Valóra válhat a 80 éves olimpiai álom Borsafüreden?

Többmillió eurós projektből újul meg a síközpont

Valóra válhat a 80 éves olimpiai álom Borsafüreden?
A Magyar Sí Szövetség 1941. október 23-án jelölte meg a Radnai-havasok lábánál elterülő Borsafüredet az építendő magyar olimpiai síközpont helyszíneként. A korszerű, az 1936-os téli olimpia helyszínéről mintázott sportlétesítményeket sorra adták át a következő években, ám mire „a magyar Garmisch-Partenkirchen” illetve az olimpiai álom megvalósulhatott volna, a világháború vége és a politika áthúzta az elképzeléseket. Borsafüred viszont azóta is a sízők egyik kedvelt téli üdülőhelye, s a 2014-ben megválasztott polgármester ambiciózus terveket szövöget: mint azt egy korábbi nyilatkozatában elmondta, 70–100 millió eurós befektetéssel mintegy 10 év alatt Borsafüred igazi síparadicsommá varázsolható. A tervek egy része már kezd valósággá válni, miután a települést országos érdekeltségű üdülőhellyé nyilvánították és több síprojekt már finanszírozást is nyert – hangzott el szerdán Kolozsváron, egy tematikus kiállítás megnyitóján.

Killyéni András sporttörténész társszervezésében Olimpiai álom a Radnai-havasokban címmel nyílt fényképkiállítás tegnap a Szabók bástyájában – a korabeli felvételek az 1941-ben magyar téli olimpiai síközpontnak indult borsafüredi síprojektet mutatják be. A megnyitón részt vett Borsafüred polgármestere, Ion Sorin Timiş is, aki arra a kérdésünkre, hogy miért is válasszák a turisták Borsafüredet, gondolkodás nélkül sorolta: hét természeti látnivaló és két természetvédelmi terület a környéken, tiszta levegő, kétezer szálláshely, felújított országutak. De ez még csak a kezdet, ugyanis Borsafüredet tavaly februárban országos érdekeltségű üdülőhellyé nyilvánították, majd 22 millió eurós finanszírozást kapott az olimpiai sípálya megépítésére. Más létesítmények kialakítására is sikerült támogatást szerezniük – folytatta a helyi elöljáró –, például egy 1600 m magasságban kialakítandó épületegyüttesre, a Belvedere-teraszra és csillagvizsgálóra, amely panorámakilátást biztosít a páratlan szépségű Radnai- és Máramarosi havasokra.

Csige Sándor Konzul, Borsa polgármestere, Ion Sorin Timiş és Killyéni András a kiállításon – A SZERZŐ FELVÉTELE

Megtudtuk, hogy biatlon- és sífutóaréna építését is tervezik – eddig egyetlen ilyen van az országban, Brassó közelében, nem is csoda, hogy nem túl ismert felénk a sportág, ami a szükséges infrastruktúra hiányának a számlájára írható. Az olimpiai pálya kivitelezési határideje 24 hónap a szerződés aláírásától számítva, és Ion Sorin Timiş szerint idén júniusban, legkésőbb júliusban meglesz a pályázat nyertese, és alá lehet írni vele a szerződést, amely a felvonó kiépítését is magába foglalja – a projekt műszaki része már megvan. A többi síprojekt kapcsán a megvalósíthatósági tanulmányon és a finanszírozás előkészítésén dolgoznak, továbbá az említett Belvedere-terasz és csillagvizsgáló finanszírozása is biztosított már EU-s pénzekből, és az év végén–jövő év elején elkezdődik a kivitelezésük – sajnos a magasság és a nehéz terep miatt ezeken csak évi 3-4 hónapon át lehet dolgozni, az időjárás függvényében.

Killyéni András, akinek 2015-ben megjelent Olimpiai álom a Radnai-havasokban című könyve – amelyet aztán románra is lefordítottak, és olyan sikere lett, hogy azóta napvilágot látott angolul és olaszul, idén pedig németül és franciául is megjelenik – mintegy katalizátorként hatott a mostani síprojektre, úgy fogalmazott: Borsafürednek a története az elmúlt 75 évben közös pont a magyar és a román sízés történetében. „A második bécsi döntés után Borsafüreden hozza létre a magyar síszövetség azt a síközpontot, amely egy téli olimpia rendezését tűzte ki célul. És ez korántsem volt egy irreális projekt… Ma ez annak tűnik, de akkor az 1936-os Garmisch-Partenkircheni olimpia épületeit vették mintául, és arra még mindenhol rátettek egy kicsit, hogy az új létesítmény mindenképpen megfeleljen a kor elvárásainak. Az akkori német sízők szuperlatívuszokban beszéltek, amikor kipróbálták az 1500 méter hosszú lesiklópályát – ma is igen ritka az ilyen hosszúságú –, a síugrósánc pedig Európa legnagyobbika volt. Az Anikó-menedékház Közép-Kelet-Európa első olyan alpesi kabanája, ahol folyamatosan hideg-meleg víz volt és központi fűtés, a legendák pedig azt is hozzáteszik, hogy a településtől kicsit fentebb akkoriban egy kis tavat hoztak létre egy gáttal, és amikor este a vizet megeresztették, egy világítórendszerrel, az így nyert árammal az egész üdülőhely egész központját megvilágították” – mesélte a sporttörténész.

Killyéni András a mostani projekt kapcsán azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a sípályák most visszakerülnek eredeti helyükre, vagyis a déliről – ahová a kommunizmus idején „nagyokosan” átköltöztették – az északi oldalra. Persze, ma már nem biztos, hogy meg fognak felelni az olimpiai szintű versenyeknek, de semmi sem kizárt – mondta, hozzátéve: a cél mindenképpen az, hogy Borsafüred Románia legnagyobb síközpontjává váljon.

A fényképkiállítás egyébként díjmentesen, március 3-ig tekinthető meg a Szabók bástyájában, apró szépséghibája, hogy a fotók alól hiányoznak a magyarázó feliratok…

Borítókép: Európai szinten igen korszerű síközpontnak számított a borsafüredi