Vendégségben a németországi dán kisebbségnél
Flensburg/Flensborgban tartotta közgyűlését a MIDAS
Flensburg/Flensborgban tartotta közgyűlését a MIDAS
Vissza

Vendégségben a németországi dán kisebbségnél

Történelminek is mondható közgyűlést tartott a németországi Flensburgban a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete (MIDAS): első alkalommal vett fel tagjai közé olyan sajtóorgánumot, amelynek csak online kiadása van.

A németországi dán kisebbség szellemi központjában a helyi kisebbségi napilap, a Flensborg Avis által szervezett közgyűlés első napján az Európa szinte valamennyi szegletéből érkezett résztvevők a Dán Központi Könyvtárat látogatták meg. Ennek munkatársai nem csak a régiót, azaz Südschleswig tartományt és az itt elő dán kisebbség történelmét ismertették dióhéjban, hanem ízelítőt nyújtottak egy olyan könyvtár mindennapjaiból, amely mintegy 150 éve az egyik legfontosabb intézménye volt a kisebbségi sorsba került dánoknak, s amelynek vezetői arra törekednek, hogy ezt a szerepet a mai, megváltozott világban is megtartsák. A múlt és a jövő ilyenformán egyszerre „jelen van” az intézményben: 600 éves könyveket is találunk a kínálatában, miközben éppen zajló kampányuk arra tanítja az olvasókat, hogyan különböztessék meg az online világban terjedő álhíreket – a fake news-t – az igazságtól.

A közgyűlés másnap egy konferencia keretében folytatódott; ez utóbbi érdekessége az volt, hogy az európai kisebbségi napilapok képviselői mellett mintegy száz tanuló vett részt rajta, a Duborg-Skolen Flensburg, A. P. Møller-Skolen Schleswig (mindkettő németországi és dán tannyelvű) és a Gymnasium aus Aabenraa (dániai, német tannyelvű) iskolákból. 

A konferencia első panelbeszélgetése az európai nemzeti kisebbségek és a kisebbségi sajtó mai kihívásainak témakörébe avatta be a hallgatóságot. A moderátor szerepét is betöltő korzikai Antonia Luciani, az Arriti hetilap szerkesztője, egyben a konferencia társszervezőjének, a Coppieters Alapítványnak az elnöke –, María Yanez, a galíciai Praza napilap kulturális mellékletének főszerkesztője, Slezákné Kovács Edit, a pozsonyi Új Szó kiadóigazgatója, a MIDAS elnöke, Marc Marcé, a katalán Regio7 napilap főszerkesztője, valamint Martxelo Otamendi, a baszk Berria napilap vezérigazgatója által mondottakból több fontos következtetést is levonhattak a jelenlévők, így azt, hogy a kisebbségek nyelvén megjelenő sajtónak igen nagy szerepe van az anyanyelv megőrzésében, ami még hangsúlyosabb ott, ahol a közösség nem fér hozzá az anyanyelvű oktatáshoz. Ugyanakkor igen nagy kihívás a fiatalok megszólítása, hisz nehéz felvenni a versenyt az online közegben, nem utolsó sorban pedig a kisebb közösségeket kiszolgáló sajtótermékek esetében a mindennapi túlélés sem könnyű. „Mi vagyunk a saját legnagyobb ellenségünk, ha nem olvasunk újságot, ha nem megyünk színházba, ha nem használjuk azokat a lehetőségeket, amelyek a túlélésünket szolgálják” – összegzett Slezákné Kovács Edit MIDAS-elnök.

Slezákné Kovács Edit: „Mi vagyunk a saját legnagyobb ellenségünk, ha nem olvasunk újságot” (a Flensborg Avis fotói)

A folytatásban dán, német és dél-tiroli újságírók foglalták el a pódiumot, és egy igen egyedi, dicséretes kezdeményezésről beszélgettek. Stefan Kläsner, a helyi SHZ-Verlag főszerkesztője, Jørgen Møllekær, a szinten helyi Flensburg Avis főszerkesztője, a dániai Gwyn Nissen, a Der Nordschleswiger főszerkesztője és a szinten dániai Peter Orry, a Jysk-Fynske Medier főszerkesztője arról beszélgetett, milyen előnyökkel járt számukra az az együttműködés, amely keretében kölcsönösen átvehetik egymás híreit, még a megjelenés pillanata előtt hozzáférve azokhoz. A határon átnyúló kooperáció az érintettek szerint nemcsak arra jó, hogy hamarabb hozzájussanak bizonyos információkhoz, hanem arra is szolgál, hogy a határ két oldalán élők, illetve a két kisebbség és többség jobban megismerje egymást, ennélfogva az együttműködés történelmi sebeket is gyógyít, mert, mint ahogyan az egyik felszólaló kifejtette, „itt az ideje, hogy ne hátra, hanem előre nézzünk”. Az együttműködés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a régió négy napilapja – a németországi német és dán, illetve a dániai német és dán – a többségi lapok kezdeményezésére megnyitotta egymás előtt annak a lehetőségét, hogy bármikor hozzáférjenek egymás rendszeréhez, és onnan bérmentve anyagokat, híreket, fényképeket átvegyenek, felhasználjanak, ezen felül pedig egyes témákon, cikkeken adott esetben közösen dolgoznak a lapuk riporterei. Mindez nem csak a sajtótermékek számára előnyös, hanem plusz értéket nyújt a régió lakosainak is.

A konferencia végén kellemes érzéssel töltötte el az újságírókat, hogy – kérdésükre – a jelenlévő diákok közül szép számban emelték fel a kezüket azok, akik napi szinten olvasnak újságot, nyomtatva vagy online, sőt, néhány olyan diák is akadt, aki hajlandó fizetni az online világban a hírek elolvasásáért.

A közgyűlés zárt ajtók mögött folytatódott, az adminisztrációs ügyek megbeszélése után pedig a résztvevők ellenszavazat nélkül elfogadták a katalán Vilaweb online portál jelentkezését, és felvették a MIDAS tagjai köze. Ezt a nemrég végrehajtott alapszabályzat-módosítás tette lehetővé, és egyfajta alkalmazkodás az online trend irányába, ugyanakkor azt is hozzá kell tennünk, hogy szigorú kritériumok szabályozzák az online médiaorgánumok tagságát. Az 1995 óta működő – vagyis a Facebook és a Google előtti időkben alapított –, gyakorlatilag az online újságírás egyik úttörőjének számító, a legnagyobb spanyol illetve katalán napilapok nézettségi adatait is sokszor túlszárnyaló Vilaweb azonban messze megfelelt minden kritériumnak, így, amint azt a MIDAS elnökasszonya, Slezákné Kovács Edit elmondta, a szervezet életében történelmi pillanatnak lehettünk tanúi az új tag beválasztásával. A napi 190 ezer egyéni látogatóval büszkélkedő Vilaweb egyik érdekes filozófiája az, hogy nem foglalkoztatja egyáltalán a konkurencia: nem zavarja, ha olvasója más helyekről is tájékozódik, a lényeg, hogy a Vilawebre is rákattintson – amit hiteles, leellenőrzött hírekkel, elemzésekkel, háttéranyagokkal ér el. Egyáltalán nem foglalkozik sporttal, bulvárral, szórakozással: a politika, gazdaság és a kultúra a három fő szakterülete, ugyanakkor azt tartja, hogy az információért nem kér pénzt, hisz lehet, nem mindenki tudja megfizetni. Ennek ellenére létezik előfizetéses rendszere – ami bizonyos előnyökkel jár az olvasóra nézve (hamarabb hozzájut egyes hírekhez, PDF-formátumú napi összefoglalót kap emailben, stb.) –, de nem áll távol a valóságtól, ha úgy fogalmazunk, hogy előfizetői inkább „adakozók”, támogatók, akik tisztában vannak a hiteles források, az anyanyelvű sajtó fontosságával. Az indulást követő évek nehézségei után a „recept” mára bevált; ehhez talán az is hozzájárult, hogy egyre több a különféle más internetes fizetős szolgáltatás, amilyen például a Netflix is, így az emberek megszokják, hogy az online tartalom sincs ingyen. Tény, amint azt a lap főszerkesztője az általa tartott bemutató során elmondta, hogy a lap éves költségvetésének már mintegy 40%-a származik az előfizetésekből, ami ugrásszerű növekedés az előző évekhez képest, s a cél a 70% elérése, hogy pótolni tudják azt a kiesést, amelyet az online reklámozás hamarosan várható átalakulása fog okozni.

A nap a közgyűlés házigazdája, azaz a dán kisebbség napilapjának, a Flensborg Avis szerkesztőségének a meglátogatásával folytatódott; ennek kapcsán talán azt kell elsősorban kiemelni, hogy a régió egyik vezető napilapja idén ünnepli fennállása 150. évét, hiszen gyakorlatilag az 1867-ben kisebbségi sorsba került németországi dánok első intézménye volt, főszerkesztői pedig az évtizedek során a dán közösség vezető egyéniségeinek számítottak, olyannyira, hogy egyikük egészalakos viaszfigurája még a dán kisebbség történetét bemutató múzeumba is bekerült. A főszerkesztői tisztséget jelenleg betöltő Jørgen Møllækar – aki csak a tízedik a lap vezetőinek sorában – a szerkesztőségi látogatást vezetve elmondta: a nyomtatott sajtó jövőjének kulcsa a minőség, vagyis korántsem a gyorsaság a fontos a hírek közlésében, hanem azok alapossága és a hitelesség.

Jørgen Møllækar főszerkesztő mutatja a „holnapi” vélemény-oldalt, amelybe dániai német kollágája is írt 

A nap – és a közgyűlés – fénypontját ezúttal is a gálaest jelentette, amely során kiosztották a szervezet két rangos elismerését. A MIDAS-díjat idén Gabriel von Toggenburg érdemelte ki, aki a bécsi Alapvető Jogok Ügynökségének (Fundamental Rights Agency) munkatársa, egyben szabadúszó újságíró, aki többek között a MIDAS-tag dél-tiroli Dolomitenben is közöl. A lap hasábjain a kontinens régióit, kisebbségeit, azok problémáit ismertető Európa szilánkjai (Europa-splitter) című sorozata illetve annak sikere nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a díjat neki ítélték. Az Otto von Habsburg díjat – amelyet a díjalapító unokája, Meister Severin adott át – a fentebb már említett példamutató kezdeményezésért a régió német illetve dán többségi napilapja, a Flensburger Tageblatt es a Jydske Vestkysten kapta, a kisebbségek felkarolásáért, a többség és kisebbség közötti kapcsolat erősítéséért kifejtett tevékenységük elismeréseképpen. Ennek kapcsán azt is érdemes megemlíteni, korábban éppen a többségi német napilap volt az egyik hangadója annak, hogy a német mellett a települések dán nevei is felkerüljenek a régióban a helységnévtáblákra.

A példaértékű együttműkődést kialakító négy főszerkesztő a díjkiosztás helyszínén, Glücksburg vára előtt (a MIDAS-díjat Peter Orry tartja kezében)

A közgyűlés zárónapján a résztvevők folytatták ismerkedésüket a németországi dán közösséggel és annak történelmével, így meglátogatták a németországi dánok talán legfontosabb oktatási intézményét, a minden szempontból egyedi, a kisebbséget valósággal újratermelő A. P. Møller-Skolen gimnáziumot Schleswigben, majd a kisváros polgármesterével találkoztak. Az iskola egyfajta szórványkollégiumként fogható fel; az iskolabuszok az intézmény 30-35 kilométeres körzetéből szedik össze a diákokat, de olyan tanuló is van a mintegy 600 között, aki napi 2-2 órát ingázik az iskolába. Érdekesség, mint azt az intézmény igazgatójától megtudtuk, hogy az iskolába nem csak dán anyanyelvűek járnak, hanem – ráadásul döntő többségben – olyan diákok, akiknek a szülei németek, de fontosnak tartották, hogy gyermekük kétnyelvűvé váljon, mert ez több lehetőséget nyit ki előttük.

Záróakkordként a résztvevők az Unesco kulturális világörökségei közé nemrég felvett Danewerket, a dánokat a kontinens betolakodói által évszázadokon át védő több kilométeres fal maradványait tekintettek meg, illetve a fal egykori egyetlen kapujának közvetlen közelében kialakított Kisebbségi Múzeumot.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Megszavazták a pénzügyminiszter elleni ...
Sporthírek röviden
Turcan: a PNL támogatni fogja a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ