Ukrajnai háború - Putyin részleges mozgósítást rendelt el (FRISSÍTVE)

Ukrajnai háború - Putyin részleges mozgósítást rendelt el (FRISSÍTVE)
Vlagyimir Putyin orosz államfő szerdán, az orosz állami televízió által is közvetített beszédében bejelentette: részleges mozgósítást rendelt el, amely az orosz védelmi tárca szerint mintegy 300 ezer embert érint. Több hírportál összegzése alapján a háború újabb fordulóponthoz érkezett – minden arra mutat, hogy Oroszország – az ukrán haderők múlt heti sikeres ellentámadásai után – tovább fokozza ukrajnai offenzíváját, és az eddig „különleges hadműveletként” emlegetett inváziót általános háborúvá alakítja. Az Oroszországba akkreditált nagykövetek megbízóleveleinek átadási ünnepségén, a Kremlben elmondott beszédében Putyin azt is közölte, Oroszország teljes mértékben támogatja a hétvégére Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában meghirdetett népszavazást az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról – számolt be a The Guardian.

Vlagyimir Putyin televíziós beszédében közölte, Oroszország el fogja fogadni a régiók lakosságának döntését, és biztosítani fogja a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a teljes vagy részleges megszállás alá került Herszon és Zaporizzsja megyében a referendum lebonyolításának biztonságos feltételeit.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos hadkötelezettség csak a tartalékosokra vonatkozik, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A TASZSZ hírügynökség értesülése szerint Szergej Sojgu védelmi miniszter arról beszélt, hogy a rendelkezésre álló erőforrások egy százalékát használják fel. Elmondása szerint Oroszország mozgósítási forrása körülbelül 25 millió ember, de a tervek szerint körülbelül 300 ezret hívnak be. Hangsúlyozta: szó sincs hallgatók sorozásáról, vagy sorkötelesek különleges bevetésre küldéséről.

Az oroszországi régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg. Putyin kijelentette, a hadiipari komplexum vezetői közvetlenül felelősek a fegyverek és hadfelszerelések gyártásának, valamint kapacitásuknak növeléséért. Azt hangoztatta, hogy a részleges mozgósítás teljes mértékben megfelel az országot fenyegető veszélyeknek. Mint mondta, az intézkedésre Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és „a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség.”

„Nincs erkölcsi jogunk arra, hogy szeretteinket átengedjük a hóhérnak, hogy az szétmarcangolja őket; nem tehetjük meg azt sem, hogy ne halljuk meg azt illető törekvésüket, hogy maguk határozzák meg a jövőjüket” – fogalmazott Putyin. Az orosz államfő azt is hangsúlyozta, Oroszország területi épségének védelme érdekében „minden rendelkezésre álló eszközt” bevet, és „ez nem blöff.”

Putyin: a Nyugat célja Oroszország elpusztítása 

Az orosz elnök szerint nyugaton már egyenesen azt mondják, hogy 1991-ben meg tudták törni a Szovjetuniót, most pedig magának Oroszországnak is eljött az ideje, hogy sok, egymással harcoló régióra szakadjon. „Ennek a Nyugatnak az a célja, hogy meggyengítse, megossza, és végső soron elpusztítsa országunkat.” Szerinte „Washingtonban, Londonban, Brüsszelben egyenesen azt szorgalmazzák”, hogy Kijev a hadműveleteket helyezze át orosz területre.

Megjegyezte azt is, ha egyesek nukleáris zsarolást próbálnak alkalmazni Oroszország ellen, azt ellenük fordítják. Azt állította, a Nyugat nem engedte, hogy Ukrajna diplomáciai úton rendezze vele a konfliktust, pedig az áprilisi isztambuli tárgyalások alatt készséget mutatott a megegyezésre.

A nukleáris zsarolás kapcsán Putyin kifejtette: nem csupán az zaporizzsjai atomerőmű körüli történésekről van szó, hanem arról, hogy vezető NATO-államok egyes magas rangú képviselői a tömegpusztító fegyverek Oroszország elleni alkalmazásának lehetőségét pedzegetik.

„Azokat, akik megengedik maguknak az ilyen kijelentéseket Oroszországgal kapcsolatban, szeretném emlékeztetni, hogy hazánknak is vannak különféle pusztító eszközei, és bizonyos összetevőiben korszerűbbek, mint a NATO-országoké. És a területi integritás veszélyeztetése esetén Oroszország és népünk védelme érdekében minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk” – mondta Putyin.

„Visszafelé sült el a szankciós politika” 

Az orosz államfő a Sanghaji Együttműködési Szervezet nemrég lezajlott, szamarkandi találkozójára emlékeztetve rámutatott arra is: ez a szervezet azokat az országokat tömöríti, amelyek meg vannak győződve arról, hogy „a modern világnak policentrikusnak kell lennie, és a nemzetközi jog általánosan elismert normáin, az egyenlő, az oszthatatlan biztonság elvein, a kölcsönös tiszteletre épülő együttműködésen kell alapulnia, amelyben az ENSZ központi és koordináló szerepet játszik”.

Putyin szerint azonban a többpólusúság irányába történő objektív fejlődés azok ellenállásába ütközik, akik megpróbálják megőrizni hegemón szerepüket a világ ügyeiben, és „mindent irányítani akarnak: Latin-Amerikát, Európát, Ázsiát és Afrikát is.” Beszédében hangsúlyozta, ez a hegemónia nem tarthat örökké, az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat pedig illegitimnek nevezte. Arra is emlékeztetett, a szankciós politika láthatóan visszafelé sült el, és azoknak okoz szenvedést, akik alkalmazzák az orosz féllel szemben.

Korábban a Kreml és kormánypárti tisztségviselők többször azt hangoztatták, hogy Oroszország nem készül mozgósításra. Az orosz tőzsdeindex a bejelentés hatására 9,45 százalékponttal csaknem 2000 pontra esett, miután hétfőn az ukrajnai régiókban megtartandó népszavazásra is negatívan reagált.

Magas készültség azonnal bevethető csapatoknál 

Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter Putyin bejelentésére reagálva Twitter-bejegyzésében kijelentette: Litvánia magas készültségbe helyezi a szükség esetén azonnal bevethető csapatait az országhatár közelében (Kalinyingrád régiónál, mely terület egy Oroszországhoz tartozó exklávé), hogy megakadályozzák az orosz provokációt.

Lettország külügyminisztere, Edgars Rinkevics Twitter-bejegyzésében, a mozgósítási bejelentésre válaszolva jelezte: biztonsági okokból Lettország nem ad ki humanitárius vagy más típusú vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak, és nem változtat a schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárokra vonatkozó, szeptember 19-e óta érvényben lévő határátlépési korlátozásokon.

Az ENSZ New York-i közgyűlésén felszólaló Olaf Scholz német kancellár az orosz elnök kijelentéseit kommentálva azt mondta: Putyinnak fel kell ismernie, nem tudja megnyerni a háborút.

„Ezért nem fogadunk el semmilyen békét, amelyet Oroszország diktál, ezért kell Ukrajnának képesnek lennie arra, hogy kivédje Oroszország támadását” – mondta a kancellár.

A kínai külügyminisztérium párbeszédre és konzultációra szólította fel a feleket, számolt be a Reuters.

Órák alatt minden jegy elkelt az Oroszországot elhagyó járatokon

Putyin  bejelentése után rengeteg orosz keresett rá a Google-ön arra, hogyan hagyhatja el Oroszországot. A hvg.hu információi szerint sokan már jegyet is foglaltak, órák alatt minden hely betelt azokon a repülőkön, amelyekkel el lehet hagyni Oroszországot. Az Aviasales adatai szerint elsőként a Moszkvából Isztambulba és Jerevánba tartó gépek teltek be – Törökországba és Örményországba is vízummentesen utazhatnak ugyanis az oroszok – utána pedig a Grúziába szóló jegyek is mind elfogytak.

A The Moscow Times pedig azt írta: nem sokkal később már Azerbajdzsánba, Kazahsztánba, Üzbegisztánba és Kirgizisztánba tartó járatokra is kitehették a megtelt táblát. Azt is hozzátette, terjed ugyan olyan pletyka, hogy a 18 és 65 év közötti orosz férfiakat nem engedik ki az országból, de az állami vasúttársaság és az Aeroflot is azt mondta a megkeresésükre, hogy nem kaptak utasítást az érintettek visszafordítására. Legalábbis egyelőre…

Ciucă aggódik Putyin kijelentései miatt

Nicolae Ciucă kormányfő szerdán kijelentette, aggodalommal vette tudomásul Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozatait a részleges mozgósításról és az ukrajnai Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében tervezett úgynevezett népszavazások megszervezéséről.

Hangsúlyozta: Románia hozzáállása kiegyensúlyozott marad, továbbra is higgadtan elemzi a NATO-szövetségesekkel és az uniós partnerekkel együtt az ukrajnai helyzet alakulását. A kormányülés elején nyilatkozó miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a moszkvai bejelentések nem vezetnek az ukrajnai helyzet eszkalálódásához. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy Vlagyimir Putyin a béke világnapján rendelte el a részleges mozgósítást.

„Ma van a béke világnapja, de ahelyett, hogy méltó módon ünnepelnénk, aggodalommal kellett tudomásul vennünk az orosz elnök nyilatkozatát a részleges mozgósításról”, fejtette ki Ciucă. 

Az ENSZ Közgyűlése 1981-ben döntött a béke világnapjának bevezetéséről, amelyet 2002 óta szeptember 21-én tartanak. Erre a napra az ENSZ az egész világra erőszakmentességet és általános tűzszünetet hirdet.

 

 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Orosz rakéta- és dróntámadás érte az ukrán fővárost és a nyugat-ukrajnai Lviv régiót vasárnap – közölték ukrán tisztviselők. Készültségbe helyezték a lengyel ügyeletes légierőt, mivel az egyik orosz rakéta megsértette Lengyelország légterét.
Külpol