolgozás majd az értékesítés mind lényeges az iparág versenyképessé tételében.
A munkaerőhiány is megoldásra váró probléma: javasolta, hogy a szövetség hozzon létre mezőgazdasági szakiskolákat, akár magán szervezeti alapon. A megoldásokhoz tartozik szerinte az is, hogy a bankszektor megfelelő támogatási csomagot ajánljon a mezőgazdaságban dolgozó családi vállalkozásoknak.
Táncos: az infrastruktúra nem cél, hanem eszköz
Tánczos Barna a digitalizációval való lépéstartás, s az Erdélyen, Románián belüli mobilitás elősegítésének fontosságát emelte ki. Mint mondta, az ő nézőpontja szerint az infrastruktúraépítés nem cél, hanem eszköz, amellyel a mobilitást növelni lehet. Megjegyezte továbbá: az a generáció, aki mostanában kerül ki az egyetemi padokból, már a digitális tervezésre készül fel, s a jövőtervezési folyamatba őket is be kell vonni. Előrelépésnek tekintette, hogy a kormány maga is fontosnak tartja, hajlandó befektetni az autópálya-építésbe Romániában.
Borítókép: Porcsalmi Bálint (balról), Barna Gergő, Lukács László Alpár és Antal Árpád
A dokumentum ITT olvasható.
