Késnek a nyáltesztek, de az érzékenységük sem megfelelő
Az első tesztszállítmányt a szerződés szerint ugyan november 24-én kellett volna az iskolákba juttatni, de Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter már egy nappal korábban jelezte: késik a külföldi tesztrakomány, csak csütörtökön jut el a szállítótól a Központi Katasztrófavédelmi Felügyelőséghez, amely azt ígérte, 24 órán belül célba juttatja, vagyis a tesztek várhatóan csak pénteken kerülnek az iskolákba. A törvényes rendelkezések szerint a hetente két alkalommal, minden hétfőn és csütörtökön végzendő gyorstesztek első alkalmazására az ötnapos hosszú hétvége miatt leghamarabb csak december 2-án, csütörtökön kerülhet sor. A miniszteri nyilatkozat előtt egy nappal két közintézmény hivatalos forrása megerősítette: a tesztek azért késnek, mert a kormányválság miatt nem történt meg a költségvetés-kiigazítás, és addig a belügyminisztériumnak nincs pénze kifizetni a teszteket.
Az egészségügyi minisztérium legújabb rendelkezései szerint a teszteket otthon is el lehet végezni a szülő, vagy az iskolában a kijelölt felnőtt irányításával. Arról nem rendelkezik a szaktárca, hogy életkorfüggő lenne az otthoni/iskolai tesztelés között választani, vagyis elvileg az elsős és az érettségi előtt álló tanuló szülei egyaránt választhatják az otthoni tesztelés lehetőségét. Egy nappal az új rendelkezések kibocsátása előtt Cîmpeanu – miután egyeztetett Cseke Attila egészségügyi miniszterrel – azt mondta, az iskolák fogják eldönteni, hogy ők végzik-e el a teszteket vagy otthon a szülők. Ha az iskola vállalja a tesztelést, akkor a szülőknek típusnyomtatvány kitöltésével kell ehhez hozzájárulniuk. Arról egyelőre nincs szó, mi van akkor, ha a szülő maga szeretné otthon tesztelni a gyerekét, bár az iskola vállalta a procedúrát.
Opciótól függetlenül a hatósági nyilatkozatok szerint a diákok péntekenként két gyorstesztet kapnak kézhez a következő heti teszteléshez, ennek fényében még a december 2-i első tesztelés is kérdésesnek látszik. Ugyanakkor ez egyre inkább megerősíti azt a feltételezést, hogy általános gyakorlatként az iskolában alighanem maguk a diákok fogják saját tesztjüket elvégezni, mindenki egyszerre, főleg, hogy a feladattal feltételezések szerint nehezebben boldoguló kisebb gyerekek esetében valószínűsíthetően túlnyomórészt otthoni tesztelés mellett döntenek a szülők – ha egyáltalán jogukban áll majd dönteni, ami egyelőre szintén kérdéses.
Az iskolai párhuzamos öntesztelés sem éppen ördöngösség, főleg, hogy nem invazív eljárásról van szó, bár igaz, kétszer is kell pipettázgatni. Egyenesen szórakoztató is lehet, tisztára mint egy interaktív kémiaóra. Mint arról korábban írtunk, külföldön bevett gyakorlat a – főleg nagyobb – diákok öntesztelése, bár ott invazív teszteket végeznek, ahol saját orrlyukukba kell nyúlniuk a pálcikával, ami kellemetlen és nem biztos, hogy elsőre könnyen megy – a kisebb öntesztelő diákok szájból veszik a nyálmintát, és nincs annyi pipettázás, mint nálunk előrevetítették. Fejér Szilárd kémikus, vegyész-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője Facebook-posztjával a minap fején találta a szöget.
– Nem nagyon értem, mi ez a nyálteszthiszti. A szülők hisztiznek, hogy hagyják a gyerekeket békén. A pedagógus-szakszervezet hisztizik, hogy ugyan már, ne a pedagógusokkal végeztessék el heti két alkalommal a teszteket, mert nincs egészségügyi végzettségük, és különben is, fertőzésveszély, végezzék el inkább a szülők otthon. Na, de az ég szerelmére már, senki nem gondol arra, hogy ezt a tesztet akár a diák is meg tudja csinálni, ha már hajtogatott életében papírhajót? Sőt, ha szinkronban csinálnák, mint mondjuk feladatok megoldásakor, akkor lenne az egész a leghatékonyabb. Gyerekek, most bontsátok fel a tesztet. Jól van. Most csorgassátok bele a nyálatokat a műanyag üvegcsébe a jelig. Ha nem megy, gondoljatok citromra. Most zárjátok le és rázogassátok egy kicsit. Pistike, ne olyan erősen! Most mindenki cseppentsen 4 cseppet a tesztkazettára. És most átnézzük a házi feladatokat, amíg várjuk a teszteredményt, nyugodtan reggelizzetek meg közben.
Nagyjából ennyi lenne az egész. Az más tészta, hogy a nyáltesztelésnek még mindig semmi értelme nincs, az érzékenységük finoman fogalmazva nem megfelelő. De meg lehetne csinálni ugyanezt normális, „invazív” antigéntesztekkel, annyiban módosítva a metodológiát, hogy a diák piszkálja meg a vattapamaccsal mindkét orrlyukát, és még ennek is több értelme lenne, mint a nyáltesztelésnek. Ha már piszkálta a diák az orrát valaha, igazán nem mondhatja, hogy ugyanezt megtenni egy pamaccsal bármennyire is invazív – olvasható a közösségi hálón.
Ha minden diák egy időben tesztel, akkor elvileg legfeljebb fél óra alatt lejár az egész, így megoldódik a tanügyi szakszervezetek által jelzett egyik legnagyobb probléma: nem húzódik el több óráig a tesztelés, ami teljesen felborítaná az oktatást. Már csak a félórás kiesésekre kell valamit kitalálni, hiszen nem maradhat el minden hétfőn és csütörtökön az első óra.
Ha nem választ(hat)ják az iskolai öntesztelést, akkor fejtörést okozhat a procedúra a bentlakásos iskolák számára, ahol a kisebb diákokat értelemszerűen nem tesztelhetik a szülők. Kissé meggyűlik az osztálynevelők, tanítók baja akkor is, ha otthon tesztelnek a szülők, hiszen az eredményről tájékoztatást kell kapniuk – egyszerűbb lenne, ha csak pozitív eredmény esetén kellene a szülőnek jelezni, ezekből ugyanis valószínűsíthetően kevesebb lesz, de egyelőre nem világos, hogy ez szabályos lenne-e.
Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai-líceum igazgatója elmondta: pénteken fognak dönteni arról, hogy az iskolában vagy otthon történjen-e a tesztelés. „Úgy látjuk, hogy az egész folyamat megfeneklett, kérdés, hogy egyáltalán megtörténhet-e. Nincs miért elsietni a döntést, ha aztán utólag módosítani kell. Amennyiben az otthoni tesztelés mellett döntünk, a szülőnek az osztályfőnököt vagy a tanítót kell értesítenie az eredményről, hiszen ők tudják könnyebben nyomon követni a válaszokat” – tudtuk meg Vörös Alpártól.
„A János Zsigmond Unitárius Kollégium vezetősége a tanárok és a tanítók visszajelzéseit figyelembe véve úgy döntött, hogy a szülők végezzék el gyermekeik tesztelését otthon. Egyrészt azért, mert a tanítási órák rovására menne a folyamat, másrészt otthon minden bizonnyal jobban be lehet tartani a higiéniai előírásokat, mint az osztályteremben. Fontos viszont, hogy a szülő felelősen, minden héten kétszer tesztelje le a gyermekét. A szülők vagy online táblázatban jelzik majd az eredményt, vagy írásban közlik ezt a gyermek tanítójával, illetve osztályfőnökével, aki aztán továbbítja az eredményeket az iskola laboránsának, aki majd összegzi ezeket” – nyilatkozta Popa Márta, a JZSUK igazgatója.
Az egészségügyi minisztérium útmutatásai szerint pozitív eredmény esetén PCR-tesztet kell végezni, az ezt elmulasztó tanuló vagy akinek PCR-teszt-eredménye szintén pozitív lesz, 14 napig nem mehet iskolába. Kérdés, hogy ha elutasítják a PCR-tesztet, az érintett diákoknak online részt kell-e venniük az órákon, vagy hiányzóként szerepelnek – de akkor máris itt a következő dilemma: ki igazolja ezeket a hiányzásokat, tekintve, hogy a szülő csak nagyjából 3-5 napot igazolhat? A rendszer gyakorlati alkalmazását illetően még mindig sok kérdőjel maradt tehát, végleges válasz mindenre alighanem akkor várható, amikor a gyakorlatban is elkezdődik a tesztelés. Mint megszokhattuk: valahogy lesz. Ki kell várni.
