Csökken a magyar gyerekek száma Kolozs megyében
Jó és rossz híreket egyaránt megtudhattunk a Helyzetképek a Kolozs megyei magyar oktatásról a 2021–2022-es tanévben című előadásból, amelyet a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen (ISJ) dolgozó magyar csapat állított össze és mutatott be pénteken a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány székhelyén.
Hiányos a magyar dadus képzés
Az egyre inkább égető bölcsődei helyhiány kapcsán Péter Mónika Mária magyar szakos tanfelügyelő kifejtette: a Kolozs megyei bölcsődék közül 13 bölcsődében van magyar nyelvű gondozás. Ebből négy teljesen magyar magánintézmény, kilenc pedig vegyes (magyar és román) tannyelvű, az önkormányzatok által fenntartott létesítmény. Nyolc ebből a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak van alárendelve, a kilencedik bölcsőde pedig Désen működik. Az önkormányzati bölcsődékbe 168, míg a magánbölcsődékbe közel száz gyerek jár. A magyar kormány által meghirdetett Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően az Erdélyi Református Egyházkerület és az RMDSZ segítségével Tordán és Désen nemrég átadtak egy-egy bölcsődét, Bánffyhunyadon pedig most építik az új óvodát, amelyben magyar bölcsődei csoport is helyet kap.
A magyar bölcsődei csoportokba magyar anyanyelvű dadusokat kellene alkalmazni
– A gyermekek magyar identitásának kialakítása érdekében szem előtt kell tartani, hogy a magyar bölcsődei csoportokba magyar anyanyelvű dadusokat alkalmazzanak. Ám az erdélyi magyar nyelvű csecsemőgondozás líceumi képzés gyanánt csak Bihar, Szatmár, Fehér, Hargita és Kovászna megyében működik. Szilágy, Kolozs, Maros megyében nincs ilyen líceumi képzés, és arról sincs tudomásom, hogy az egyetemen lenne hasonló képzési program – összegzett Péter Mónika Mária magyar szakos tanfelügyelő.
Szabó Gábor tanítókért felelős szakfelügyelő az óvodai helyzetről számolt be. Megtudtuk: a 2020–2021-es tanévben 545 gyermeket írattak be magyar előkészítő osztályba Kolozs megyében, bár az azt megelőző tanév végén a nagycsoportosok száma 704 volt, ez pedig több mint 22%-os csökkenést jelent. Hasonló a helyzet a 2021–2022-es tanév kapcsán is, amikor 719 nagycsoportosból csak 562 gyereket írattak be magyar előkészítő osztályba. A fennmaradó 157 gyereket (ami 21,8%-os veszteség) vagy nem íratták be, vagy nem magyar tagozatra íratták be a szüleik.
Török Ferenc földrajz szakos tanfelügyelő eloszlatta azt a tévhitet, miszerint a magyar gyerekek rosszabbul teljesítenek a többségieknél a nyolcadik osztályos záróvizsgán. Ami a Kolozs megyei magyar nyolcadik osztályosok eredményeit illeti, 2019-ben a vizsgaátlag 6,56 volt, és a vizsgázók 96,77%-a vizsgázott sikeresen. 2020-ban a vizsgaátlag 6,86 volt, a sikerarány pedig 90,32%; 2021-ben a vizsgaátlag 7,04 volt, míg a sikerarány 100%. Jók az anyanyelvi vizsgán elért eredmények is: 98,21% sikerarányt mértek 2019-ben, 96,46%-t 2020-ban és 98,79%-t 2021-ben. Azt a szakfelügyelő is megjegyezte, hogy a Kolozs megyei magyar vizsgázók között nincs színtízes, de szerinte ez azzal magyarázható, hogy a többségieknél nagyobb a gyermeklétszám.
Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő jó hírrel szolgált: a 2021–2022-es tanévben újra meghirdetik azt a három magyar tannyelvű kilencedik osztályt – a Református Kollégium szakosztályát, a Szállításügyi Líceum autószerelő osztályát és a szamosújvári magyar líceum egyik elméleti osztályát –, amelyet 2020–2021-ben létszámhiányra hivatkozva nem hagytak jóvá. Jövő tanévben eszerint Kolozsváron az unitárius kollégiumban kettő, a Báthory-líceumban kettő (+1 szakosztály), a Református Kollégiumban kettő (+3 szakosztály), a Brassaiban egy (+1 szakosztály), az Apáczaiban kettő (+1 szakosztály), a Waldorf-líceumban egy, a szamosújvári Kemény-líceumban két magyar tannyelvű kilencedik osztály lesz. Egy-egy magyar tannyelvű kilencedik osztályt hirdetnek meg a Donát negyedi Ghibu-líceumban a Györgyfalvi negyedi Szállításügyi Líceumban, az S. Toduţă Zenei Főgimnáziumban, Désen az A. Mureşanu Főgimnáziumban, a tordai Jósika-líceumban, illetve Bánffyhunyadon és Válaszúton. A beiskolázási terveket ezen a héten kell benyújtaniuk az iskoláknak a megyei tanfelügyelőségre.
Jövő tanévtől ismét lesz magyar autószerelő szak a kolozsvári Szállításügyi Líceumban
Kevesen jelentkeznek iskolaigazgatónak, tanfelügyelőnek
– Aggasztó azok száma, akik elhagyják a tanári pályát. Szerintem Erasmus-programokkal még vonzóbbá kellene tenni ezt a pályát a fiatalok számára. Ugyanakkor az igazgatóknak arra kellene bátorítani a fiatal kollégát, hogy maradjon a pedagógusi pályán, és képezze magát, hogy majd akár igazgatói tisztséget is elláthasson – jegyezte meg a főtanfelügyelő-helyettes.
– Ahogy most állnak a dolgok, aki most fizikatanár, annak halála után is tanítania kellene, mert országszerte hiány van a reál tantárgyakat oktatókból. A pedagógusképző szakokon az egyetemi oktatók is azzal szembesülnek, hogy egyre kevesebb a jelentkező. A kormányprogramban szerepel a pedagógusok egykori 2%-os prémiumalapjának újbóli bevezetése, hogy ezzel is ösztönözzük a pedagógusokat – beszélt az egyre aggasztóbb méreteket öltő szakemberhiányról Kallós Zoltán oktatási államtitkár. – Nagy probléma még az iskolaigazgatók, tanfelügyelők hiánya. Főleg a magyarok körében vettem észre, hogy ódzkodnak az intézményvezetői tisztség megpályázásról. Ellenpéldaként hadd említsem a nemrég lezárult iskolaigazgatói versenyvizsgán az egyik román kolléga esetét, aki 97 helyre adta le jelentkezését, de olyan is volt, aki több mint 50 intézményvezetői tisztségre pályázott – jegyezte meg az államtitkár. Hozzátette: a jó tanár nem biztos, hogy jó menedzser is. – Amikor valaki igazgató lesz, sok olyasmivel szembesül, amiről addig fogalma sem volt. Az iskolaigazgatóság azonban nem ördögtől való dolog: ezért jó intézményvezetőket, tanfelügyelőket kell képezni – vélekedett a közoktatási intézmények vezető tisztségviselői kapcsán az RMDSZ-es államtitkár.
– Ma már nem érvényes az, hogy a gyerek azért jár magyar iskolába, mert az apja és a nagyapja is oda járt. A szülők akkor íratják magyar iskolába a gyereket, ha ott jobb feltételeket biztosítanak, mint máshol. Az iskolai délutáni programok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megtartsuk és fejlesszük az iskolahálózatot – fogalmazott Kallós Zoltán. – A nyolcadikos záróvizsga és az érettségi eredménye sokszor csalóka, sokszor pedig valós képet mutat. De az eredményeket látva felmerül a kérdés, hogy a nagyon gyenge eredményt elérő tanuló hogyan juthat el a tizenkét osztály elvégzéséig – tette hozzá.
– Úgy látom, sok olyan gyermek kerül líceumba, akinek nem ott a helye. Ily módon átverjük a magyar közösséget, és ez oda vezethet, hogy egyre kevesebben választják a magyar tannyelvű osztályainkat – mutatott rá az államtitkár. Hozzátette: szerinte az a baj, hogy nincs pályaorientációs iránymutatás, az pedig fontos lenne. – Ezt a minisztériumnak kell elindítania és koordinálnia, de vannak helyi szintű kezdeményezések is. A pályaorientációt legkésőbb a hatodik osztályban kell elkezdeni. Hiszem: ha egy magyar gyerek román iskolába jár, és ott jó eredményei lesznek, ha magyar iskolába járt volna, még jobb eredményei lettek volna – jegyezte meg az államtitkár.
Csoma Botond RMDSZ-es képviselő a megbeszélésen elmondta: az RMDSZ számára fontos feladat a magyar tannyelvű oktatás megőrzése és fejlesztése.
Felmerült a magyar nyelvű képzőművészeti osztályok újraindításának kérdése is, ám Vörös Alpár, a képzőművészeti oktatásnak egykor helyt adó tanintézet vezetője elmondta: az Apáczai-líceumban a helyzet drasztikusan megváltozott az öt évvel ezelőttihez képest. Az elemi tagozaton öt helyett tizenegy osztály van, és a megszüntetett osztály újraindítása azt jelentené, hogy bizonyos osztályok délután tanulnának, ez pedig akár öngól is lehet az iskola számára.
– Az Iskola Alapítvány három éve bonyolítja a magyar kormány támogatásával megvalósuló délutáni oktatást és a meleg ebédet biztosító programot. Kezdetben szórványtelepüléseken indult be a program, Kolozs megye nem is szerepelt helyszínként. De évről évre bővült a helyszínek és a gyerekek száma. Most már Erdélyben, a Bánságban és Bukarestben is működik a program. Jelenleg ötven iskolában 1173 pedagógus foglalkozik közel 2000 gyermekkel. A terjeszkedés akadálya a pénz, amelyet naptári évre utal ki a magyar kormány. Januárban dől el, hogy lesznek-e új helyszínek – magyarázta Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke, aki úgy tudja, hogy a programot támogató kormányrendelet 500 millió forintos keretösszegből biztosítja a folytatást.
A tordai Jósika-líceum igazgatója, Józan Erzsébet a Kárpát-medencében tevékenykedő Rákóczi Szövetséget mutatta be; Irsai Mónika a kolozsvári Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője a központ, míg Tárkányi Erika, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei szervezetének elnöke pedig az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének tevékenységéről számolt be.
