Vénusz hamis keblei
Vissza

Vénusz hamis keblei

Régészetről és annak mai jelentőségéről sokat írtam és nem győzöm hangsúlyozni, hogy Románia régészeti öröksége rendkívüli turisztikai és gazdasági potenciállal bír, túl annak kulturális és tudományos horderejéről. Néha azonban maguk a régészek azok, akik saját tudományáguk népszerűségét csorbítják, olyan hibákat követnek el, amelyek hosszú távú hatása sajnos beláthatatlan a helyi régészetre és annak megítélésére.

A legutóbbi ilyen, a régészettudományt, a régészetben dolgozó több száz szorgalmas, az elmúlt években a nemzetközi fórumokon is egyre gyakrabban megforduló romániai régészeti közösséget hiteltelenítő botrányra nemrég került sor. Marin Cârciumaru, a romániai őskorkutatás és paleolitikumi régészet nagyöregje jól ismert a szakmában a  domináns, a paleolitikumi, tehát őskőkori kutatásokat monopolizáló személyiségéről és tevékenységéről. Sajnos mifelénk nem ritka az a jelenség, hogy vezető pozícióban levő idős szakemberek – még ha szakmájukban valóban jelentőset is alkottak – emberileg meghasonulnak és elvesztik méltóságukat azáltal, hogy hatalmukkal visszaélve monopolizálnak egy szakterületet, kirekesztik a fiatalokat, nem támogatják a feltörekvő, munka után loholó generációkat és szakmai dicsfényükben fürödve nemegyszer szakmájuk deontológiai előírásait is áthágják.  

Cârciumaru, aki a tărgoviștei egyetem tanára, kollégáival 2019 nyarán a Neamț megyei Poiana Cireșului régészeti nevű, jól ismert paleolitikumi, tehát Kr.e. 15000 évvel ezelőtt lakott település mellett talált egy rendkívülinek számító leletet: egy kőkori anyaistennő szobrocskát (képünkön). Az őskőkorban igen népszerű, Európából több száz formában fennmaradt testes, a női nemi szerveket kihangsúlyozó szobrocskák az 1908-as willendorfi lelet napfényre kerülését követően Vénuszként ismertek a szakirodalomban és köztudatban, annak ellenére, hogy ezeknek a szobrocskáknak a pontos funkciója és elnevezése ma sem tisztázott. Nagy valószínűséggel a termékenységhez kötődő istennőt ábrázolnak, amelyek egy erősen matriarchális társadalomra utalnak. Ezeknek a Vénusz-figuráknak döntő többsége a késő-paleolitikumban, tehát 35-15.000 évvel ezelőtt készültek, ám ismert néhány igen ritka példányuk már a kora őskőkorból is: a marokkói Tan-tan szobrocskát legutóbb például 300.000 évesre becsülték. Ma már mintegy 200 ilyen anyaistennő szobrocska ismert Eurázsia területéről, ezek jelentős része kőből készült, de akad elefántcsontból, csontból, sőt, a legértékesebb talán a csehországi Dolní Věstonice-i Vénusz, amely a maga 30.000 éves korával az emberiség legrégebbi kerámiából készült antropomorf ábrázolása.

Ilyen körülmények között tehát érthető, hogy Marin Cârciumaru nagy felfedezése valóban régészettörténeti jelentőségű, hiszen Románia területének legrégebbi Vénusz-szobrát találta meg, ráadásul – ahogy még 2019 decemberében a sajtónak állította – szisztematikus régészeti ásatás során került elő. Ez azért is lenne – lett volna – rendkívül fontos, mert manapság virágkorát éli Romániában is a felelőtlen fémkeresők ténykedése, akik sajnos módszeresen teszik tönkre az ország régészeti örökségét azáltal, hogy – tisztelet a kivételnek – nem dokumentálják a felfedezés helyét és nem értesítik a hatóságokat, ha régészeti leletre bukkannak.

Marin Cârciumaru 2019 decemberében hatalmas csinnadrattával mutatta be a tărgoviștei múzeumban az apró méretű, ám igen jelentős szobrocskát. Sorin Nemeti, a BBTE ókortörténésze, aki maga is jelen volt a bemutatón, jelezte: számára is azonnal feltűnt, hogy a szobor vonalai túlságosan modernnek, újnak, szokatlanul robusztusnak tűnnek, továbbá a szobrocskának nincs keze, amely legtöbb esetben az anyaistennő mellén nyugszik. Ebből ő arra következtetett – bár nem szakértője a paleolitikumi ikonográfiának – hogy a szobrocska modern hamisítvány.

Sejtése sajnos nem volt alaptalan. Az újév első napjaiban a Libertatea napilap oknyomozó újságírói egy olyan történettel sokkolták a romániai régészeti közösséget, amelyre mifelénk nagyon rég volt példa: az újságírók azt állították, hogy a szobrocskát nem a neves régész találta, hanem két fiatal, akik a szobrot - a régészeti kontextusból kiemelve - egy hotelbe vitték, majd másnap - immár Cârciumaru részvételével - eljátszották a sajtó előtt annak felfedezését. Megrendezett, ál-felfedezés volt tehát, olyan, mint amilyent a Discovery és National Geographic csatornákon látunk, ahol a dilettáns Zahi Hawass, az egyiptológia nagy sarlatánja megjátssza, hogy ő fedezi fel az x-edik egyiptomi sírt.

A Libertatea vádjait követően Cârciumaru beismerte, hogy a szobrocskát valóban két fiatal fedezte fel és nem az általa vezetett, a felfedezés helyszínétől 5 km-re dolgozó régészeti csapat, illetve azt is, hogy az egész akciót másnap csak imitálták, „rekonstruálták”. Cârciumaru azzal érvelt, hogy ez egy bevett szokás a régészetben azokban az esetekben, amikor a régész nincs jelen a felfedezés helyszínén. Ez azonban nem igaz: az ásatást vezető régésznek jelen kell lennie az ásatáson, igaz, néha ügyes-bajos dolga miatt elhagyhatja a helyszínt. A szobor felfedezése azonban - mint később kiderült -, nem is az ásatás helyszínén történt, hanem jóval távolabb, a felfedezés megrendezése pedig a régészeti deontológia minden pontját megszegi.

Cârciumaru és csapata hazudott a sajtónak és saját szakmájának, ezzel hiteltelenné és megkérdőjelezhetővé tették saját munkásságukat, hivatásukat, több évtizedes munkájukat. A miniszteri szintig jutott botrány miatt ismét a régészet, mint tudományág hitelessége csorbult a nagyközönség előtt. A román régész ráadásul szoros kapcsolatot ápolt a dilettantizmus romániai szimbólumával, Daniel Roxinnal is, aki jelenleg a szakmai, akadémiai régészet legnagyobb ellensége.

A saját karrierjén és a romániai régészeten is csorbát ejtő Marin Cârciumaru és a Vénusz-szobrocska sorsáról január 20-án dönt a Romániai Régészeti Bizottság. Legenyhébb esetben is eltiltják egy időre a szakembert a régészeti ásatások vezetésétől, bár sajnos ilyen esetekben a  szakmát ért kárt nem nagyon lehet jóvátenni, az ilyesmi súlyos nyomot hagyhat a köztudatban. A nagy kérdés pedig még nyitott marad: valódi-e a neamți Vénusz? Erre remélhetőleg majd egy nemzetközi és hazai szakértőkből álló bizottság fogja megtalálni a választ.

Bízzunk benne, hogy a szakmailag kifogásolhatatlan ásatások, a gyönyörű, hiteles és valódi leletek, a népszerű időszaki kiállítások és a régészeti örökséget népszerűsítő munkák hosszabb távú élményt nyújtanak a nagyközönségnek és ezek a kellemetlen események nem befolyásolják kedvezőtlenül a szakma megítélését a köztudatban.

 

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VIDEÓ - #WEREMEMBER – Fotókkal a ...
Mennyibe kerülhet az új ...
Orbán Viktor: egy centiméterre voltunk, ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ