A képletnek Klaus Johannis elnök is része, aki Grindeanu esetleges és egyelőre valószínűnek tűnő elmozdítása után új kormányfőjelöltet fog javasolni. Johannis nem fedte fel a kártyáit, nem kizárt, hogy ellenzéki kormányfőjelöltet kér fel kormányalakításra, de ennek csak akkor van valószínűsége, ha a bizalmatlansági indítvány következtében szakadás következik be a PSD-ben. Egyelőre Grindeanu egyedül Victor Pontát tudja maga mellett, semmi jel nem utal arra, hogy a PSD-ben lázadás törne ki Dragnea ellen, és a szociáldemokraták keresztbe tennének saját bizalmatlansági indítványuknak.
Ilyen körülmények között logikusnak tűnik, hogy az RMDSZ kitartson a kormánykoalíció mellett, és amennyiben megfelelő garanciát kap a magyarság követeléseinek teljesítésére, erdélyi fejlesztési projektek folytatására, akkor vállaljon akár kormányzati szerepet. Az ezt ellenzők alapvetően a személyes szimpátiákból indulnak ki, hogy egyik-másik román politikus mennyire rokonszenves vagy nem. Mások a jobboldal-baloldal törésvonal mentén határozzák meg szimpátiáikat, csak mindezek az érvek már idejét múltak, hiszen ha visszatekintünk az elmúlt három évtizedre, akkor jól látszik, a román pártoknak nem volt differenciált álláspontjuk a romániai magyarság követeléseivel szemben. A kisebbségi jogokat Románia elsősorban azért biztosította, mert be akart kerülni az Európai Unióba. Az RMDSZ-nek többször sikerült kormányzati szerepet kiharcolnia és megkövetelnie ennek árát. A román pártok nem empátiából biztosították a nemzeti kisebbségeknek a jogokat, így azok biztos nem születtek volna meg, ha az RMDSZ mindig a partvonalról kiabált volna be elutasítva, hogy aktív alakítója legyen a hazai politikai életnek. A szövetség már egy ideje ellenzékben van, az elmúlt fél évben is csak parlamentben támogatta konkrét tervezetek mentén a kormánykoalíciót.
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!
