Uniós aggályok a román igazságügyi reformok miatt

Uniós aggályok a román  igazságügyi reformok miatt
Súlyos aggodalomra adnak okot a romániai igazságügyi és büntetőjogi reform egyes elemei, amelyek alááshatják a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést az országban – áll az Európai Parlament (EP) kedden megszavazott állásfoglalásában.

A strasbourgi plenáris ülésén 473:151 arányban elfogadott dokumentumban felszólították a román hatóságokat, biztosítsák a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzését, illetve lépjenek fel a hivatali korrupció büntethetőségét megszüntető bármilyen intézkedés ellen.

A képviselők rámutattak, hogy bizonyos új jogszabályok kedvezőtlenül befolyásolhatnák az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és minőségét, ahogyan aggasztóak a Büntetőtörvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvénykönyv tervezett – jelentős részben alkotmányellenesnek talált – változtatásai is, amelyek gyengíthetnék a korrupció, az erőszakos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni fellépést. Az állásfoglalásban ezért az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes csoportja (GRECO) által kiadott ajánlások maradéktalan végrehajtását sürgették.

Az uniós törvényhozók továbbá arra is figyelmeztettek, hogy a civil szervezetekre vonatkozó új szabályozások „potenciálisan alkalmasak a civil társadalom megfélemlítésére, s ellentétesek lehetnek a gyülekezési szabadsághoz és a magánélethez való joggal”, ugyanakkor problémásak a sajtó korlátozására javasolt egyes új törvények is.
Végezetül elítélték a rendőrség „erőszakos, aránytalan” fellépését az augusztusi bukaresti tiltakozások során, átlátható, pártatlan vizsgálatot követeltek az ügyben, valamint a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzésének megerősítését javasolták.

Az EP emellett felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsen évente jelentést a korrupcióellenes fellépésről és a demokrácia, a jogállamiság tiszteletben tartásáról minden tagállam vonatkozásában.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke pár hete kijelentette, hogy a brüsszeli testület egyre növekvő aggodalommal követi a romániai fejleményeket, ugyanis visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban.

Európai Bizottság: visszalépések történtek az elmúlt évbenA módosított igazságügyi törvények alkalmazásának azonnali felfüggesztését, majd a jogszabályokba foglaltak felülvizsgálatát javasolja Romániának az Európai Bizottság (EB) az igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében kedden ismertetett jelentésében.

Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint az EB kedden nyilvánosságra hozott jelentése a legutóbbi ilyen dokumentum ismertetésétől, azaz 2017 januárjától mostanig tartó időszakra terjed ki. Az EB közleményében elismeri, hogy az azóta eltelt hónapokban Románia hozott néhány intézkedést a korábbi jelentés ajánlásainak gyakorlatba ültetése érdekében, de azt is hangsúlyozza: legutóbb azt is leszögezték, hogy az abban foglalt eredmények csak akkor maradnak érvényesek, ha az ország nem tesz visszalépéseket. Ilyen körülmények között a 2017 januárjában megfogalmazott 12 ajánlás teljesítése már nem elegendő ahhoz, hogy lezáruljon a Romániával szembeni MCV, újabb nyolc ajánlást fogalmazva meg.

Az EB javasolja a módosított igazságügyi törvények alkalmazásának azonnali felfüggesztését, majd a jogszabályokba foglaltaknak a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) ajánlásai alapján való felülvizsgálatát. Kéri ugyanakkor a tisztségben levő ügyészeket érintő, jelenleg folyamatban levő kinevezési, illetve posztjukról való elmozdítási eljárások azonnali leállítását. Javasolják még a korrupcióellenes főügyész kinevezési eljárásának újrakezdését: az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget olyan személynek kell vezetnie, akinek jelentős tapasztalata van a korrupciós bűntettek felderítése terén, és aki egyértelműen a szakszerű, független és pártatlan nyomozások folytatására kap megbízatást.

Az MCV-jelentés ugyanakkor azt javasolja a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM), hogy bízzon meg egy testületet az Igazságügyi Felügyelet ideiglenes vezetésével, majd három hónapon belül – versenyvizsga nyomán – nevezze ki az új vezetőséget. Ugyanakkor arra inti az illetékes hatóságokat, hogy az új törvényi szabályozás életbe lépéséig tartsák tiszteletben a CSM-nek a vezető tisztségű ügyészek kinevezésével vagy menesztésével kapcsolatban kiadott negatív véleményezéseit, ahogyan az a 2017. január 1-jén ismertetett jelentésben is szerepel. Ajánlja továbbá a Büntetőtörvénykönyv és a Büntetőeljárási törvénykönyv módosításai gyakorlatba ültetésének felfüggesztését, valamint a két törvénykönyv felülvizsgálatának újrakezdését.

„Sajnos az elmúlt tizenkét hónap eseményei megkérdőjelezik a Románia által az elmúlt tíz esztendőben elért haladást, sőt bizonyos esetekben visszalépések történtek, ami szomorúsággal tölt el bennünket” –mondta strasbourgi sajtóértekezletén Frans Timmermans, az EB első alelnöke, aki szerint elsősorban az igazságügyi törvények módosítása, valamint az igazságszolgáltatásra, különösen a DNA-ra kifejtett nyomásgyakorlás aggasztó.

„Ezért nyolc-kilenc ajánlást fogalmaztunk meg, amelyeket azonnal alkalmazni kell. Ezekre az intézkedésekre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a reformfolyamat visszaterelődjön a helyes útra, és elvezessen a MCV megszüntetéséhez” – nyilatkozta az EB alelnöke.
Borítókép: Európai Parlament