Újraértelmezett gasztro­kultúra Nagyszebenben
Vissza

Újraértelmezett gasztro­kultúra Nagyszebenben

Régi és kortárs, tradíció és újraértelmezett hagyomány, kulturális programok és szabadtéri kikapcsolódás – röviden így foglalható össze a Hungarikum Napok, amelyet kilencedik alkalommal szerveztek a hétvégén Nagyszebenben. A HÍD – Szebeni Magyar Egyesület nyári fesztiváljának meghatározó programja a gulyásfőző verseny, amelyre ezúttal rekordszámú – 38 – csapat nevezett be, sőt a többségi lakosság részéről is nagy érdeklődésnek örvendett. A gasztronómiai sokszínűség így adott volt, ezt csak tovább fokozta, hogy a helyi református nőszövetség tagjai Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola több száz éves receptjeit készítették el erre az alkalomra. Míg a rendezvény első két napjának programja kiállításmegnyitókra, komolyzenei koncertre és könyvbemutatóra koncentrált, a hétvégén a gasztronómia útvesztőjébe kalauzolták a falumúzeumba látogatókat.

Szegedi-Kosza Torella Alice Szebeni Arcok – Organikus portrék című kiállításával rajtoltak az idei Hungarikum Napok az Astra falumúzeum multikulturális pavilonjában. A különleges, gyékényszálakkal „rajzolt” művek egyedülállóak a maguk nemében, az alkotások között felismerhető Borsos Miklós szobrászművész, Kós Károly építész, író, grafikus, Orth István grafikusművész, Guttmann Szabolcs építész portréja is. Az ezt követően bemutatott, Kovács Géza által jegyzett Erdélyi városok – Nagyszeben című könyv is hiánypótló kiadvány, hiszen 140 oldalon mutatja be a várost, látványos illusztrációkkal. Ezután már nem is következhetett más, mint egy városnéző túra Takács Gyöngyivel, hogy ki-ki maga fedezhesse fel a sokszínű erdélyi város szépségeit.


Másnap szintén kiállításmegnyitóval kezdődött a program, Petrla Ferenc (Señor) felvidéki festőművész alkotásait nézhették meg a nagyszebeniek a református templom galériájában. A Szent János-templomban pedig az Erdődy Kamarazenekar Kastélyok zenéje című koncertje csendült fel. Kastélyokhoz és udvarházakhoz pedig főúri konyha dukál, úgyhogy Szebeni Zsuzsa a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője, és Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola életének és munkásságának kutatója, a bárónőnek Az erdélyi főúri konyha titkai című receptes könyvét mutatta be. – Az évek során egyre csak bővült a receptes könyv, időnként Bánffy Farkas előhúz a zsebéből egy-egy füzetet – mesélte mosolyogva.  – A könyvben 200-300 év receptjeit gyűjtötték össze, és területileg is kiterjedt a lefedettsége, tartalmaz ételrecepteket Olaszországtól egész Skandináviáig – magyarázta Szebeni Zsuzsa, aki azt is elárulta, hogy Szilvássy Karola nagyon modern nőnek számított akkoriban, odafigyelt az étkezésére, heti gyümölcsnapot tartott, szerette a hegymászást, a különböző sportokat. – A nemzeti identitástudat fontos része volt a gasztronómia, de a diplomáciában is fontos szerepet játszott. Bánffy Miklós például egyszer 300 kristálypohárba ruházott be a magyar–francia kapcsolatok erősítése érdekében – mesélt a gasztronómia jelentőségéről Szebeni Zsuzsa, de azt is elárulta, hogy Szilvássy Karola Nagyszebenben is járt a román betörés idején, amikor 70 árvaházi gyermeket – zömében szász kisbabát – mentett meg.

Organikus portrék Szegedi-Kosza Torella Alice tárlatán

Szombaton a gulyásfőző verseny forgatagának zsongása elvegyülésre, kóstolásra ösztönzött, a csütörtöki városnézés után következhetett a gasztronómiai túra, ezúttal az érzékszervek idegenvezetésével, a bográcsok irányából szállingózó illatok nyomán. Az uborkakrémleves, amelyet Szilvássy Karola receptes könyvéből választottak ki a református nőszövetség tagjai, sokak érdeklődését felkeltette, így én sem hagyhattam ki megkóstolását. De előtte az elkészítés módjáról faggattam a lelkes szakácsnőket. – Az apróra vágott hagymát megdinszteltük, liszttel besűrítettük, majd húslevessel felöntöttük. A húslevesben főtt zöldséget, kovászos uborkát és friss uborkát szitán áttörtük, és hozzáadtuk a leveshez. Apróra vágott kaporral ízesítettük, majd tojás sárgájából és tejfölből készült eresztéket adtunk hozzá – sorolták a szebeni szakácsnők. – Szándékosan nem használtunk korszerű konyhaeszközöket az elkészítéséhez, ha már régi recept alapján főztünk.  A könyv utasításaitól kicsit eltértünk ugyan, mert aszerint vásznon kellett volna áttörni a főtt zöldségeket, de a kézzel való passzírozás utasítását betartottuk – mondták. A szilvalekváros kelt kifli receptje szintén az egykori főúri konyha receptjeit összesítő gyűjteményből származott, és egy kiló liszt, két tojás, 100 gramm zsír vagy vaj, fél liter tej és élesztő felhasználását feltételezte, ami száz kifli elkészítéséhez volt elég. A szabadtéri rendezvényre másfél kiló lisztből készült az egyszerűen elkészíthető, de annál ízletesebb finomság.  
A keceli keverők csapat juhászruhás szakácsai kérdésemre elmondták: csipetkével kínált gulyásuk erőssége, hogy szívüket-lelküket belefőzték a tradicionális hozzávalókon kívül. – Paprikával, őrölt borssal fűszereztük a marhahúst, de persze van benne vöröshagyma, fokhagyma is, a zsiradékot pedig füstölt szalonnából olvasztottuk hozzá – sorolták, és megjegyezték: nem keverték, csak forgatják a hozzávalókat. A keceliek is, akárcsak a nyíregyháziak, a pécsiek és a szolnokiak is bemutatkoztak a Hungarikum Napok gasztroturisztikai sétányán, ahol a már megszokott kézműves vásár is helyet kapott.


Kastélyok zenéje a Szent János-templomban

A sepsiszentgyörgyi Folker és a budapesti Góbé zenekar volt az idei rendezvény hangulatfelelőse, felcsíki, mezőségi, kalotaszegi és szatmári táncokat pedig a Háromszék Táncegyüttes és a Százlábú Néptáncegyüttes táncosai mutattak be.
– Azon túl, hogy az Astra falumúzeumban a nagyszámú – idén 8000-nél több –látogatónak mutatjuk be a főzőversenyen a hagyományos magyar konyhát, sikerült arra is rávilágítani, milyen hatással voltak egymás konyhájára a különböző nemzetek, főleg ami az erdélyi konyhát és gasztronómiát illeti. Az egymás gasztrokultúrája iránti nyitottságot bizonyítja az is, hogy a versenyző csapatok fele román nemzetiségű volt, és számos szebeni étterem szakácsa érezte úgy, hogy részt szeretne venni a versenyen saját gulyásreceptjével, és Csányi Sándornak, Magyarország „gulyáskirályának” véleményét is meghallgassa a főztjéről – fogalmazott Takács Gyöngyi, a Hungarikum Napok egyik szervezője. – Idén teret engedtünk az újnak is, hiszen újraértelmezett bográcsosok is készültek, így a versenyzőknek lehetősége volt a hagyományos recepteket új ízekkel kombinálni. Már nem alapozhatunk mindent a hagyományainkra, bármennyire szépek vagy ízletesek, meg kell felelni a kor elvárásainak, az új generáció igényeinek, és kreatív módon beépíteni a régit a kortársba, nemcsak a gasztronómiában, hanem minden téren. Az újraértelmezett gulyás kategória első helyezettje például marhanyelvből főzött gulyást, ami mindenkinek nagyon ízlett – fejtette ki.


Készül az uborkakrémleves Szilvássy Karola receptjei alapján

A vasárnapi 1500 adagos óriásgulyás főzése a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt, a falumúzeum látogatói mégsem maradtak éhesen, hiszen a Bográcsbrigád Egyesület tagjai kisebb adagban ugyan, de megfőzték a köménymaggal jócskán ízesített gulyásukat.  A jó hangulat és az ízletes étel így a rendezvénysorozat zárónapján sem hiányzott, az üresen árválkodó vizes színpad deszkáin lejtett esőtánc vagy fogócska pedig kitűnő gyermekprogramnak bizonyult.    


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Uniós pénzből korszerűsítenék a ...
Minisztercserékről döntött a PSD: nyolc ...
Gabriela Fireanak elege lett a PSD-ből, ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ