Veszélyben a fogyatékkal élők és gondozóik járandósága
Elfogadta a kormány az idei költségvetés-tervezetet
Elfogadta a kormány az idei költségvetés-tervezetet
Vissza

Veszélyben a fogyatékkal élők és gondozóik járandósága

Közel ötven személy tiltakozott tegnap a kolozsvári Főtéren, az idei költségvetés szerint ugyanis a fogyatékkal élőknek, a házi gondozásra szorulóknak és gondozóiknak járó összeget ezután nem az állami, hanem a helyi költségvetésből kell fedezni. A tiltakozók attól tartanak, hogy az önkormányzatok szegényes költségvetéséből, különösen a kisebb településeken aligha lesz miből kifizetni majd azt a túléléshez is kevés járandóságot. Eközben Eugen Teodorovici pénzügyminiszter bejelentette: a kormány elfogadta az idei állami költségvetés-tervezetet, amelyet még pénteken elküldenek a parlamentnek. Ami Kolozsvárt illeti, úgy tűnik, létezik egyfajta ellenszenv a kormány részéről, Emil Boc polgármester joggal nehezményezi, hogy a városnak a központi költségvetésből juttatott támogatás évről évre csökken, miniszterelnökként azonban ő sem tett annak idején valós lépéseket a decentralizáció megvalósításáért.

Ne csak feladatot, pénzt is adjanak 

Fogyatékkal élők, közülük sokan gyermekek és szüleik tiltakoztak pénteken Kolozsváron.

– Azért jöttünk ide, mivel nem értünk egyet azzal, hogy a fogyatékkal élőknek és gondozóiknak járó juttatás kifizetése átkerülhet az állami költségvetésből a helyi költségvetésbe. Ha ezt a javaslatot életbe léptetik, akkor megszegik a fogyatékkal élő személyek védelmére és jogaira vonatkozó 2006/448-as számú törvényt. Nem a polgármesteri hivatalnak, hanem az államnak kötelessége gondoskodni ezekről a személyekről, de úgy tűnik, hogy a fogyatékkal élők és a gondozásra szoruló személyek nem számítanak ebben az országban. Fogyatékkal élő gyermekem van, és ezért havi 1300 lejt kaptunk eddig az államtól. Ez alig fedezi a gyerek terápiás költségeit, csak arra elegendő, hogy állapota ne romoljon – nyilatkozta lapunknak egy anyuka, aki szerint Kolozsváron legalább ezer hasonló eset lehet, mivel személyi gondozóra nemcsak a fogyatékkal élő személyeknek van szükségük, hanem azoknak az időseknek is, akiket Alzheimer-kórral vagy más degeneratív betegséggel diagnosztizáltak. 

 – Sokkal többen lehetnénk itt, de azok, akik érintettek, most a beteg vagy fogyatékkal élő hozzátartozóikat ápolják. Az önkormányzatok költségvetését eddig is csökkentették az állami költségvetés javára. Ezért kétséges, hogy a kisebb települések önkormányzatai miből fizetik ki majd azt a túléléshez is kevés pénzt, amit a fogyatékkal élők és gondozóik kapnak. Olyan családban, ahol személyi gondozóra van szükség, még ezer lej is nagyon hiányozni fog – közölte lapunkkal a kolozsvári Demeter Ferenc. 

 – Ha decentralizálni akarják a fogyatékkal élők személyi gondozóinak fizetésének, a fogyatékos gyermekek nevelését segítő pótlékoknak, a különféle gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a biztosítását, a segélyközpontok működtetését, akkor biztosítsák a megfelelő költségvetést is hozzá – nyilatkozta lapunknak Csép Andrea Maros megyei képviselő, az alsóház munkaügyért és szociális kérdésekért felelős bizottságának tagja. Az RMDSZ álláspontja az: ha önkormányzati hatáskörbe rendelik ezeknek a problémáknak a rendezését, akkor azt a megfelelő keretek mellett kell megtenni. Úgy, hogy a helyhatóságok beruházási, stratégiai tervezési, fejlődési lehetőségei is megmaradjanak – magyarázta.

„Ezek a kérdések kiemelten fontosak azért is, mivel egy nagyon érzékeny, sérülékeny társadalmi rétegről van szó; gondozóik sok esetben a nap jelentős részét velük töltik, és az ő munkájuk javadalmazását mindenképpen biztosítani kell” – hangsúlyozta Csép Andrea. Az államnak felelősséget kell vállalnia a fogyatékkal élő emberekért, ők is teljes jogú állampolgárok – tette hozzá.

Kolozsvár „nem szimpatikus” Dragneának 

A kormány által pénteken elfogadott költségvetési törvénytervezet hétfőn kerül a parlament asztalára, még várhatóan lesznek változások – tudatta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei képviselője. Mint mondta, az első tervezet leosztási javaslatai valóban hátrányosan érintették volna a megyei jogú városokat, így Kolozsvárt is; az RMDSZ leszögezte, hogy ebben a formában nem támogatja a törvényjavaslatot, ezeken a kitételeken változtattak is. Elismerte, vélhetően létezik egyfajta ellenszenv Kolozsvárral szemben a kormány részéről, a szociáldemokrata pártelnök, Liviu Dragnea maga is tett nemrég egy barátságtalan kijelentést, miszerint „Kolozsvár jó helyzetben van, nincs szüksége további költségvetés-növelésre.” Emil Boc polgármester pedig, jelenleg joggal nehezményezi, hogy a városnak a központi költségvetésből juttatott támogatás évről évre csökken, de miniszterelnökként ő sem tett annak idején valós lépéseket a decentralizáció megvalósításáért – vélte Csoma Botond.

Bocnak is elege lett (végre) Bukarestből? 

Emil Boc polgármester is vészharangokat kongat, ami a költségvetést illeti. A kolozsvári Realitatea FM rádióadónak úgy nyilatkozott: a kormány azzal ámítja a polgármesteri hivatalokat, hogy több pénzt kapnak, ugyanakkor „rájuk sózzák” a szociális ellátást. Elmondta: tavaly Kolozsvár 28 millió euróval kapott kevesebbet, ez több mint egy modern sportcsarnok ára. A csökkenés oka, hogy Bukarest az eddiginél is kisebb arányban térített vissza a város által megtermelt és a központi költségvetésbe befizetett adóból.

„Hiába jön a sok befektető, hiába kínlódsz, hogy minél több jól fizetett munkahelyet teremts, az itt megtermelt pénz nem marad helyben. Ahhoz, hogy a 2017-es vásárlóerő szintje megmaradjon, a kormánynak a befizetett adó 67 százalékát kellene az önkormányzatoknak visszajuttatni, de ehelyett Bukarest további terheket ró ránk, ami a befektetésekre szánt költségvetés rovására megy”, mondta Boc. Véleménye szerint, ha a szociális ellátás a polgármesteri hivatal hatáskörébe kerül, az 10 millió veszteség a városnak, amely így félgőzzel működik majd, a különböző beruházásokat kétszer annyi idő alatt sikerül majd megvalósítani, ha egyáltalán sikerül – méltatlankodott a városvezető.

Teodorovici: a tervezet a bér- és nyugdíjemeléseket is tartalmazza 

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a kormány pénteki ülése után elmondta, még aznap elküldik a parlamentnek a költségvetést, és bízik benne, hogy a törvényhozói testület gyorsan elfogadja. A miniszter kiemelte: amennyiben bekövetkezik az 5,5 százalékos növekedés, a költségvetés először fogja meghaladni az 1000 milliárd lejt, hiszen becslésük szerint a bruttó hazai termék (GDP) értéke eléri az 1022 milliárd lejt. Ez 33 százalékkal nagyobb a 2016-os 765 millió lejes GDP-hez képest, azóta van ugyanis kormányon a szociálliberális koalíció – emlékeztetett a miniszter. 

Teodorovici felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartási hiánycélt csak akkor sikerül elérni, ha a beruházások megvalósulnak, ezeket nem kell elodázni bürokratikus akadályok miatt, ezért azt ígérte, a kormány szigorúan nyomon követi a közberuházásokat.

A költségvetés a tervezett bér- és nyugdíjemeléseket is tartalmazza, így a közszférában az alapbérek a 2018–2020 közötti időszakra beütemezett növekedés egynegyedével fognak emelkedni. A kormány tavaly olyan bértörvényt fogadott el, amely 2022-ig fokozatosan emeli a béreket a közszférában. A nyugdíjak szeptembertől 15 százalékkal nőnek. 

Közölte, hogy az államadósság tavaly GDP-arányosan 34,5 százalék volt, az idén várhatóan 34,9 százalékra emelkedik, ugyanakkor középtávon 40 százalék alatt fog maradni. Nyomatékosította, hogy az idei költségvetésnek három prioritása van: az egészségügy, amelynek költségvetését 6 milliárd lejjel növelték tavalyhoz képest, az oktatás, amely 9,8 milliárd lejjel kap többet, illetve a közberuházások, amelyeknek kerete 15,4 milliárd lejjel nő. Ez utóbbin belül a közlekedési infrastruktúrára szánt pénzkeret 6 milliárd lejjel nő 2018-hoz mérten.

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, bízik abban, hogy a gazdaság teljesítményének köszönhetően az idén sikerül elérni a tervezett 5,5 százalékos gazdasági növekedést, dacára annak, hogy az Európai Bizottság 3,8 százalékos növekedést valószínűsített. Teodorovici elismerte, hogy a tavalyi növekedés is körülbelül 4,4 százalékos volt, holott Bukarest eredetileg szintén 5,5 százalékos bővüléssel számolt a 2017-es, csúcsnak számító 7 százalékos bővülés után.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Babérkoszorús örökség: családi ...
Egy hét múlva kihirdetik a DiscoverEU ...
Horváth Anna pere: digitális ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • A vádlottak padján
  • VIDEÓK - Magánház égett le Szászfenesen
  • A diplomátlan elit
  • Megnövelték a gyermekpénzt az RMDSZ ...
  • Szülő numeró 3