Úttörő Szopori negyed: előbb utak, közművek, aztán a lakóházak

Közvitán az új lakótelep terve iskolákkal, vonattal, körgyűrűvel

Úttörő Szopori negyed: előbb utak, közművek, aztán a lakóházak
Országos csodának számíthat a tervezett szopori lakónegyed, amikor elkészül – becslések szerint évtizedek múlva. A területi városrendezési tervet közvitára bocsátotta a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal. A hazai realitásokat tekintve már-már álmodozóknak is nézhetnénk a tervezőket: a szopori negyed lenne a „szabad” Románia első olyan városrésze, amely nulláról épülne meg átfogó tervek alapján élhető, korszerű, sok zöldövezettel és közösségi terekkel rendelkező lakóteleppé. Nem egy újabb Szászfenes jellegű hevenyészett összevisszaságot akarnak, hanem előbb elkészülnek az utak, a közműhálózatok, és csak a végén épülnének meg a lakóházak egységes arculattal. Lenne sok bicikliút, 20 percnyi sétára minden fontosabb intézmény, és városi vasút is érintené a 250 hektáros negyed északi végét. A legnagyobb probléma, hogy a többszáz parcella tulajdonosainak meg kellene egyezniük és megbízniuk... az önkormányzatban.

(Borítókép: ÚJVÁRI ILDIKÓ)

Előbb a kutya, aztán a nyakörv

Harminc év múlva könnyen a város legáhítottabb és legdrágább negyede lehetne a tervezett szopori telep. Hiszen a lakhatási gondok sürgető megoldása tekintetében akármennyire szükséges is volt a kincses város „hálószobáinak” megépítése, mindannyian láthatjuk, mi lett az eredménye az utóbbi évtizedekben a parcellákon gombamód szaporodó ingatlanfejlesztéseknek: szűk utcák, szinte nem is létező terek tele parkoló járművekkel, veszélyes zsúfoltság, hiányzó zöldövezetek, játszóterek, az esetek többségében kétes minőségű kivitelezés, azaz összességében katasztrofális „városkép”. Fordítva ültek a lóra: előbb megépültek a lakóházak, de sokszor csak sártengeren keresztül lehetett őket megközelíteni, még utcák sem voltak, olykor csatornahálózat sem, így egy tucatnyi tömbházlakás néhány hét alatt megtöltötte a pöcegödröket, beszakadó mennyezet, szürrealista lépcsősorok a lépcsőházakban, ahol minden egyes lépcsőfok egyedi méretű, nem volt iskola, óvoda stb. Joggal kapta hát a köznyelvben a Kolozsvár hálószobája elnevezést, hiszen iskolába, munkahelyre sok ezren indulnak el minden reggel, hogy araszolgató forgalomban csak estére kerüljenek haza, és kórházba, hosszú évekig nagybevásárlásokat intézni is Kolozsvárra kellett jönniük az ott lakóknak. Mégis már a műszaki tervezőasztalon elkeltek, mindmáig azonnal elkapkodják a Szászfenesen kínált új lakásokat, még ha mindenki minőségre, szellős, élhető környezetre, zöldövezetre vágyna is.

A kolozsvári önkormányzat Szoporra mást tervez: előbb megépítenék a város déli körgyűrűjét, amely az új lakótelepen haladna át, a közműveket, az úthálózatot, tatarozzák a Szopori utat és csak azután kezdődnének a lakásépítések. Mire beköltöznek a lakók, már hat óvodából-iskolából válogathatnak, lesznek üzletek, sporttelepek is. Már azt is elképzelték, hol lesznek iskolák, bankok, buszmegállók, parkok, és milyen lakóházak épülhetnek. És erre valóban szükség is van, hiszen ha Szászfenesen több mint 20 ezren laknak, az Amszterdamban és Koppenhágában alkalmazott holland és dán mintára tervezett szopori negyedben háromszor annyian fognak. Bár a különféle nyilvános vitákon és sajtónyilatkozataikban az érintett szakemberek és önkormányzati alkalmazottak bizakodó várakozással nyilatkoznak Kolozsvár ezen különleges tervéről, azzal körülbelül mindenki egyetért, hogy a kivitelezés igencsak kemény dió lesz. Már csak azért is, mert az országban még soha senki nem csinált hasonlót.

Hétszáz tulajdonosnak kellene egyezségre jutnia

A szopori területi városrendezési terv pályázatának tavaly októberben meghirdetett nyertese a nemrég felújított Híd/Regele Ferdinand utca és az óvár utcaképét megalkotó Asiza Építésziroda hatfős csapata, köztük azzal a Vlad Sebastian Rusuval, aki a Balázsfalvi Kultúrpalota felújításával Europa Nostra díjat nyert, és a Vasutasparkra meg a Tűzoltótoronyra kiírt pályázatokat is megnyerte.Tanulmányozza itt a Szopori negyed részletes általános tervét.Az új negyed területét északon a Bukarest–Nagyvárad vasútvonal (túloldalán a szamosfalvi fürdő természetvédelmi területével), délen a Palocsay-kert, nyugaton a Békás-patak (ennek másik partján a Györgyfalvi negyedi sporttelep és a város által tervezett Keleti Park), keleten a szamosfalvi kaszárnya határolja. Egykor túlnyomórészt hóstáti mezőgazdasági területek voltak itt, 1999-ben váltak a város belterületévé. Az övezeten nincsenek erdők, fás részeket csak a Békás-patak mentén találunk, ezt az ökológiai folyosót igyekeznek minél inkább eredeti formájában megőrizni, a telep zöldövezetének részeként hasznosítani. A 250 hektár többnyire lakatlan, szabad terület, a kataszteri nyilvántartások szerint 24 egyéni lakóházzal, 7 kollektív lakóépülettel, a Katasztrófavédelmi Felügyelőség egy raktárával, a Selgros bevásárlóközponttal és néhány mezőgazdasági épülettel. Jellemzően nem árterület, árvízre 500 évenként egyszer van esély, de a Békás-patakra a nyolcvanas években mederszabályozási tervet dolgoztak ki, amely végül nem valósult meg.

A városháza honlapján most közvitára bocsátott területrendezési terv fő szempontja egy fokozott életminőség biztosítása környezetkímélő módon, a közösségi élet és az emberi kapcsolatok szorgalmazásával. Az új negyed sajátos arculata egyedi identitást biztosítana a telepnek. Abszolút gyalogosbarát lenne, folyamatos zöldövezetekkel, ahol minden kellemes sétával elérhető, kis távolságra lesz. A gyalogos közlekedés után a legfontosabb a biciklizés, majd a közszállítás (7 buszmegálló lesz és a metropoliszövezeti vonat is megáll a lakótelep szélén); a személyautóforgalmat a legkevésbé támogatnák. Parkolásról nem esik szó a főtervben (masterplan), de ez egyébként is az elveket rögzíti, ezért fogunk találni például más terveket a már létező épületek helyén. Legfeljebb hatemeletes lakóházak épülhetnek, a családi házak és tömbházak vegyesen helyezkednek majd el. A 250 hektárnak több mint 90%-a jelenleg beépítetlen, a majdani új telepen a déli körgyűrű és bekötőútjai a terület 10%-át foglalnák el, a közutak további közel 20%-át, a zöldövezetek több mint 11%-ot, sporttelepek, iskolák 2,4%-ot, közel 51% magántulajdon lesz, 5,6% pedig közös (magán és köz-) tulajdont képez.

A majdani lakóházak közötti udvar MASTERPLANA terv sikere leginkább azon múlik, hogy a tulajdonosok képesek lesznek-e megegyezni, parcelláik közös tulajdonosi társulásokba való tömörítésével létrehozni a telep megépülésének földalapját, érdekeik érvényesítése mellett. A telektulajdonosok körében végzett szándékfelmérés szerint egyesek inkább megőriznék telkük mezőgazdasági jellegét, mások családi házat építenének, megint mások ingatlanfejlesztést terveznek – ahhoz viszont, hogy a lakótelep megépülhessen, a területi városrendezési terv tételei szerint kell közös megegyezésre jutniuk. Nagyon sok a kérdőjel, a lehetséges buktató ezen a hazai tájakon teljesen ismeretlen úton, sok előre nem látható probléma adódhat, így ennyi tulajdonossal csak akkor vihető sikerre a terv, ha az önkormányzat meghatározó szerepet vállal, és átlátható intézkedéseivel sikerül megszereznie és a kivitelezés évtizedeiben megőriznie a tulajdonosok bizalmát. Akkor viszont valóban sikertörténetté, követendő hazai modellé válhat az úttörő kolozsvári kezdeményezés.

Van már néhány tömbház Szoporon – azt ígérik, az új telepen nem lesz ilyen zsúfoltság ROHONYI. D. IVÁN/ARCHÍV