Útinapló Irala szigetéről (6.)
Hogyan költöztek a yamik betonházba, mire keresztelik a sziklákat, mi az Igang?
Hogyan költöztek a yamik betonházba, mire keresztelik a sziklákat, mi az Igang?
Vissza

Útinapló Irala szigetéről (6.)

Irala szigetén töltött következő napunk utazgatással telt: körbejártuk a szigetet, ami egyébként nagyon kicsike, megközelítőleg 12 óra alatt gyalog is körbe lehet járni.

BOROS EDINA, PRINCZ BARBARA, TANKÓ TÍMEA-MÓNIKA

Első megállónk a szigetre épített nukleáris lerakatnál volt, amit egy hatalmas betonépületként kell elképzelni, amelyet szintén nagy betonfal vesz körbe. Ez az építmény volt az első, ami behozta a szigetre a globalizációt. Az 1980-as években a tajvani hatóságok elrendelték a nukleáris lerakat megépítését a szigetre, amit az ott élő őshonos szigetlakóknak, akiknek kultúrája addig érintetlen volt, nem épp tisztességes módon tálaltak fel: azt mondták a lakosoknak, hogy egy konzervgyárat építenek és az semmilyen veszéllyel nem fenyegeti az ott élőket. Ezzel csak az a probléma, hogy kínai nyelven a konzerv szónak van egy másodlagos jelentése is, fémhordó, amiben a nukleáris hulladékot tárolták. Így a szigetlakók nem tudták, hogy pontosan mi fog a szigetükre épülni.

         Nem ártatlan konzerves dobozokat raktak ki a szigetre

A lerakat elkészülte után sok időnek kellett eltelnie, amíg a lakosság rájött, hogy nem konzervek gyártásával foglalkoznak az óriási,  mélyen a földbe süllyesztett betonépületben.  Hatalmas felháborodás, illetve tüntetések sorozata kezdődött el és körülbelül 20 évvel a lerakat megépítése után, amikor a szigetre érkezett a hulladékos hordókat szállító köetkező teherhajó, a lakosok hagyományos vértezetet öltve, lándzsákkal a kezükben fogadták azt és nem engedték, hogy kikössön. A tajvani kormány így egyezséget ajánlott az ott élőknek: nem szállítanak több hulladékot a szigetre, viszont a már ott lévő fémhordókat nem fogják elvinni. Ezért cserébe bármennyi építkezési alapanyagot biztosítanak a sziget lakóinak, hogy betonházakat építhessenek. Ezzel azonban a lakók nem tudtak mit kezdeni, hiszen nem volt szakismeretük a betonházak építéséhez. Egy kulcsfontosságú történés volt az, amikor néhány fiatal lakos elhagyta a szigetet munkavállalás miatt, és így lehetőségük volt az addig ismeretlen építkezést megtanulni Tajvanon. Ezek a fiatalok, hazatérve a szigetre, rögtön betonházak építésébe kezdtek a korlátlan alapanyagokból, amit a tajvani kormány ajánlott fel nekik. Így törént tehát, hogy a valamikor fa- és kőházakban élő iralai őslakosok ma már 2-3 emeletes betonházakban élnek.

         A korallszigetről néztük a mélyben háborgó óceánt

 

        A továbbiakban végigjártuk a szigetet faluról falura, és megtekintettünk minden különleges sziklát, amelyek hozzájuk hasonlító dolgokról kapták a nevüket. Péládul a Sárkánykapu, amely egyik oldaláról nézve valóban olyan, mint egy sárkány. Egy másikat pedig délután meg is másztunk, amely a yamik szerint két harcoló állatot ábrázol. Ez a korallszikla egyenetlensége miatt könnyedén mászható volt, viszont vigyáznunk kellett az éles részekre. A két szikla között megpihenve a csapdosó hullámokat néztük, amint egyre és egyre magasabban mossák a sziklát. Egy sekély mederben, ahova beszorult az óceán vize, néhány élőlénnyel is találkoztunk, még angolnát és egy kék-fehér csíkos tengeri kígyót is láttunk. Korallsziklát mászni semmiképp sem mindennapi élmény számunkra, hiszen ezt itthon nem tehetjük meg akármikor.

            Igang: ide "temetik" azokat, akik "démonok" miatt haltak meg 

 

       Tartalmasan telt a nap további része is, hiszen felmentünk a sziget hegyeire, egy világítótoronyhoz, ahonnan  bármerre néztünk, óceánt láttunk. Rálátást nyertünk szinte az egész szigetre, és ott érződött igazán, milyen távol vagyunk mindentől.

      Délután ellátogattunk az Igangra. Az iskola mögött egy hatalmas piramis vagy félgömb alakú szikla - attól függően, melyik oldalról nézzük -, amely mellett  nagy sziklarepedés szolgál egy nem akármilyen temetkezési helynek. Olyan elhunyt szigetlakót visznek oda, aki nem természetes halállal halt meg: fertőzésben, balesetben, vagy bármilyen olyan módon, amit ők a démonok tevékenységének tulajdonítanak. Amit bedobnak oda, a dagály tünteti el.

      Napnyugtakor zárásként egyet úszkálni szerettünk volna az óceánban. Kerestünk is egy erre alkalmas homokos, sekély partot, csakhogy a széljárás miatt hatalmas hullámok keletkeztek, így térdig érő vízben próbáltunk nekik ellenállni, ami elég élvezetesnek bizonyult. Bár párszor szó szerint levett a lábunkról a hullám, most már az óceán erejét is megtapasztaltuk.

                 A sziklákat aszerint nevezik el, hogy mire hasonlítanak

 

     A kiadós vacsora után bételdiót rágcsáltunk, ami földimogyoróhoz hasonló és meglehetősen keserű, ezért némi ízesítés kedvéért egy levélbe csavarják. A nyálat teljesen pirosra színezi és kissé zsibbasztó hatása van. Immár kipróbálhattuk ezt a helyi jellegzetességet is, amit Tajvanban külön kijelölt standoknál is árulnak.

     Fáradtan dőltünk ágyba Iralán töltött utolsó éjszakánkon. 


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Johannis: a jogállamiság elleni támadás ...
Szék 300 évvel a tatárdúlás után
Egy harmadik hidat is építene Románia ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ