Rendkívül fontos, dokumentumértékű évszámra bukkantak a boltozaton
A Teleki László Alapítvány a honlapján és Facebook-oldalán is közzétett beszámolóban tudatta, hogy a kolozsvári Ferenc-rendi kolostorépület felújítását a magyar kormány által létrehozott, az alapítvány által menedzselt Rómer Flóris Terv keretében támogatják. Mint írták, 2016-tól kezdve, szakaszonként járulnak hozzá a kolostor tetőszerkezetének felújításához. A 2019. évi támogatásból a kolostor régi ebédlőjét, refektóriumát kezdték el helyreállítani, amelynek folyamán a teljes vakolatfelületet restaurálták, megtisztították a kőelemeket, korszerűsítették és újravezették a villanyhálózatot, és egyedi gyártású világítótesteket helyeztek el.
A helyreállítás hosszabb folyamat, tovább folytatódik
Orbán Szabolcs, a kolozsvári ferences szerzetesek házfőnöke a Szabadságnak elmondta: valóban fontos felújítási lépések történtek a refektórium falainak, kőfelületeinek tisztításával, javításával, az új villanyszereléssel és világítótestek elhelyezésével, de a helyreállítási folyamat még nem ért véget: a továbbiakban még a terem padlózatának felújítását is meg kell oldani, a fűtési rendszert is ki kell alakítani.
„Valóban látványos szakasza valósult meg a restaurálásnak, de ez nagyobb folyamat része, amely tovább folytatódik. Egyébként jelenleg a tetőn is zajlanak munkálatok; a rendelkezésünkre álló anyagi keret függvényében haladunk a munkákkal, kisebb-nagyobb lépésekkel előre” – emelte ki a ferences házfőnök.
Kérdésünkre, hogy milyen funkciót szánnak a gyönyörű középkori enteriőrnek, amely Kolozsvárnak, sőt Erdélynek is az egyik legszebb, legimpozánsabb belső tere, Orbán Szabolcs elmondta: szeretnék a volt refektóriumot látogathatóvá tenni, illetve olyan rendezvényeket is szervezhet majd benne a közösség, amelyek összhangban vannak a terem és a kolostor jellegével, lelkiségével.
Guttmann Szabolcs műépítész, a ferences kolostor felújítási tervének főtervezője a Szabadságnak elmondta: a felújításnak ebben a szakaszában a refektórium oldalfalainak és a boltozott mennyezetnek a restaurálása valósult meg. Minden kőelemet megtisztítottak; ezen a területen a munka oroszlánrészét Kiss Zoltán restaurátor és csapata végezte, akik valamennyi kőfaragójelet is alaposan dokumentálták.
A restaurálás, tisztítás nyomán újra olvashatókká váltak azok a feliratos vakolatfelületek, amelyek már hosszú évtizedek óta csak nyomokban látszottak. Az 1900-as évek elején végzett nagymérvű átalakítási, felújítási munkálatok alkalmával még látták és szabadon is hagyták ezeket a felületeket, de aztán az évtizedek során elmosódtak, szennyeződés, por rakódott rájuk.
A boltozatot tartó középpillér is számos évszámot, monogramot hordoz (fotó: Rohonyi D. Iván)
– A vitrók és a gótikus ablakok belső osztói egyébként a 20. század eleji munkálatok során, neogótikus stílusban készültek. Az akkori csapatnak elsődleges feladata volt, hogy az ablakok osztóinak csonka metszeteiből visszaálmodják az eredeti, gótikus keretezéseket. Ezért mindegyik ablakot más formára alakították, de az is egyértelmű, hogy nagyon komoly, a gótikát jól ismerő vitrós műhely működött itt annak idején – részletezte az építész.
Az 1903-ban elkezdett helyreállítás vezető építésze Möller István, aki a korban a műemlék-helyreállítás, a modern műemlékvédelem úttörő képviselője volt. Möllerék csapata felmérte és dokumentálta az épületegyüttes állapotát, részletekbe menő rajzokat készített ablakokról, ajtókról. A legfontosabb alaprajzi felméréseket, a nyílások rajzait egyébként a Guttmann Szabolcs által irányított tervezőiroda ki is állította a kolostor bejáratánál jó néhány évvel ezelőtt, most is megtekinthetők. Az egykori konyha és a refektórium közötti ajtó egyébként korábban nem létezett, az 1900-as években készült, amikor a refektóriumot közösségi, kulturális térré alakították át. Eredetileg a két helyiség között az ételek átadására szolgáló, dupla zsalus fülke volt, amelyet szintén megtisztítottak, jól láthatóvá tettek. A jelenlegi felújítás során visszabontották a századfordulós lambériát is, hogy a helyiség középkori jellege érvényesüljön.
A következő lépésben a padlófűtést kellene bevezetni
– A továbbiakban a padlószintet kell majd felújítani; a jelenlegi parkettasor alatt még van egy másik, az alatt pedig egy vakpadló, amely alól vélhetőleg előjönnek más típusú burkolóanyagok is. Ezeket a munkálatokat majd akkor végezhetik el, amikor bevezethetik a padlófűtéses rendszert – emelte ki Guttmann Szabolcs. A legutóbbi munkálatok során megújult a világítás is: a szocializmus idején még neoncsövek voltak felszerelve a boltozat ívei közé, ezeket eltávolították, a villanyt újravezették, és olyan egyedi, korszerű világítótesteket szereltek fel az oldalfalakra, amelyek a teljes teret megvilágítják, és kiemelik az árkádokat.
– A századforduló időszakából származik még a művészbejáró, amely a most visszabontott színpad szintjén nyílik, s amely eleve úgy volt kiképezve, hogy ne tűnjön szembe. A terem hajdani, középkori bejárata a kerengő felől nyíló ajtó – magyarázta az építész.
Erdély egyik legszebb, egységes gótikus enteriőrje a volt ferences refektórium (fotó: Rohonyi D. Iván)„Az alapvető irányelv az volt, hogy a terem helyreállítása, restaurálása az eredeti, középkori állapotot idézze, azt mutassa be. Mostanra a hajdani refektórium csaknem teljesen egységes, középkori enteriőrként van tehát felújítva” – hangsúlyozta Guttmann Szabolcs. Hozzátette: az 1900-as években végzett, átfogó felújításnak köszönhető, hogy a refektórium gótikus tartószerkezetei a mai napig állnak; a pincében ugyanis – a boltozat árkádíveit tartó, hatalmas központi pillér alatt – szintén középpilléres rendszer van, amely az 1900-as években végzett aláfalazásoknak köszönhetően nem mozdult el.
A kolostor homlokzatain egyébként jóval több munka lesz, az ablakkereteket több helyütt (az egykori konyha bejáratánál is) újra kell majd faragni – jegyezte meg az építész.
Szenzációs, dokumentumértékű évszám
– A hajdani refektórium a kolostor egyik legnagyobb és legreprezentatívabb tere. A falfelületek tisztítása során előkerült feliratokról eddig is tudtunk; a Möller István által vezetett restaurálás során megőrizték ezeket a vakolatfelületeket, amelyek most újra láthatóvá váltak. Kovács Zsolt művészettörténésszel utaltunk ezeknek a jelenlétére a kutatási jelentésekben is – mondta lapunknak Lupescu Radu művészettörténész. Ezeket a felületeket most restaurálták, kontrasztosabbá tették, így a feliratok olvashatóbbá váltak, mivel korábban csak betűfoszlányokat lehetett látni a falakon. A falkép-restaurátorok látványos eredményt értek el, hiszen, amit lehetett, feltártak és konzerválták a felületeket – emelte ki Lupescu Radu. Kérdésünkre, hogy milyen jellegű feliratok bukkantak újra napvilágra, a művészettörténész elmondta: ezek többnyire – latin – példabeszédek, szólások. Mint mondta, behatóbban még nem volt alkalma tanulmányozni őket, de antik szerzőktől (például Horatiustól) vett idézetek is vannak köztük, amelyek a 16–17. századi emberek számára példaértékűek voltak.
A domonkos szerzeteseket 1556-ban elűzték; miután átmenetileg pusztán állt a kolostor, 1557-ben országgyűlési határozattal iskolát alapítottak benne. Tulajdonképpen a Szent Mihály-plébánia mellett működő iskola kiterjeszkedett ide is, majd a későbbiekben ideköltözött. Az intézmény struktúrája viszonylag bonyolult volt (magyar és szász unitárius, majd református osztályokkal), de egyébként bárki járhatott ebbe az iskolába, a vallás nem volt kizáró jellegű. Ebből az időszakból valók a latin feliratok, a különféle falfirkák, monogramok nagy része – magyarázta a feliratok kontextusát Lupescu Radu.
A művészettörténész felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurálás nagy érdeme egyébként az is, hogy a gótikus bordákon évszámra bukkantak: két helyütt is előfordul az 1474-es évszám. „Ez elképesztően fontos a kolostor építéstörténete szempontjából, mivel konkrét bizonyítékunk van immár arra vonatkozóan, hogy abban az időben hogyan haladtak a kolostor építésével” – emelte ki Lupescu Radu.
A domonkosok a 15. századi kolostorépület elkészülése előtt ugyanis szerényebb épületben laktak. 1455-ben Hunyadi János jelentős sóadományban részesítette őket, akkor kezdték el a mostani kolostor építését, amely tehát a 15. század második felében készült el. A refektóriumot a most fellelt évszám szerint 1474 körül fejezhették be, és ezért ez kiváló, dokumentumértékű adat – magyarázta a művészettörténész.
