A 2000-től 2004-ig hatalmon lévő Năstase-kabinet volt kormányfőtitkárának kiadatását már tavaly novemberben kérte a DNA, a választási kampány idején megrendezett korábbi szavazáson azonban a parlament már nem volt határozatképes. Azóta Bejinariu újabb mandátumot - és mentelmi jogot - szerzett.
Hazánkban a törvényhozói mandátummal rendelkező volt miniszterek ellen csak a ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás. A mai titkos voksoláson 183 képviselő ellenezte, 88 pedig támogatta Bejinariu kiadását.
A jobbközép ellenzék pártjai a vita során azzal vádolták a szociálliberális kormánykoalíciót, hogy a mentelmi jog mögé bújtatja korrupciógyanúba keveredett politikusait, holott azok ártatlanságáról vagy bűnösségéről szerintük nem a törvényhozásnak, hanem az igazságszolgáltatásnak kellene döntenie.
Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy a titkos voksoláson szavazatukat látható módon adják le. Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese emiatt a házszabály megsértésével vádolta az ellenzéket.
A több egymást követő kormány kilenc miniszterét érintő Microsoft-akta első négy, már bíróság elé állított vádlottjára jogerősen kettő és hat év közötti letöltendő börtönbüntetést és 17 millió euróra rúgó vagyonelkobzást szabtak ki a bírák. Bejinariu a legnagyobb hazai korrupciós ügyként emlegetett dossziéból leválasztott, úgynevezett Microsoft-2-ben érintett, három volt miniszter-társával együtt.
A DNA szerint a bukaresti oktatási és informatikai tárca, valamint a pénzügyminisztérium több korábbi vezetője néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá.
A képviselőház jogi bizottsága, amely tavaly még Bejinariu mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, most a DNA kiadatási kérésének elutasítását javasolta, arra hivatkozva, hogy 2004-ben, a feltételezett bűncselekmény idején még nem volt hatályban a korrupcióellenes törvény.
