Történelmi pillanat: átadták a felújított Bánffy-kastélyt
Alin Tişe, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke csütörtökön Válaszúton, az ünnepélyes átadáson röviden vázolta a Bánffy-kastély történetét, emlékeztetve, hogy 2016–2017 időszakában a megyei tanács eldöntötte, hogy megmenti a létesítményt, majd hosszas procedúra – hatszor írták ki a licitet a kivitelezésre –, továbbá két és fél évnyi munkálatok után, most sikerült átadni a felújított kastélyegyüttest. Kiemelte: ebben a megye valamennyi lakója partner volt, a befizetett adók által, ilyenformán a közösség érdeme is a befektetés. És ez miért volt jó? Mert a közönség, a közösség fogja használni is – magyarázta a tanácselnök, hozzátéve: szimbolikus lesz a bérleti díj a civil szervezetek, egyesületek számára. Köszönetet mondott a tervezőknek és kivitelezőknek, akik téglánként restaurálták az épületet, majd Andrei Andreicuţ mitropolita megáldotta az épületet, a papi testület egyben Isten áldását kérte mindazokra, akik az épületbe lépnek, és igehirdetésében felhívta a figyelmet arra: nem szabad elfelednünk múltunkat, felmenőinket.
Guttmann Szabolcs, Alin Tişe, Andrei Andreicuţ és Vákár István (Fotó: Rohonyi D. Iván)
A folytatásban Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke románul, majd magyarul szólt az egybegyűltekhez, elsőként azt az együttműködést köszönve meg felettesének, amely az első perctől kiváló volt a kastély átvétele, restaurálása kapcsán is. Köszönetet mondott a megyei tanács dolgozóinak is, mivel úgy kezelték a kastély felújítását, mintha az legalábbis a sajátjuk lenne.
„Itthon vagyunk, és ez a barátság kastélya – folytatta magyarul –, ma együtt ünnepeljük itt az elnök úrral, hogy barátok lévén, tudunk ilyen szépet alkotni és visszaadni a közösségnek.”
Guttmann Szabolcs, a felújítás projektmenedzsere azt emelte ki, hogy nem szokványos, amikor az avatáson a tervezők is szót kapnak, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ritka, amikor egy építészeti együttest, és nem csak egy épületet kell felújítani. Márpedig egy építészeti alkotás rengeteget veszít, ha nem a környezetével együtt újul meg. „Kolozs megyében először tudunk felavatni egy ilyen építészeti együttest, nagyon sok fáradozással, hiszen igen komplex munkálatokat igényelt mind a kül-, mind pedig a beltér” – mondta, és óriási szerencsének nevezte, hogy a történelem folyamán ennek a kastélynak a belső faburkolati elemeit nem gyújtották fel. Hozzátette: igen nehéz volt megtalálni a megfelelő szakembereket a felújításhoz, majd a nagyszerű csapatmunkát emelte ki, amelyben egyaránt benne voltak a politikusok, a tervezők, az orvosi pontosságú munkát végző restaurátorok.
Romhalmazból, korabeli fényképek révén született újjá
Kolozsi Tibor szobrász a restaurálási folyamat kapcsán azt emelte ki a Szabadságnak, hogy ha nem is volt romhalmaz, de eléggé lepusztult állapotban volt a kastély, amikor átvették, így jóformán nem is tudták, hol is kezdjék...
„Sok bizonytalanság volt, például ezeket az urnákat – mutatott a mellettünk csobogó szökőkút díszítőelemeire – elég homályos fényképről kellett rekonstruálni, ki kellett találni a méretét… Itt a teraszon ezeket a nagy oszlopokat próbáltuk műkővel kijavítani, megőrizve azt, hogy ezek eredetileg kézzel voltak faragva, a vésőnyomoknak tehát kell látszaniuk. De összeállt, sikerült rendbe szedni. Persze, finomítani valót mindig talál az ember, de szerintem, ami régi kő, azon kell látszódjon, hogy egy kicsit viharvert. Ha nagyon újjá tesszük, az már egy kicsit hamis” – magyarázta a művész.
Kívül és belül egyaránt pompás a kastély (Fotó: Rohonyi D. Iván)
Guttmann Szabolcs műemlékvédelmi szakember a munkálatok nehézségeit firtató kérdésünkre Tulogdy László építész és cége érdemeit emelte ki, amelynek a gondok és lehetőségek között egy együttest kellett kialakítania.
„Maga az épület is egy komplex egység, rengeteg enteriőr, aztán a kerti loggia, a díszlépcsők stb. –, ezek gyakorlatilag újra lettek építve köves szakemberekkel, restaurátorokkal. A belső fafelületekről nem beszélve… Festett mennyezetek jöttek elő, azok is gyönyörűen helyre vannak állítva, ezek mellett pedig van egy óriási kert, és annak a tájépítészeti megoldásai kötelezték a tó tükrének is a visszaállítását, egy záros pénzügyi kerettel számolva. Ez már nagyon szoros nadrágszíj volt… A folytatásban azt kell megnézni, hogyan működik gyakorlatilag ez az együttes, a melléképületekkel együtt, amelyek szintén elkészültek. Lássuk az eseményt, és azt, hogy van egy csapat, aki ezt tudja működtetni. Ez a legnagyobb kihívás holnaptól kezdve” – fogalmazott Guttman.
Alkotótáboroknak, szabadtéri koncerteknek is helye lehet
„Én elsősorban történelmi pillanatnak nevezném a mait, mert visszaadtuk a közösségnek ezt a szép kastélyt. Amit most látunk, az éke Kolozs megye, Erdély, de Európa kultúrájának is. Egy szép kastély, és én azt szeretném, hogy minél több élettel tudjuk megtölteni. Persze van még tennivaló: hátra van még a bútorzat, a kerten tavasszal sokat kell még dolgozni, és nagyon sok karbantartási munkálat lesz szükséges ahhoz, hogy szép maradjon. De mindezt meg kell tölteni élettel” – mondta el a Szabadságnak Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki immár négy mandátum óta (az elsőben még csak tanácsos volt) dolgozik a kastély újjászületésén: az RMDSZ-frakció szorgalmazta annak idején a kastély átkerülését megyei tulajdonba, és az uniós forrásokból való felújítási folyamatot is kiemelt figyelemmel követte.
Fotó: Rohonyi D. Iván
„A kastély újjászületésének első szakaszát tudjuk most ünnepelni. Ami a bútorzatot illeti, nem szeretném megtölteni bútorokkal, és nem csak azért, mert korabeli bútort nehezen tudunk találni, legfeljebb csak gyártatni. Nem ez a lényeg: inkább a közösségnek adjuk vissza, ne az legyen, ha valaki bemegy, hogy jaj, nehogy leverjek valamit” – magyarázta Vákár István, akitől megtudtuk: a kastélyt a megyei tanács alárendeltségében hatfős csapat fogja kezelni. A tanácselnök egyúttal felhívást intézett a civil, kulturális és ifjúsági szervezetekhez, hogy használják ki a lehetőséget, jöjjenek ötletekkel, tevékenységekkel – ezek lehetnek tárlatok, borversenyek, alkotótáborok, vagy akár kisebb szabadtéri koncertek. Elmondta, máris sok elképzelés van, például Tudor Giurgiuval beszélték, hogy a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál kapcsán is szóba jöhet, de nem véletlenül hívta meg az avatásra az összes, a megyei tanács hatáskörében álló kulturális intézmény vezetőit: az volt a cél, hogy lássák a helyszínt, ötleteljenek. „Nagy munka elé nézünk, mert szép, gyönyörű az épület, de meg kell tölteni élettel” – összegzett, hozzáfűzve: számára az alagsor okozta a legnagyobb örömet, hiszen míg a többi teret romos állapotban ugyan, de látta, oda már nem is lehetett bemenni, most viszont egy gyönyörű kiállítóteret tudtak kialakítani.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván. Fotoriportunk ide kattintva tekinthető meg.)