Vége a minősítésnek: ne legyen több elégtelen és jó az elemiben

Populista intézkedés, ami a gyerekek javát szolgálná?

Vége a minősítésnek: ne legyen több elégtelen és jó az elemiben
A napokban Liviu Pop volt tanügyminiszter bejelentette, hogy törvénytervezetet nyújt be arról, hogy az elemi tagozaton töröljék el a minősítéseket, és ehelyett „európai értékelési mintákat” vezessenek be. Király András volt oktatásügyi államtitkár szerint a kezdeményezés populista jellegű, amit ha be is vezetnének, nem oldaná meg a többéves gondokat. Mivel Liviu Pop jelenleg a szenátus tanügyi bizottságának elnöke, és az oktatási kérdésben a szenátus a döntő ház, ezért Király András szerint van esély arra, hogy Pop keresztülviszi elképzelését. Bolla Emese és Molnár Zoltán tanítók jónak tartják az elképzelést, mivel szerintük a mostani minősítéses értékelésnek vannak hiányosságai, amelyeket a pedagógus által kidolgozott és a szülőnek átadott részletes(ebb) írásos értékelés orvosolni tudna. A pedagógus számára a szöveges értékelés több munkát jelent ugyan, de a gyermekre és a szülőkre nézve pozitívum lenne.

Liviu Pop volt tanügyminiszter törvénytervezetet nyújtana be, amely eltörölné az elemi tagozaton a minősítéseket, a tanulók értékelésére pedig európai értékelést vezetne be. Igaz, hogy később a volt tárcavezető pontosított: meg kell beszélnie ötletét a párton belül, ezért a javaslat benyújtása még várat magára. 

– A törvényjavaslatokat először a két ház szakbizottságai vitatják meg, majd a plénum. Mivel Liviu Pop a szenátus tanügyi bizottságának elnöke, elképzelhető, hogy a szociáldemokraták megszavazzák a javaslatát. Ha februárban benyújtja, és tavasszal megvitatják, a plénum pedig elfogadja, akkor az államfőnek 30 napja van a kihirdetésre. Ez pedig azt jelenti, hogy leghamarabb a 2018/2019-es tanévtől lehetne bevezetni az új értékelési módszert. A volt tanügyminiszter javaslata populista kezdeményezés, amely nem oldja meg a közoktatás gondjait. Azért nem értek egyet ezzel a javaslattal, mert szerintem a tanulókat idejében hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy tevékenységüket minősítik – nyilatkozta lapunknak Király András volt oktatásügyi államtitkár.

– A gyerekek szempontjából nagyon jó döntés lenne, ha nem minősítenék őket. A minősítés, ami egy vagy két betűből áll, ha nem társul hozzá magyarázat, alig jelent valamit az elsős-másodikos gyereknek. Általában harmadik-negyedik osztályban kezd fontossá válni az értékelés a gyerekek számára. A jegyadás egyik negatívuma, hogy a gyerekek a teljesítményüket egymáshoz hasonlítják, ez pedig rontja az önértékelést. Ha sor kerül a minősítések eltörlésére, akkor a szülőket is fel kell készíteni az így keletkezett űr kitöltésének mikéntjére. Ha ez nem történik meg, akkor a szülők aggodalmát válthatja ki gyermekük teljesítményértékelésének hiánya. Amennyiben minősítések helyett szöveges értékelést kapnának, teljesebb képet alkothatnak a gyermek teljesítményéről, viszont az értékelés több munkát és odafigyelést igényel a pedagógus részéről – nyilatkozta lapunknak Bolla Emese tanító, a kolozsvári Waldorf Líceum pedagógusa, ahol elemi tagozaton nincs minősítés csak szöveges értékelés. 

– Már régebben megfogalmazódott bennem, hogy a minősítéseket jobb lenne másfajta értékeléssel helyettesíteni, főleg 0–2. osztályban. A tanuló teljesítményére vonatkozó szöveges értékelés óriási lehetőséget biztosít a differenciálásra, hiszen minden gyerek egy külön világ. Egy ilyen értékelés a gyereket saját magához, és nem a társaihoz viszonyítaná. Az a jó, ha a gyerek saját magához képest tud fejlődni. A gyerekek általában képesek jegyek nélkül is jól tanulni, de olyanra is láttam már példát pályafutásom során, hogy a kiváló minősítés tanulásra, odafigyelésre ösztönözte a tanulót. A pedagógusoknak azonban még több feladatot jelentene az újfajta értékelésre való áttérés és megvalósítás – közölte Molnár Zoltán, az Apáczai-líceum tanítója.