A vallásszabadság törvénybe iktatását ünnepelték Tordán és Kolozsváron
Vissza

A vallásszabadság törvénybe iktatását ünnepelték Tordán és Kolozsváron

Unitárius istentisztelet keretében ünnepelték meg csütörtök délelőtt a tordai unitárius templomban, hogy 1568-ban itt tartották azt az országgyűlést, amely a világon elsőként iktatta törvénybe a vallásszabadságot. Ünnepi istentisztelet és egyházi, közéleti személyiségek köszöntései is a program részét képezték, majd megkoszorúzták a négy évvel ezelőtt felavatott vallásszabadság-emlékművet a város főterén. Délután a kolozsvári belvárosi unitárius templomban folytatódott az ünnepség a tordaihoz hasonló programmal, majd a vallásszabadság törvénybe iktatását kezdeményező Dávid Ferenc szobránál helyezték el a kegyelet virágait. Kovács István unitárius püspök üzenetében azt hangsúlyozta: erősen kell fognunk egymás kezét ebben a viharban, hogy megmaradhassunk a kereszténység fundamentumán. A vallásszabadság tordai kihirdetését az erdélyi alapítású unitárius egyház a saját születésnapjának tekinti.

Az ünnepségen Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kifejtette: a vallásszabadság kinyilvánítása az emberi jogok egyik korai törvénybe iktatása volt, és ez jelentette Erdély megmaradásának az egyik titkát is. Az ősök ugyanis ezzel oltalmazták meg a közösségeiket. Hangsúlyozta: ma is ki kell mondani, hogy összefogásra van szükség nemcsak a közösségekben, hanem a közösségek között is.

Megemlítette: Magyarország kormányának támogatásával 2010 óta 650 egyházi ingatlan, 2016 óta pedig 480 óvoda újult meg vagy épült fel Erdélyben. Úgy vélte, az áprilisi magyarországi parlamenti választás arról is fog szólni, hogy ezt a munkát sikerül-e megőrizni és folytatni. Arra kérte a jelen levő lelkészeket, hogy buzdítsák választási regisztrációra és szavazásra híveiket.

Kovács István unitárius püspök rövid üzenetében azt hangsúlyozta: "erősen kell fognunk egymás kezét ebben a viharban, hogy megmaradhassunk a kereszténység fundamentumán".

Kolumbán Vilmos, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora arra emlékeztetett, hogy az általa vezetett intézményt 1948-ban a kommunista állam kényszere hozta létre, de a református, evangélikus és unitárius lelkészek közös képzése közelítette egymáshoz az erdélyi protestáns egyházakat, és eredményessé tette együttműködésüket.

Józsa István Lajos tordai unitárius lelkész a vallásszabadság kihirdetésének tulajdonította, hogy az erdélyi szászok himnusza "türelemföldként" és "minden hitnek otthonaként" említi Erdélyt.

Csete Árpád homoródalmási lelkész, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta az ünnepi istentiszteleten mondott prédikációjában, hogy a vallásszabadság törvénye a szeretet törvénye, egymás megértésének, elfogadásának a törvénye. Szerinte a törvény azért él négy és fél évszázaddal később is, mert jézusi tanítás alapján szövegezték meg. Hozzátette: a szeresd Istent és szeresd felebarátodat parancsa ma is szilárd alapot jelent.

Az ünnepség a Torda főterén négy évvel ezelőtt felavatott vallásszabadság-emlékműnél folytatódott koszorúzással. 

A délutáni kolozsvári ünnepségen Bálint Benczédi Ferenc nyugalmazott püspök prédikációjában a 42. Zsoltárból kiindulva kifejtette: a bennünk élő Istent kell felmutatnunk még akkor is, ha bizonytalanság vagy hitetlenség vesz minket körül.  „Sokan mondják, hogy Isten elhagyott bennünket, de szerintem inkább mi távolodtunk el tőle. Fogadjuk el egymást Isten gyermekeiként, Jézus követőiként. Éljünk Isten gyermekeiként ebben a világban” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc.

„Mondjunk köszönetet, hogy együtt ünnepelhetünk és a Kárpát-medence és a világban élő testvérekkel megérezhettük az ünnep kisugárzását. Az istenkeresés szabadságának jogát Erdélyben mondták ki először. Nézzünk egymás szemébe őszintén, kérjünk bocsánatot és kérjük, hogy 1568 csodája jöjjön létre újra” – közölte Kovács István unitárius püspök.

„Minden év január 13-án a hit ünnepét üljük a vallás felett. 1568 óta a hit adja a vallás lényegét. 454 évvel ezelőtt a hit primátusának igéje törvénnyé vált. Az egész világot megelőztük ezzel a törvénnyel, miközben a nemzeti és a vallásos öntudatot építettük. Bebizonyítottuk: tud és akar együtt élni ez a nemzet más nemzetekkel, más vallással.  A család, a nemzet és a hit fogalmára ma is szükségünk van” – hangoztatta Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője.

Ezt követte Bálint Benczédi Ferenc kibúcsúztatása, amelynek során felidézték életének fontosabb állomásait: Szombatfalvi Csongor, unitárius lelkész a désházi 17 évet, Rácz Norbert Zsolt kolozsvári unitárius lelkész a kolozsvári lelkészséget, míg püspöki tevékenységét Farkas Emőd, főgondnok (Magyar Unitárius Egyház) méltatta.

A rendezvényen közreműködött a János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa (vezényelt Ördög Ödön karnagy), Loghin Anett, a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja és Román Eszter színművész.
Az ünnepség a vallásszabadság törvénybe iktatását kezdeményező Dávid Ferenc szobrának megkoszorúzásával zárult.

A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés január 13-án a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot, olyan korban, amikor Európát a katolikusok és a protestánsok közötti villongások jellemezték. Európa nyugati felében csak évtizedekkel később születtek hasonló határozatok.

(Borítókép: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület/Facebook)

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Megdőlt a napi rekord: közel 35 ezer új ...
Prefektus: Kolozsváron a 22,1 ezrelékes ...
Emancipáció húsz lejre

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ