Úzvölgye – ferdítést emleget a védelmi tárca

Úzvölgye – ferdítést emleget a védelmi tárca
A védelmi minisztérium pénteki közleménye szerint a magyar Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának parancsnoka félretájékoztatta a közvéleményt a magyar-román megbeszélésről, amelyet a hadisír-gondozásért felelős szervezetek küldöttségei folytattak szerdán Bukarestben az úzvölgyi temető ügyében. Gabriel Leş védelmi miniszter csütörtökön még azt nyilatkozta, hogy az úzvölgyi katonatemető problémáját „párbeszéddel, diplomáciai csatornákon keresztül kell kezelni.”

Pénteki közleményében a védelmi tárca sajtószolgálata azt állította, a magyar fél a megbeszélésen hangoztatott álláspontját egy „másik temetőt ábrázoló”, 1917-ből származó vázlatra alapozta, a szóban forgó sírkertet azonban a román Hősök Emléke Társaság 1926-ban kibővítette, majd 1944-ben újabb bővítés következett, amikor a környéken elesett különböző nemzetiségű hősök maradványait helyezték át az úzvölgyi temetőbe.

A bukaresti közlemény szerint a Hősök Emléke Országos Hivatalának (ONCE) tárgyalóküldöttsége „megkérdőjelezhetetlen” levéltári iratokkal cáfolt minden állítást, miszerint Dărmăneşti (Dormánfalva) önkormányzata kegyeletsértést követett volna el egy olyan parcellában, ahova osztrák-magyar katonák holttesteit temették el. A román fél elutasította a magyar javaslatot, hogy kizárólag a nemrég elhelyezett betonkeresztek alatti területen végezzenek igazoló feltárást, ezzel szemben az egész „nemzetközi temető” feltárását tervezi, valamennyi olyan ország bevonásával, amelynek katonái nyugszanak az Úzvölgyében.

„A román fél továbbra is kitart a magyar féllel folytatandó nyílt és őszinte párbeszéd mellett, de nem ért egyet a hamis állításokkal és olyan feltárásokkal, amelyek kizárólag Magyarország nemzetpolitikai céljainak igazolását szolgálják” – zárul a tárca közleménye. Ehhez képest, Gabriel Leş csütörtökön még azt mondta: a felek hangsúlyozták: félre kell tenni az érzelmi megközelítést, „pragmatikus, nyílt párbeszédre van szükség, összhangban a Magyarország és Románia közötti stratégiai partnerséggel.”

Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az általa vezetett küldöttség tárgyalásairól elmondta: a felek bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat. Úgy értékelte, a román fél számára is egyértelművé vált, hogy a Dărmăneşti önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek. A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését, a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását kérte.