Tiszteletet ígért a nemzeti kisebbségeknek Ludovic Orban

Orbannak és Iohannisnak sikerült félreállítania a baloldali kormányt

Tiszteletet ígért a nemzeti kisebbségeknek Ludovic Orban
Bizalmat szavazott a kétkamarás parlament együttes ülése hétfőn a jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Ludovic Orban kormányának. Ludovic Orban a szociáldemokrata Dancila-kabinet leváltása után kapott kormányalakítási megbízást. A kormány beiktatásához a törvényhozók többségének – legalább 233 képviselőnek és szenátornak – a támogatására volt szükség, az Orban-kabinetnek 240 szavazatot sikerült végül szereznie. A politikailag egyszínű – kizárólag a PNL politikusaiból és független szakértőkből álló , 18 tagú új kormánynak az eddig ellenzékben lévő jobbközép pártok, az USR és a PMP, továbbá az RMDSZ, a nemzeti kisebbségi frakció törvényhozói szavaztak bizalmat, de néhány baloldali törvényhozótól is kapott támogatást. Az új kormány már hétfőn este letette Klaus Iohannis előtt az esküt, és megtartotta első kormányülését, amelyre az államfőt is meghívták. Az új kormányfő tiszteletet ígért a nemzeti kisebbségeknek, amelyek szerinte gazdagabbá teszik az országot.

A baloldali törvényhozók távolmaradása ellenére határozatképesnek bizonyult Ludovic Orban vezette új kormány beiktatását célzó hétfői parlamenti együttes ülés. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt kabinet beiktatását a parlamenti mandátumok mintegy felével rendelkező baloldali pártok az ülés bojkottálásával próbálták akadályozni, ezért nemcsak a kormány beiktatása, hanem a parlament határozatképessége is kérdésessé vált. Ehhez a törvényhozók többségének – legalább 233 képviselő és szenátor –jelenlétére volt szükség. A hétfői ülésen 235 törvényhozó írta alá a jelenléti ívet.

Többe „áruló” akadt Pontja-pártjában

A parlamenti mandátumok több mint 40 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette, 7-8 százalékos erőt képviselő Pro Romania párt úgy döntött: nem vesz részt a PNL-kormány beiktatásáról szóló bizalmi szavazáson. Ezért – a rendszerváltás óta először – a házelnök is távol maradt az új kormány elfogadását célzó üléstől, így az ülést Alina Gorghiu PNL-szenátor vezette. A két baloldali pártnak – a parlament honlapján szereplő adatok szerint – elvileg többsége van, és mindkét párt vezetése kizárással fenyegette meg a parlament hétfői ülésén részt vevő “árulókat”, ennek ellenére akadtak olyan pártütők, akik jelenlétükkel besegítettek a parlament határozatképességének biztosításához.

Daniel Constantin az ülés előtt kijelentette: a Pro Románia “hat, hét, de az is lehet, hogy nyolc” törvényhozója jelen lesz az ülésén, és bizalmat szavaz az Orban-kormánynak. Elmondása szerint az elmúlt napokban folytatott tárgyalásaik során párttársainak egy része azon a véleményen volt, “jó lenne”, ha a parlament bizalmat szavazna az Orban-kormánynak, majd a kabinet tevékenysége függvényében döntene az alakulat arról, hogy a továbbiakban milyen álláspontra helyezkedik. “Ha jó dolgokat tesznek, támogatjuk őket, ha nem kormányoznak jól, büntetni fogjuk” – fogalmazott.“Megszavaztuk a Dăncilă-kabinet leváltását, ma pedig megszavazzuk az új kormány beiktatását, mert már hosszú ideje tart az instabilitás, és felelősen kell eljárnunk” – nyomatékosította. Rámutatott: a továbbiakban sem fog “egyetlen rossz szót sem szólni Victor Pontáról”, ugyanakkor meggyőződése, hogy az elkövetkezőkben is civilizált marad köztük a viszony. „Ha ő vagy más kollégák azt mondják majd, hogy ilyen körülmények között nem folytathatjuk együtt, akkor nem fogok habozni, és minden bizonnyal megtaláljuk majd a saját utunkat” – mondta Daniel Constantin.
Visszavezetnék Romániát az euroatlanti útra 

Az ülésén Ludovic Orban bemutatta az általa javasolt 18 tagú kormány programját, majd a parlamenti frakciók fejtették ki az álláspontjukat. A miniszterelnök-jelölt szerint az október elején megszavazott bizalmatlansági indítvány nyomán Románia megszabadult eddigi legkártékonyabb kormányától, most pedig haladéktalanul olyan legitim kormányra van szüksége az országnak, amely újrakezdheti az építkezést, és visszavezeti Romániát az euroatlanti útra. A legsürgősebb teendők közé az idei költségvetés kiigazítását, a jövő évi büdzsé kidolgozását és egy újabb európai uniós biztosjelölt megnevezését sorolta.

 “Nem emlékszem, hogy az elmúlt harminc évben történt volna ilyen, hogy a kormány beiktatásáról döntő parlamenti ülést két politikai párt bojkottálja. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy egyáltalán nem értik Románia szükségleteit, egyáltalán nem tartják tiszteletben a románok igényeit, és kizárólag a választási számításokban érdekelte” – hangoztatta Orban a parlament két házának közös plenáris ülésén.

A kijelölt miniszterelnök üdvözölte a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), a Liberálisok és Demokraták Szövetségét (ALDE), a Népi Mozgalom Pártot (PMP), az RMDSZ-t, a nemzeti kisebbségek képviselőit és azokat, akik úgy döntöttek, hogy támogatják kabinetjét.

“Egy bizalmatlansági indítvány után vagyunk, amely véget vetett egy olyan kormányzásnak, amely nagy károkat okozott. Túl kell lépnünk ezen, és el kell kezdenünk az újjáépítést, a párbeszédet, hogy Románia visszatérjen az euroatlanti útra” – mondta Orban.

A miniszterelnök jelezte, hogy kormányának rövid megbízatása van, és a célkitűzései is ezen “korlátozásokból” indulnak ki.

Az USR nem lesz “voksautomata”

Dan Barna, az USR elnöke közölte: pártja nem lesz egy voksautomata az Orban-kormány számára, még akkor sem, ha meg fogja szavazni a kabinet beiktatását. “Kétségkívül meg kell szabadulnunk a Dăncilă-kormánytól, de utána minden kezdeményezésnek olyannak kell lennie, amelyre Romániának valóban szüksége van a következő időszakban”- mondta Barna.

A PMP megszavazza a Ludovic Orban vezette kormány beiktatását, mert jelenleg az ország stabilitása mindennél fontosabb – hangoztatta beszédében Marius Paşcan PMP-képviselő. Leszögezte: a liberális kormány egyik fő feladata és kötelessége véget vetni annak, hogy a pártklientúra érdekei szerint osszák el a közpénzeket, továbbá prioritásként kell kezelnie a nagy fejlesztési projekteket, főleg az infrastruktúra fejlesztését. Az alakulat továbbra is kitart a kétfordulós polgármester-választásra való visszatérés, illetve a törvényhozók számának háromszázra való csökkentése mellett.

Varujan Vosganian beszédében kijelentette, az ALDE törvényhozói megszavazzák az Orban-kormányt, hogy elejét vegyék az instabilitásnak az országban.

Felelősségteljes kormányzást vár el az RMDSZ

Az RMDSZ megszavazza a Ludovic Orban kormányát, ugyanakkor kritikusan viszonyul majd az esetleges „kisiklásokhoz” – hangsúlyozta Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke a plénum előtt, a kabinet beiktatásáról való szavazást megelőzően. „Minden hiba, arrogáns vagy szakmaiságot nélkülöző megnyilvánulás csökkenti az önök esélyeit arra, hogy a kormányzást a parlamenti választások után is folytathassák. Ma megszavazzuk ezt a kormányt, de készen állunk arra, hogy szükség esetén akár egy bizalmatlansági indítványt támogassunk vele szemben” – jelentette ki a Szövetség vezetője.

Kiemelte: az RMDSZ törvényhozói nem számítanak csodákra, ellenben felelősségteljes kormányzást várnak el az Orban-kabinettől, s a Romániában élő állampolgárokkal és közösségekkel szembeni tiszteletet.

 „Várjuk a költségvetés-kiegészítést s a jövő évi költségvetés-tervezetet. Amennyiben tiszteletet tanúsítanak a romániai magyar közösséggel szemben, mi is tisztelni és támogatni fogjuk ezt a kormányt” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Emlékeztette Ludovic Orban megbízott miniszterelnököt, hogy néhány tárcavezető-jelöltet a parlamenti szakbizottságok negatívan véleményeztek, s hogy vannak köztük olyanok, akiknek nem lenne keresnivalójuk egy középjobboldali kormányban.

„Az ön valódi felelőssége abban áll, hogy ne kompromittálja az előttünk álló év leforgása alatt egy középjobboldali kabinet esélyét arra, hogy hosszú távú kormányzásra számíthasson” – hívta fel Orban figyelmét az RMDSZ elnöke.

A PNL-vel a múlt héten kötött parlamenti együttműködési megállapodásra utalva Kelemen Hunor kifejtette: az RMDSZ elvárja, hogy az új kormány a GDP 6 százalékát az oktatásra fordítsa, hogy biztosítsa a közberuházásokhoz szükséges forrásokat a helyi közösségek és a nagy infrastruktúra fejlesztések szükségleteinek tiszteletben tartásával és kérje 2 milliárd euró uniós támogatás átcsoportosítását a nagy infrastruktúra programból a regionális operatív programba.
Válaszában Ludovic Orban arról biztosította a magyar szövetséget, hogy kormánya tiszteletet fog tanúsítani a nemzeti kisebbségek iránt, amelyek – nézete szerint – gazdagabbá teszik Romániát.

Dăncilă: “fekete nap volt”

Viorica Dăncilă leváltott kormányfő szerint „fekete nap volt” az Orban-kormány megszavazásának napja a román demokrácia számára. Szerinte a végrehajtó hatalmat „nem legitim módon” vette át az Orban-kabinet. Mint kifejtette, Klaus Iohannis államfőnek „a különböző politikai manőverek és játékok folytán sikerült a megbízottait bejuttatnia a kormánypalotába, és törvénytelen módon megkaparintani a végrehajtó hatalmat.” Dăncilă szerint Iohannis diskurzusa „szélsőséges és veszélyes, és kizárólag arról szól, hogy a PSD-nek el kell tűnnie.” Megállapította, a kormányprogram többek között arról is szól, hogy felszámolják a földgáz és villamosenergia-árak szinten tartását, vagyis megemelik az árakat, de az emberek majd mindezt számon fogják kérni a választások alkalmával.

AZ ORBAN-KORMÁNY ÖSSZETÉTELE

Klaus Iohannis államfő a parlamenti szavazást követően alá is írta az elnöki rendeletet az Orban-kormány kinevezésére. A kabinet az alábbi tagokból áll össze:

Ludovic Orban – miniszterelnök; Raluca Turcan-kormányfő-helyettes; Vasile-Florin Cîţu – pénzügyminiszter; Marcel Ion Vela – belügyminiszter; Bogdan-Lucian Aurescu – külügyminiszter; Marian Cătălin Predoiu – igazságügyi miniszter; Ionel Nicolae Ciucă – védelmi miniszter; Virgil-Daniel Popescu – gazdasági, energiaügyi és üzleti szféráért felelős miniszter; Lucian Nicolae Bode – szállításügyi és távközlési miniszter; Nechita-Adrian Oros – mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter; Costel Alexe – környezetvédelmi, víz- és erdőgazdálkodási miniszter; Ion Ştefan – fejlesztési miniszter, Ioan Marcel Boloş – közigazgatási és európai alapokért felelős miniszter; Victor Sebastian Costache – egészségügyi miniszter; Cristina Monica Anisie – tanügyért és kutatásért felelős miniszter; Bogdan Gheorghiu – kulturális miniszter; Marian Ionuţ Stroe – ifjúsági és sportügyi miniszter; Victoria Violeta Alexandru – munkaügyi miniszter.