Vincze Loránt: Hasznos és eredményes munkát szeretnék végezni
Vissza

Vincze Loránt: Hasznos és eredményes munkát szeretnék végezni

„Az európai parlamenti választásnak hatalmas tétje van, hiszen a magyarságnak újra be kell bizonyítania, hogy erős és összetartó. Fontos, hogy ennek a közösségnek meglegyen a politikai képviselete országos és európai szinten is. Vannak márpedig olyan témák, amelyeket csak a brüsszeli képviselet biztosításával lehet tovább vinni, Kiemelt téma az európai kisebbségvédelmi törvény”, nyilatkozta a lapunknak Vincze Loránt FUEN-elnök. Az RMDSZ EP-jelöltje a lista második helyezettje.

A fiatal politikus újságíróként kezdte pályafutását, egy idő után azonban úgy érezte, a mikrofon másik oldalán lévő politikus, közéleti személyiség munkája vonzó, amit ő maga is szívesen végezne… akár jobban is. Vincze Loránt (kevés) szabadidejében operába, színházba jár, szívesen sportol, de – bevallása szerint – leginkább a főzés jelenti számára a kikapcsolódást.- Újságírói egyetemet végzett, közigazgatásból mesterizett. Több mint másfél évtizeden át újságíróként és médiamenedzserként dolgozott. Mikor és főleg miért döntött úgy, hogy politikai pályára lép? Mi késztette arra, hogy inkább ilyen téren tevékenykedjen? 

– Az átállás nem egyik pillanatról a másikra történt; inkább egy folyamat volt, ami azzal kezdődött, hogy már újságíróként érdeklődtem a közügyek iránt és általában közéleti újságírással foglalkoztam. Valóban, volt egy pont, amikor úgy éreztem, hogy a mikrofon másik oldalán lévő politikus, közéleti személyiség munkája vonzó, és azt tudnám csinálni, akár jobban. De ezzel még nem történt meg a váltás; a másfél évtizedes közszolgálati rádiós és újságmenedzsment időszakot követően 2009-ben európai parlamenti képviselői munkatársként kezdtem el dolgozni Brüsszelben. Fokozatosan ismerkedtem az európai kisebbségvédelem területével, az RMDSZ külkapcsolatainak erősítése révén az Európai Néppárttal és a FUEN-nel napi szinten dolgoztam. Egyre több lehetőség adódott és jöttek hozzá eszközök is, ezek közül a legmarkánsabb projekt, amely most már több éve meghatározza munkámat a Minority SafePack kezdeményezés.

- Ön az európai kisebbségvédelem számottevő bástyájának, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN)-nek az elnöke jelenleg. Mindamellett, vélhetően, minden esélye megvan arra, hogy a május 26-i választás alkalmával mandátumot szerezzen az Európai Parlamentben. Meglátása szerint össze tudja-e egyeztetni majd a két feladatkört? Európai parlamenti képviselőként a munkahét nagyobb részét Strasbourgban vagy Brüsszelben kell töltenie. Hogyan tudja kezelni a gyakori távollétet a család?

– Nálam a többi európai parlamenti képviselőhöz képest fordított a helyzet, mivel az én családom immár tíz éve Brüsszelben él, tehát a munkahét brüsszeli része során lehetek este a családommal, és amikor Erdélyben a választókerületi tevékenységekeimet végzem majd, akkor leszek távol. Természetesen ennek tudatában engedett el a családom is, a feleségemre különösen nehéz feladat hárul, hiszen rá marad tinédzser fiúnk nevelésének jó része.

Én azt gondolom, hogy a FUEN-elnökség és az európai parlamenti képviselőség kiegészítik egymást. A FUEN segítségével a Minority SafePack kezdeményezést, és általában az európai kisebbségvédelem ügyét olyan pontba juttattuk, ahol már civil szervezetként kevés ráhatásunk lehet a projektre, azaz a következő lépés már az, hogy jogszabályok váljanak a kezdeményezésből. A munka jó része átkerült az európai intézményekhez, tehát ott kellene továbbvinni ezeket a törekvéseket. Szerencsés kettősségnek tartom, hogy FUEN-elnökként folytathatom ezt a munkát, ugyanakkor az ernyőszervezet szempontjából is fontos lehetőség, hogy EP-képviselőként vezethetem tovább a szervezetet. Nem ritka az, hogy civil szervezeti vezetők, akár pártelnökök EP-képviselők is; sőt, azt gondolom, hogy európai őshonos kisebbségként nyerünk azzal, hogy a FUEN elnöke európai parlamenti képviselő is, más szintű befolyása lesz, óhatatlanul emelkedik a szervezet rangja. Ugyanakkor, az RMDSZ európai parlamenti képviseletének is ad egy új dimenziót az, hogy az őshonos európai kisebbségvédelmet egységesen jeleníti meg, ezáltal támogatja olyan kisebbségek megjelenítését, akik saját maguk sohasem jutnának be az EP-be.

Mivel szokta szabadidejét tölteni?

– Rengeteget utazom szakmai ügyekben, de a legjobb kikapcsolódásnak mégis az számít, főként a családomnak, amikor valahova elutazunk, és néhány napot kikapcsolódunk. A napi séták a feleségemmel már-már rituálénak számítanak, viszonylag gyakran járunk komolyzenei koncertekre, igyekszünk eljutni színházba, Budapesten vagy Kolozsváron, hiszen a francia nyelvű színház annyira nem ragadott meg… Sportolok is, ha van rá lehetőségem, elsősorban Brüsszelben, ugyanakkor a vakációs vagy lezserebb időszakokban sokat olvasok, igyekszem pótolni, ami kimarad az intenzív időszakokban, mint amilyen a választási kampány is. Amikor otthon vagyok, nagyon szívesen főzök, ilyenkor én készítem a vacsorát, ez a leggyorsabb kikapcsolódás számomra.

- Folyamatosan elhangzik, hogy a közelgő EP-választások tétje minden eddiginél nagyobb. Ön szerint miért, és ez miért fontos az erdélyi magyar emberek szempontjából?

– Az európai parlamenti választásnak valóban hatalmas tétje van, hiszen a magyarságnak újra be kell bizonyítania, hogy erős és összetartó. Fontos, hogy ennek a közösségnek meglegyen a politikai képviselete országos és európai szinten is. Vannak márpedig olyan témák, amelyeket csak a brüsszeli képviselet biztosításával lehet tovább vinni. Kiemelt téma az európai kisebbségvédelmi törvény, a következő lépésben meg kell győznünk az Európai Bizottságot arról, hogy alkosson európai törvényeket az őshonos kisebbségek védelmében. Ez szükséges ahhoz, hogy mi itthon jogbiztonságot nyerjünk, hogy Romániát az Unió kötelezze arra, hogy betartsa kisebbségi vonatkozású törvénykezését, hogy legyen biztonságban az anyanyelvhasználat, az anyanyelvű iskolák, nemzeti szimbólumaink. Továbbá, az is fontos lenne, hogy az Európai Unió rendeljen pénzeszközöket az európai kulturális és nyelvi sokszínűség védelméhez. A második eleme ennek a brüsszeli érdekvédelmi jelenlétnek a mezőgazdasági befektetésekkel, településfejlesztéssel összefüggő pénzalapok biztosításához kapcsolódik. Fontos, hogy megmaradjanak, lehetőség szerint nőjenek a jelenlegi támogatások. Az újonnan felállt Európai Parlament az elkövetkező hónapokban fogja véglegesíteni a 2021 után kezdődő uniós költségvetési időszak sarokszámait, támogatási célirányait, fontos lesz tehát, hogy jelen legyünk ebben a folyamatban.

Másrészt, van egy Kárpát-medencei dimenziója is az EP-választásnak: a programatikus felhívás a kárpát-medencei magyarok felé az, hogy ki-ki a maga országában támogassa az érdekképviseletet, menjen el szavazni, hogy a képviselők majd közösen, az összmagyar érdekeket képviselve léphessenek fel Brüsszelben, az Európai Parlamentben.

Amennyiben ténylegesen megvalósul a Brexit, akkor ez fogja-e, illetve ha igen, milyen formában befolyásolja majd  ön szerint befolyásolni a romániai magyar közösség életét?

– Azt gondolom, hogy a Brexitnek nem lesz közvetett hatása az erdélyi magyarok életére, az Európai Unió egészében viszont kétségtelenül változásokat hoz majd, hiszen kisebb lesz a költségvetés, kisebb lesz a torta, amit el kell osztani; természetesen Románia még mindig azon országok közé tartozik, amelyik sokkal többet kap, mint amennyit befizet. Ugyanakkor, szerintem a Brexit nagyon fontos folyamatokat indít majd el az Európai Unióban – amennyiben bekövetkezik; úgy látom ugyanis, egyre nagyobb esélye van annak, hogy nem következik be, hiszen a folyamatos halasztás talán inkább annak az előszele, hogy az Egyesült Királyság a kiutat keresi, mivel politikailag nem tudnak többséget állítani a távozás mellé.

A következő hónapok zenéje lesz, hogy mi történik ez ügyben, de mindenképpen pontot tesz majd arra a vitára, amelynek lényege, hogy az Európai Unió egysége rendkívül fontos, és minden tagállam számára elsődleges érdek. Az Egyesült Királyság kiválásával az EU valamennyire meggyengül, de az igazi vesztes az Egyesült Királyság maga lesz, és ez a veszteség mérhető lesz. Még megfogalmazása előtt pontot tehet tulajdonképpen minden kiválásban gondolkodó államban a vita végére, a Brexit tapasztalatai ugyanis vélhetőleg visszafogják majd a hasonló indíttatásokat.

A FUEN elnökeként milyen viszonyulást tapasztalt az európai intézmények vezetőinek szintjén az őshonos kisebbségek irányába, beleértve bennünket, erdélyieket is?

– Nem tudnám azt mondani, hogy egyértelműen pozitív vagy negatív a viszonyulásuk; ez inkább egy folyamat, embere válogatja, hogy mennyire tud empatikusan viszonyulni az őshonos kisebbségekhez, vagy egyáltalán a kisebbség kérdésköréhez. Azok, akik az európai intézmények élén dolgoznak, ismerik ezt a témát, tudatában vannak annak, hogy az őshonos kisebbségek sajátos helyzete Európa hányatott történelmével összefüggően alakult ki. Ismerik a problémakört, de lehet, hogy sokszor nem akarják érteni. Emlékezetes, hogy a Minority SafePack kezdeményező bizottsága nevében arra kértük Jean Claude Junckert, a jelenlegi Európai Bizottság elnökét, s Frans Timmermanst, a testület első alelnökét, hogy üljünk le, tárgyaljunk arról, hogyan viszonyulnak a Minority SafePack-ben felvetett javaslatokhoz, de a találkozót elutasították. Azt mondták, csak hivatalos keretek között hajlandóak találkozni, amikor leadjuk az aláírásokat, ami viszont azt jelentette volna, hogy akár el is utasíthatják az egész csomagot. Emiatt döntöttünk végül úgy, hogy mi az új Bizottságnak adjuk majd le az aláírásokat.

Nagyon fontos fejlemény viszont, hogy az európai parlamenti képviselők tevékenysége és a FUEN munkája folytán az európai közbeszédbe bevittük az őshonos kisebbségek problematikáját. Miután sikeresnek bizonyult az MSPI aláírásgyűjtése, szakértők, európai politikusok, az ENSZ kisebbségügyi főbiztosa, vagy az EBESZ volt kisebbségügyi biztosa is olyan pozitív fejleménynek minősítette, amelyre nem volt példa kisebbségügyi téren az elmúlt három évtizedben. A tét adott; Németország, és számos más tagállam is figyel erre a témára, így azt hiszem, elő van készítve a terep, hogy most már komolyan jogalkotásról kezdjünk el beszélni.

Mit tart politikai, közéleti munkája eddigi legfontosabb megvalósításainak, eredményeinek?

– Természetesen a Minority SafePack aláírásgyűjtésének sikerét tartom a legjelentősebb megvalósításnak, akkor is, ha ez nem személyemhez kapcsolódik, hanem egy nagyon összetett jellegű munka, és csapatmunka eredménye. Az RMDSZ kezdeményezésére Erdélyben és a Kárpát-medencében nagyon sok aláírás gyűlt, ugyanakkor meghatározó volt a siker szempontjából az aláírásgyűjtés európai koordinációja is. Bár volt egy nagyon nehéz időszak is, 2018 februárjában, amikor úgy tűnt, nem gyűl össze elegendő aláírás, hittel és elkötelezetten folytattuk a munkát. Másrészt, az RMDSZ külkapcsolatainak alakulása is meghatározó volt, hiszen az Európai Néppártban elismert politikai szervezetté vált, amely képes beleszólni a különböző dokumentumok alakításába, s partnere a nagy néppárti alakulatoknak. Ezt az irányt folytatnunk kell a következő években is.

Van-e valamilyen különösebb „ars poeticája”, avagy „ars politikája”, amely átsegíti a nehezebb, kilátástalanabbnak tűnő helyzeteken? Milyen hittel vág neki az elkövetkező éveknek, amennyiben sikerül európai parlamenti mandátumot szerezni?

– Én úgy tartom, hogy a közéletben nem a személyek a meghatározóak, hanem az ügyek, amelyeket képviselnek. Alapképzésemet tekintve leginkább projektmenedzsernek tartom magam: követni kell, elszántsággal, következetességgel és diplomáciai érzékkel a különböző ügyeket, ezek között a legnagyobbként ismét a Minority SafePack emelkedik ki. Az elmúlt nyolc év azért sikertörténet ebben a vonatkozásban, mivel megtaláltuk a módját, hogy felemelkedjünk akkor is, amikor úgy tűnt, hogy az ügy elveszett, amikor a kezdeményezést elutasította a Bizottság, s az Európai Bíróság évekig tárgyalta a kérdést. Lett volna alkalom bőven a lemondásra, s úgymond kardunkba dőlve azt mondani: ezt nem lehet megcsinálni. Mégis, szakszerű hozzáállással, jó csapattal, s szövetségesekkel eredményesek tudtunk lenni. Azt gondolom, hogy ezt a típusú munkát tudom folytatni a következő években, mindamellett, hogy több témával kell majd foglalkoznom és nagyon szerteágazó lesz a tevékenységem. A romániai magyarság számára hasznos és eredményes munkát szeretnék végezni, amelyben a siker fokmérőjét az jelenti majd, hogy munkám által lett-e jobb az erdélyi magyarok élete.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Választójogi reformot sürget Iohannis
Dacian Cioloş volt kormányfő lesz a ...
Marton Évának ítélték a Kennedy Center ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Maradt a sötétség
  • Gulaş, paprikaş, ozosep
  • Nézőpontok
  • Véget érnek ma a középiskolás tanévzáró ...
  • „Egymás nélkül sötétben vagyunk…”