Vége a „digitális vadnyugatnak”, az eddigi internetnek Európában?
Az EP által megszavazott irányelv célja az európai alkotók jogvédelme
Az EP által megszavazott irányelv célja az európai alkotók jogvédelme
Vissza

Vége a „digitális vadnyugatnak”, az eddigi internetnek Európában?

Ezentúl jobban kell figyelnünk arra, hogy mit és hogyan osztunk meg az interneten: az Európai Parlament megszavazta ugyanis kedden az EU új szerzői jogi irányelvét, amelyet több éven át előkészítettek, de halasztódott az elfogadása egyes részek újratárgyalása miatt. Az irányelv támogatói és ellenzői szinte egyforma arányban megoszlanak. A támogatók szerint a profitorientált nagy médiacégek nagyobb jogi felelősséggel tartoznak a közzétett tartalmakért, a szabályozás lényege pedig az európai alkotók jogvédelme, hogy a szerzői jogosultak végre méltányos jövedelemhez juthassanak műveik online felhasználásából – mindez pedig szerintük nem sérti az internetező magánszemélyek érdekeit. Az ellenzők viszont a „szabad internet sötét napjaként” fogják számon tartani a szavazást, úgy vélik, a szabályozás a gondolat szabadságát és nyíltságát támadja. A tagországoknak két év áll rendelkezésre a szabályozás hazai bevezetésére.

 


A tavaly életbe lépett GDRP – a General Data Protection Regulation, a személyes adatok védelméről szóló rendelkezés alaposan felborzolta a kedélyeket, különböző adminisztratív és jogi lépések megtételére kötelezve a személyes adatokat kezelő és tároló cégeket. Most az Európai Parlament újabb szigorító intézkedést hozott a szerzői jogok internetes kezelésével kapcsolatban, amelynek egyes vonatkozásai viszont ígéretesek lehetnek a tartalomszolgáltatók számára, akik eddig vért izzadtak annak érdekében, hogy pénzzé tudják tenni internetes információszolgáltatásaik legalább egy részét.  Kedden az EU új szerzői jogi irányelvét 348-an megszavazták, 274-en ellenezték: ez az eredmény is érzékelteti, mennyire megosztó a szabályozás továbbra is.  

Az irányelvvel biztosítani akarják, hogy a profitorientált internetes médiacégek jogi felelősséggel tartozzanak a közzétett tartalmakért: amennyiben jogvédett műveket használnak fel, a jogtulajdonosokkal megfelelő jogosítási szerződést kössenek, tehát fizessenek a művészeknek, a zenészeknek, a hírszolgáltatóknak. Utóbbiak kategóriájába tartoznak az internetes újságokként működő hírportálok is. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a YouTube-ra vagy a Google-re. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek majd a szerzői jogi szabályozásnak alávetett tartalmak körén.

A frissített irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogvédett tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek az internetes platformokon szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak. 

A korábbi tervezetek leginkább vitatott pontját a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak előzetes szűrésére valamint törlésére vonatkozó előírások jelentették. Noha a most megszavazott változatot valamennyire átfogalmazták, sok bíráló szerint az online szolgáltatók és platformok nem lesznek képesek a feltöltött tartalmakat manuálisan megszűrni, ezért valószínűleg algoritmusokat fognak bevezetni, hogy ellenőrizhessék, a felhasználó által közzétenni vágyott képek vagy videók tartalmaznak-e jogvédett anyagokat. 

Az újságcikkrészletek megosztását külön kiemelték az irányelv hatálya alól, tehát hírrészletek megosztása továbbra sem jelent majd jogsértést, de garantálják, hogy a hírgyűjtő oldalak ne élhessenek vissza ezzel az engedménnyel. Mintegy engedményként megfogalmazták, hogy az idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia készítésének céljából ezután is fel lehet tölteni védett tartalmakat, így a GIF-ek és mémek továbbra is a világhálón maradnak, és megoszthatóak lesznek.

Emellett a szabályok megkönnyítik, hogy a kutatók a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat is elérhessék szöveg- és adatbányászat céljából, ahogy oktatás vagy illusztráció során felhasznált tartalmakra sem vonatkoznak a korlátozások. Axel Voss EP-jelentéstevő hangsúlyozta, hogy a módosítás kiegyensúlyozott, nem fog cenzúrához vagy az „internet halálához” vezetni. „Az újságírók és az alkotók tisztességtelen díjazása azzal jár, hogy egyre kevesebben hajlandók ilyen munkát végezni, ami kevesebb minőségi tartalmat jelent” – mutatott rá. Hozzátette, soha nem látott intenzitású lobbitevékenységet tapasztaltak mindkét oldal részéről, valamint félretájékoztatással, a fiatalok kihasználásával vádolta az ügyben a Google-hez és a Facebookhoz hasonló digitális óriásvállalatokat. 

Antonio Tajani, az EP elnöke üdvözölte, hogy véget vetnek a jelenlegi „digitális vadnyugatnak”, és a technológiai fejlődést lekövető, korszerű előírásokat hoznak, amelyek biztosítják a szerzők, az újságírók, a dizájnerek, zenészek, drámaírók, stílustanácsadók, minden európai művész védelmét. 

Az EP zöld frakciója szerint azonban az egyezmény „fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, azzal a veszéllyel jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”. Kiemelték, a szabályozás normává fogja tenni a kötelező előzetes szűrést, ami komoly korlátozást jelent, ezek a filterek ráadásul nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolhatnak jogszerű tartalmakat. „Tovább fogunk harcolni az új jogszabály ellen” – szögezte le Julia Reda német kalózpárti EP-képviselő, a leghangosabb bírálók egyike, hozzátéve, több mint ötmillió ember írta alá Európa-szerte a petíciót a jogszabály ellen.

A Google egyik szóvivője aláhúzta: az elfogadott szabályozás jobb az eredeti verziónál, de így is jogbizonytalansághoz fog vezetni, s ártani fog Európa kreatív és digitális gazdaságának.
Az előzetes megállapodást még a másik szervnek, az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia hivatalosan. Ezután két év áll majd rendelkezésre, hogy a tagországok az új szabályokat átültessék a nemzeti jogba.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Németh Zsolt: Tusványos a nemzeti ...
Esők is viharok váltják a kánikulát
A Fellegvár is a kolozsvári turisztikai ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ