Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
Vissza

Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

A magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben - mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumnak (KMKF) plenáris ülésén.Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb, amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a fórumon elhangzott felszólalásában elmondta: a marosvásárhelyi római katolikus iskola törvény útján történő létrehozása a parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye.

Szijjártó: Nem Budapest akarja megmondani …

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, ezért Magyarország próbál sikertörténeteket építeni, amelyek kellő bizalmi alapot jelentenek, hogy a nehéz kérdéseket is a megoldás reményével tűzzenek napirendre - mutatott rá. Úgy vélte, a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek; erőforrásként tekintenek rájuk, nem mint a kétoldalú kapcsolatok hátráltatóira.

A szomszédos országokkal ápolt viszonyt értékelve Románia tekintetében üdvözölte a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását, azt, hogy "egy korábban visszafordíthatatlannak hitt nemzetiségi ügyet" meg lehetett oldani, és gratulált az RMDSZ-nek a kérdésben tett erőfeszítéseiért. 

Kövér: kiemelkedően jók a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok 

Kövér László felszólalásában kitért arra is, hogy 2018-ban száz esztendős évfordulója van a kelet-közép-európai nemzeti államok megszületésének, s vannak, akik ünnepelnek, és vannak, akik emlékeznek. "Mi, magyarok, ez utóbbi csoportba tartozunk. Pontosabban: valójában mi vagyunk ebben a térségben az egyedüliek, akik számára Kelet-Közép-Európa száz évvel ezelőtti területi átrendezése nem történelmi álmaink beteljesedését, hanem történelmi államunk feldarabolását, s vele nemzetünk máig feldolgozhatatlan és elfogadhatatlan, igazságtalan és embertelen szétszaggatását jelenti" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. 

Rámutatott: nekünk nincs okunk ünnepelni az 1918-as esztendő centenáriumát, de arra sincs okunk, hogy ne adjuk meg a tiszteletet azoknak, akik nemzeti államuk létrejöttét ünnepelik. Különösképpen akkor, ha ők is tiszteletben tartják a magyarok jogát ahhoz, hogy a maguk érzelmeit méltósággal kifejezhessék, s a maguk igazságának méltósággal hangot adhassanak. 

Kelemen Hunor: A PSD-vel kötött megállapodás mérlege vegyes

- Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) – amely ugyanannak az Európai Néppártnak a tagja, mint az RMDSZ – alkotmánybíróságon akarja megtámadni a római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvényünket. Ők ma azok, akik minden egyes alkalmat kihasználnak arra, hogy a román-magyar párbeszédet hátráltassák – hangsúlyozta beszédében Kelemen Hunor.- Úgy tűnik, ma hat hónap egy kormány szavatossági ideje Romániában, ilyen értelemben következetes politikát szinte felvázolni sem lehetséges. Nincs egy átfogó cél és narratíva, amely az országnak irányt szabhatna – értékelte a romániai aktuálpolitikai helyzetet az RMDSZ elnöke. - A tavaly megkötött parlamenti együttműködési megállapodást követően bár kormányozni hívták az RMDSZ-t, ennek feltételeit nem látták adottnak. A PSD-ALDE-val kötött megállapodást 2018-ban is meghosszabbították, mert nem kívánnak elszigetelődni a parlamentben. „Ez egy laza együttműködés, amely azt feltételezi, ha meg tudunk állapodni egy-két kérdésben, akkor azokban a kérdésekben kölcsönösen támogatjuk egymást” – tette hozzá. - A megállapodás mérlege vegyes. A tavalyi és az idei esztendőben főként oktatási kérdésekben sikerült előrelépni: a Protestáns Teológiai Intézet állami finanszírozása, a nagyváradi székhelyű magyar pedagógus-továbbképző központ és a marosvásárhelyi római katolikus iskola törvény útján való megalapítása is az együttműködés kézzelfogható eredménye.

Az ellenzék szétesett. A legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ultranacionalista, magyarellenes párttá alakult, Népi Mozgalom Pártjáról (PMP) sok újat nem lehet elmondani, a Mentsétek meg Romániát Szövetségről (USR) csak találgatni lehet, milyen ideológiát képvisel. Az ellenzék ma csak annyit tud felajánlani a magyar közösségnek, hogy ne szavazzuk meg a kormány előterjesztéseit – részletezte Kelemen Hunor.

- Ma érdekes időket élünk Romániában, de az RMDSZ ebben kihívást is lát – mondta a szövetségi elnök. Rámutatott: 2017-ben a párbeszéd-kezdeményezés jellemezte a Szövetséget, erre 2018-ban is kísérletet tesznek.- Az Ezer év Erdélyben. Száz év Romániában programot elindítottuk. Fel akarjuk mutatni, hogy értékteremtő közösség vagyunk, hogy nemcsak a Kárpát-medencei magyar kultúrát gazdagítottuk, hanem azt az országot is, amelyben élünk. Nemcsak a román pártokkal, hanem a román társadalommal is párbeszédet kezdeményezünk. A közvélemény-formálók részéről vannak pozitív visszajelzések is, bár még messze állunk az áttöréstől – értékelte az RMDSZ elnöke.

Az Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sikerével a Kárpát-medencei magyar közösség nyer a leginkább. Szolidaritásra van szükség, hogy április elején ne mondhassák azt, hogy ez az ügy a múlté – emelte ki beszédében.

Zárónyilatkozat

A fórum zárónyilatkozata támogatásról biztosítják a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés/Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését kívánja elősegíteni. A KMKF meggyőződése, hogy ez a kezdeményezés nemzeti ügy, több pártpolitikai kérdésnél. Fontosnak tartja annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtését, amely révén Európának érdemben is foglalkoznia kell az őshonos kisebbségek kérdésével, a Kárpát-medencei magyarokra nézve is fontos jogszabályt kell alkotnia.

Üdvözlik, hogy ütemesen folyik a nemzet közjogi újraegyesítése, letette az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is. 

Felhívják többek közt a figyelmet arra, hogy az autonómia a Kárpát-medencében élő őshonos közösségeink legitim igénye, és éppen a különböző autonómiaformák megvalósítása erősítheti meg térségünk stabilitását. 

A KMKF figyelemmel követi a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Iskola újraalapítását biztosító, a román parlament által elfogadott törvényt. Továbbra is aggasztónak tartják az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítását, a korábban jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának megkérdőjelezését. Fontosnak tartják a folyamat újraindítását, ennek elmaradása esetén nemzetközi fellépést tartanak szükségesnek a restitúciós folyamat újraindítása érdekében. A KMKF felkéri Románia kormányát arra, hogy tegyen eleget az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, ne korlátozza a magyar közösség szimbólum- és anyanyelvhasználatát. A KMKF aggodalmát fejezi ki a Romániában egyre gyakrabban fellelhető kisebbségellenes hangulatkeltés miatt, és elítéli, hogy bármilyen ürüggyel magyarellenes hangulatot lehet szítani. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

BANKRABLÁS KOLOZSVÁRON
Egy év alatt több mint 800 gyereket ...
SRI - Nyilvánosságra hozott újabb ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ