Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
Vissza

Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

A magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben - mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumnak (KMKF) plenáris ülésén.Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb, amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a fórumon elhangzott felszólalásában elmondta: a marosvásárhelyi római katolikus iskola törvény útján történő létrehozása a parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye.

Szijjártó: Nem Budapest akarja megmondani …

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, ezért Magyarország próbál sikertörténeteket építeni, amelyek kellő bizalmi alapot jelentenek, hogy a nehéz kérdéseket is a megoldás reményével tűzzenek napirendre - mutatott rá. Úgy vélte, a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek; erőforrásként tekintenek rájuk, nem mint a kétoldalú kapcsolatok hátráltatóira.

A szomszédos országokkal ápolt viszonyt értékelve Románia tekintetében üdvözölte a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását, azt, hogy "egy korábban visszafordíthatatlannak hitt nemzetiségi ügyet" meg lehetett oldani, és gratulált az RMDSZ-nek a kérdésben tett erőfeszítéseiért. 

Kövér: kiemelkedően jók a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok 

Kövér László felszólalásában kitért arra is, hogy 2018-ban száz esztendős évfordulója van a kelet-közép-európai nemzeti államok megszületésének, s vannak, akik ünnepelnek, és vannak, akik emlékeznek. "Mi, magyarok, ez utóbbi csoportba tartozunk. Pontosabban: valójában mi vagyunk ebben a térségben az egyedüliek, akik számára Kelet-Közép-Európa száz évvel ezelőtti területi átrendezése nem történelmi álmaink beteljesedését, hanem történelmi államunk feldarabolását, s vele nemzetünk máig feldolgozhatatlan és elfogadhatatlan, igazságtalan és embertelen szétszaggatását jelenti" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. 

Rámutatott: nekünk nincs okunk ünnepelni az 1918-as esztendő centenáriumát, de arra sincs okunk, hogy ne adjuk meg a tiszteletet azoknak, akik nemzeti államuk létrejöttét ünnepelik. Különösképpen akkor, ha ők is tiszteletben tartják a magyarok jogát ahhoz, hogy a maguk érzelmeit méltósággal kifejezhessék, s a maguk igazságának méltósággal hangot adhassanak. 

Kelemen Hunor: A PSD-vel kötött megállapodás mérlege vegyes

- Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) – amely ugyanannak az Európai Néppártnak a tagja, mint az RMDSZ – alkotmánybíróságon akarja megtámadni a római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvényünket. Ők ma azok, akik minden egyes alkalmat kihasználnak arra, hogy a román-magyar párbeszédet hátráltassák – hangsúlyozta beszédében Kelemen Hunor.- Úgy tűnik, ma hat hónap egy kormány szavatossági ideje Romániában, ilyen értelemben következetes politikát szinte felvázolni sem lehetséges. Nincs egy átfogó cél és narratíva, amely az országnak irányt szabhatna – értékelte a romániai aktuálpolitikai helyzetet az RMDSZ elnöke. - A tavaly megkötött parlamenti együttműködési megállapodást követően bár kormányozni hívták az RMDSZ-t, ennek feltételeit nem látták adottnak. A PSD-ALDE-val kötött megállapodást 2018-ban is meghosszabbították, mert nem kívánnak elszigetelődni a parlamentben. „Ez egy laza együttműködés, amely azt feltételezi, ha meg tudunk állapodni egy-két kérdésben, akkor azokban a kérdésekben kölcsönösen támogatjuk egymást” – tette hozzá. - A megállapodás mérlege vegyes. A tavalyi és az idei esztendőben főként oktatási kérdésekben sikerült előrelépni: a Protestáns Teológiai Intézet állami finanszírozása, a nagyváradi székhelyű magyar pedagógus-továbbképző központ és a marosvásárhelyi római katolikus iskola törvény útján való megalapítása is az együttműködés kézzelfogható eredménye.

Az ellenzék szétesett. A legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ultranacionalista, magyarellenes párttá alakult, Népi Mozgalom Pártjáról (PMP) sok újat nem lehet elmondani, a Mentsétek meg Romániát Szövetségről (USR) csak találgatni lehet, milyen ideológiát képvisel. Az ellenzék ma csak annyit tud felajánlani a magyar közösségnek, hogy ne szavazzuk meg a kormány előterjesztéseit – részletezte Kelemen Hunor.

- Ma érdekes időket élünk Romániában, de az RMDSZ ebben kihívást is lát – mondta a szövetségi elnök. Rámutatott: 2017-ben a párbeszéd-kezdeményezés jellemezte a Szövetséget, erre 2018-ban is kísérletet tesznek.- Az Ezer év Erdélyben. Száz év Romániában programot elindítottuk. Fel akarjuk mutatni, hogy értékteremtő közösség vagyunk, hogy nemcsak a Kárpát-medencei magyar kultúrát gazdagítottuk, hanem azt az országot is, amelyben élünk. Nemcsak a román pártokkal, hanem a román társadalommal is párbeszédet kezdeményezünk. A közvélemény-formálók részéről vannak pozitív visszajelzések is, bár még messze állunk az áttöréstől – értékelte az RMDSZ elnöke.

Az Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sikerével a Kárpát-medencei magyar közösség nyer a leginkább. Szolidaritásra van szükség, hogy április elején ne mondhassák azt, hogy ez az ügy a múlté – emelte ki beszédében.

Zárónyilatkozat

A fórum zárónyilatkozata támogatásról biztosítják a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés/Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését kívánja elősegíteni. A KMKF meggyőződése, hogy ez a kezdeményezés nemzeti ügy, több pártpolitikai kérdésnél. Fontosnak tartja annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtését, amely révén Európának érdemben is foglalkoznia kell az őshonos kisebbségek kérdésével, a Kárpát-medencei magyarokra nézve is fontos jogszabályt kell alkotnia.

Üdvözlik, hogy ütemesen folyik a nemzet közjogi újraegyesítése, letette az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is. 

Felhívják többek közt a figyelmet arra, hogy az autonómia a Kárpát-medencében élő őshonos közösségeink legitim igénye, és éppen a különböző autonómiaformák megvalósítása erősítheti meg térségünk stabilitását. 

A KMKF figyelemmel követi a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Iskola újraalapítását biztosító, a román parlament által elfogadott törvényt. Továbbra is aggasztónak tartják az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítását, a korábban jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának megkérdőjelezését. Fontosnak tartják a folyamat újraindítását, ennek elmaradása esetén nemzetközi fellépést tartanak szükségesnek a restitúciós folyamat újraindítása érdekében. A KMKF felkéri Románia kormányát arra, hogy tegyen eleget az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, ne korlátozza a magyar közösség szimbólum- és anyanyelvhasználatát. A KMKF aggodalmát fejezi ki a Romániában egyre gyakrabban fellelhető kisebbségellenes hangulatkeltés miatt, és elítéli, hogy bármilyen ürüggyel magyarellenes hangulatot lehet szítani. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Három év börtönre ítélték Michael ...
Átadták a Radnót és Nyárádtő közötti ...
Kelemen: RMDSZ-voksokkal sem ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ