Verssel ünnepelték a Magyar Kultúra Napját a katolikus nőszövetségnél

Verssel ünnepelték a Magyar Kultúra Napját a katolikus nőszövetségnél
Albert Júlia színművész versösszeállításával emlékeztek a Magyar Kultúra Napjára a római katolikus nőszövetség Szentegyház utcai székhelyén kedden délután.

 – A decemberben elhunyt Kovács Sándor főesperes helyett Isten rátermett, hivatásának élő személyt rendelt ki Veres Stelián plébániai kormányzó személyében – mutatta be az est házigazdáját Fábián Mária nőszövetségi elnök, majd arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy a nőszövetségnél tízedik éve ünneplik a Magyar Kultúra Napját.

– A népek, országok történelme a múltba vész, de az irodalmi művek maradandóak. A történelem és az irodalom így épül be mindennapi életünkbe. Márton Áron római katolikus püspök már 1934-ben megfogalmazta, hogy feladatunk nemzeti műveltségünk közkinccsé tétele. Csángó édesanyám volt az, aki először mesét mondott nekem. Később a gyulafehérvári teológián Király László költő, műfordító tanította a magyart. Kedvenc költőm Dsida Jenő, és amikor Kolozsvárra kerültem, ellátogattam a Házsongárdi temetőben található sírjához. Az elmúlt évek során többször bűvölt el Albert Júlia művészete – hozta meg a kedvet a versösszeállításhoz Veres Stelián plébániai kormányzó, akit Jakubinyi György érsek nemrég nevezett ki a fentebbi tisztségbe. Veres Steliant tíz évvel ezelőtt szentelték pappá, és hat éve a kolozsvári Szent Mihály egyházközség lelkésze. Ezt követően a jelenlevők közösen imádkoztak Kovács Sándor főesperes lelki nyugalmáért.

Albert Júlia színművész átéléssel tolmácsolta a magyar költők verseit. A jól átgondolt műsor kronológiai sorrendben idézte a magyar költészet remekeit. Arany János: Rege a csodaszarvas című verse után a művésznő az Ómagyar Mária siralmat szavalta el. Ezt követően pedig Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Vajda János, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Juhász Gyula, József Attila, Ady Endre, Zelk Zoltán, Pilinszky János, Nagy László, Szabó Lőrinc és Kányádi Sándor versei hangzottak el.