EP-felszólítás a kisebbségek jogainak érvényesítésére
– Sokkal többről van szó, mint egyedi ügyről. Sikerült az őshonos európai kisebbségek védelme érdekében valóságos európai mozgalmat indítanunk, amelynek támogatására komoly többséget sikerült kialakítani – nyilatkozta Vincze Loránt.
A FUEN elnökétől megtudtuk: a kezdeményezés támogatási lehetőségei most már beszűkültek. A kezdeményezés olyan erős pillérei, mint egyes németországi tartományok, a dél-tiroli német kisebbség, a Belgiumban élő német közösség továbbra is megtesznek mindent a támogatásért, ám a ráhatás most már kisebb lesz. Az Európai Bizottságban konszenzussal döntenek a különböző jogalkotási folyamatokban, és az elfogadás időpontjában már olyan szövegjavaslat kerül a döntéshozók elé, amellyel mindenki egyetért. Ezért a döntést gyorsan meg lehet hozni. Mindezek ellenére Vincze Loránt nem tartja kizártnak, hogy ez az ügy valódi politikai vitát fog még eredményezni.
Az MSPI az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és állásfoglalást fogadott el az EP. „A csütörtöki szavazással és a hétfői plenáris vitával az Európai Parlament a lehető leghatározottabb jelzést adta az Európai Bizottságnak, hogy indítsa be a jogalkotást a Minority SafePack kezdeményezésben foglaltakra alapozva. Ez nagy győzelem számunkra!” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke sajtótájékoztatóján.
– A kezdeményezést módosító javaslatok a szöveg gyengítését célozták néhány ponton. Azt szerették volna, ha kikerül a határozatból az, hogy az Európai Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy jogi dokumentumokat fogadjon el. Ez a szavazáson nem ment át. Hasonló próbálkozás volt a román delegáció részéről, amely azt akarta elérni, hogy kikerüljön a Romániára vonatkozó utalás annak a pernek a kapcsán, amelyet Románia elindított a Minority SafePack ellen az EU luxemburgi bíróságán. A zöldek olyan módosító javaslatokat nyújtottak be, amelyekkel szerették volna megerősíteni a határozatot a kisebbségek érdekében. Olyan elvekről van szó, amelyek a politikai egyeztetések során kerültek ki a szövegből. Ezek sem mentek át, azaz nem kapták meg a többségi támogatást. Aki névvel vállalta a gyengítő indítvány letételét, az a román liberális (PNL-s) delegáció volt. A romániai USR-s kollégák közül Dacian Cioloş és Nicu Ştefănuţă megszavazta az Európai Bizottság felé irányuló erősebb kérést, a többi USR-s kolléga viszont ellene szavazott – magyarázta Vincze Loránt.
Bár Cristian Terheş szociáldemokrata (PSD-s) EP-képviselő azt állította, hogy az Európai Bizottságnak nincs jogalapja a kisebbségek ügyében eljárni, és egyes EP-képviselők attól tartanak, hogy a kisebbségi ügyet az államnyelv ellen fogják felhasználni, Vincze Loránt azt mondta: a bírósági döntés rácáfol Terheş kijelentésére. Az EB-nek lehetősége van olyan intézkedéseket elfogadni, amelyek támogatják a kisebbségvédelmet, és tevőlegesen előmozdítani a kulturális és nyelvi sokszínűséget az EU-ban, és ezt most már tudomásul kell venni.
– Érzékenységeket sértett a feltevésünk, a balti államokban az orosz nyelv miatt, és Spanyolországban is. A spanyolok azt állítják, hogy Katalóniában és Baszkföldön rákényszerítik a spanyolokra a regionális nyelvet. Ám Európa nagy részében nem a kisebbség az, amely fenyegeti a többséget, hanem fordítva van: a kisebbségi nyelv használata ütközik akadályba. A támogató és a szolidáris megközelítés az, hogy a kisebbségi nyelveket védjük. Ez mutatkozott meg a szavazás eredményéből is. Sikerült megyőzni a többséget, hogy igazunk van. Ez a kezdeményezés nem a kollektív, hanem egyéni jogokról szól, támogatási lehetőségekről, amelyet az EU alakíthat ki a kisebbségi nyelvek védelmében. Állunk elébe az EB januári döntésének – összegzett Vincze Loránt.
