Vita az igazságszolgáltatást védők és bírálók között

Vita az igazságszolgáltatást védők és bírálók között
Az igazságszolgáltatás továbbra is a közvita homlokterében áll. A bírák országos szövetségének elnöke arra panaszkodott, hogy szinte lehetetlenné vált racionális párbeszédet folytatni, miután szekértáborokra szakadtak az igazságszolgáltatás függetlensége mellett érvelők, illetve az igazságszolgáltatás által elkövetett visszaélésekre panaszkodók.

A bírák országos szövetségének (UNJR) elnöke, Dana Gârbovan aggasztónak találja, hogy az igazságszolgáltatás és a jogállamiság a politikai csatározások központi témájává vált. A bírónő úgy vélte, a társadalom egyik fele az igazságszolgáltatás védelmében lép fel, a másik pedig az igazságszolgáltatás túlkapásaira panaszkodik, és a két tábor között nincs tér a racionális vitára. – A valóság nem fekete-fehér. Nem mindenki makulátlan, aki magát jónak tartja, és a rosszak esetében sem állja meg a helyét, hogy soha nincs igazuk – jelentette ki a bíró. Dana Gârbovan hibának tartotta az események táborok szerinti megítélését, és egyéni mérlegelésre biztatott mindenkit. Bírálta Klaus Johannis államfőnek azt a kijelentését, hogy őt nem érdekli a büntetettek véleménye. Megjegyezte: nem lehet elutasítani valamit arra hivatkozva, hogy nem hiteles, aki mondja.

Traian Băsescu volt államfő bírálta tegnap a korrupcióellenes ügyészség évértékelőjét. Kijelentette, hiába állítja Laura Codruţa Kövesi főügyész, hogy nincsenek hamisított, csinált dossziék, mert a valóság az, hogy vannak olyan ügyészek, akik hamis bizonyítékokkal kreálnak ügyeket. Példaként a Prahova megyei Mircea Negulescu ügyészt említette, akiről több hangfelvétel szivárgott ki a román médiában. Ez az ügyész vezette egyebek mellett a Blair-Ponta ügyben indított nyomozást, a botrány következtében a DNA-ból való távozását kérte. Băsescu több ügyész nevét közölte, akik szerinte ügyeket gyártanak. Kifejtette: úgy próbálnak hamis bizonyítékokat kicsikarni, hogy egy gyanúsítottat kiképeznek, mit kérdezzen egy hozzá közel álló személytől, akit majd a feljelentés és az ügyészség által kiprovokált lehallgatott beszélgetés alapján elítélik. Băsescu kifogásolta, hogy Kövesi továbbra is elhallgatja a DNA által elkövetett visszaéléseket, és szerinte ezzel hibát követ el. Rámutatott, megbánta, hogy kinevezte a DNA élére, szerinte elegendő lett volna neki a két legfőbb ügyészi mandátum. Băsescu azt is megbánta, hogy hat év után nem váltotta le Florian Coldeát, a belföldi hírszerzés nemrég lemondott operatív vezetőjét, ugyanis szerinte Kövesi és Coldea is túl fiatalok voltak, és a hatalomvágy eldeformálta a személyiségüket.

Az alkotmánybíróság közzé tette indoklását, amelyben elutasította a Legfelső Bírói Tanács (CSM) beadványát a kormány hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelete ellen. A taláros testület kimondta, hogy a sürgősségi rendelet elfogadása révén a kabinet nem sértette meg a CSM állítólagos alkotmányos hatásköreit, hiszen a panaszban a bírói tanács olyan alkotmányos jogköröket vindikált magának, amivel nem rendelkezik. A taláros testület szerint az igazságszolgáltatás működését szabályozó CSM-t nem lehet törvényalkotóként a kormány és a parlament konzultatív testületévé alakítani, mert ezáltal sérül a jogállamiság, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elve. Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök üdvözölte az alkotmánybíróság döntését, amely szerinte megerősítette azt, amit ő is már egy ideje mond, hogy az igazságszolgáltatás nem tartja tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

Tegnap a CSM közzé tette a közkegyelmi törvénytervezetről szóló állásfoglalását. A tervezetet a kormány terjesztette a parlament elé január végén. A testület úgy vélte, hogy veszélyeztetheti a társadalmi biztonságérzetet, ha teljes egészében közkegyelemben részesítik az öt évnél kisebb börtönbüntetésre elítélt személyeket. Szintén tegnap az államfő kihirdette a 13-as sürgősségi kormányrendelet elutasításáról és a 14-es kormányrendelet elfogadásáról szóló törvénytervezeteket. Mint ismert az utcai tüntetések nyomására a kormány a Btk.-módosító 13-as rendeletet hatálytalanította a 14-essel, így végleg lezárult az a jogi procedúra, amit a 13-as rendelet ellen tüntetők követeltek.

 

A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit is beidézte és tanúként hallgatta ki ezen a héten a korrupcióellenes ügyészség (DNA), írta pénteken a Maszol.ro hírportál. A portálnak egy név nélkül nyilatkozó szülő a panaszolta el: két rendőr hozta a házukhoz a felszólítást, hogy jelenjen meg a korrupcióellenes ügyészségnél. Hozzátette: az eljárás az egykori Securitate kommunista politikai rendőrség módszereire emlékeztette. A portál szerint egy-egy szülő kihallgatása egy-másfél órát tart, és a beidézetteket titoktartásra kötelezik: nem mondhatják el, hogy mit válaszoltak az ügyészek kérdéseire. A vádhatóságot többek között az érdekelte, hogy mit tudnak a katolikus iskola alapításáról, hogy miért íratták a katolikus gimnáziumba a gyerekeiket, önként vagy mások sugallatára döntöttek erről. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd kimondottan zaklatásnak tartotta a szülők ügyészségi kihallgatását. Szerinte semmi sem indokolja ezt a lépést.