Alkotmányossági óvást emelt az elnök a közigazgatási kódex ellen is
Lépésről lépésre ... vissza a funári időkbe?
Lépésről lépésre ... vissza a funári időkbe?
Vissza

Alkotmányossági óvást emelt az elnök a közigazgatási kódex ellen is

Klaus Johannis államfő is alkotmányossági óvást emelt kedden a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó új közigazgatási törvénykönyv ellen. Előző nap, hétfőn, Románia elnöke normakontrollt kért azon törvénytervezet miatt, amely meggátolná, hogy olyanformán módosítsák a megyék, városok és községek közigazgatási határait, hogy azáltal megváltozzon a nemzeti kisebbségek aránya. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken. Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint azzal, hogy Johannis sorozatosan megtorpedózza azokat a jogszabályokat, amelyek a magyar kisebbség érdekeit szolgálják, azt akarja bebizonyítani az RMDSZ-nek, hogy a PSD-vel kötött együttműködési megállapodás nem hoz eredményeket, a szövetség nem tudja bővíteni az erdélyi magyarok jogait.

Csaknem százoldalas óvás majdnem egytized részében a ma is létező, vagy újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat támadja. Johannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.

A nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkely – amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni – Johannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a „jelentős kisebbségi számarány” esetén garantálja ezt a jogot. A kihirdetésre váró kódex viszont a – 20 százalékban megállapított – jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik.

Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának „lehetőségéről” rendelkezik, hanem arról, hogy „kötelező” e jog biztosítása. Így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasználat „kiváltságos” helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkormányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni.

Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a – jelenleg is hatályos – rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, amennyiben a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás.

Helyi tanácsokban csak románul?

Az elnök értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken.

Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból.

Kifogásolja azt a kódexben szereplő pontosítást is, amely a közterek anyanyelvű feliratozását is előírja, mert szerinte az túllép az alkotmányos rendelkezésen. Azzal érvel: az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak, tehát nem vonatkozik rá az alkotmányos előírás.

Levétethetik a Kolozsvár táblát is

Johannis a szerzett jogok garantálásával sem ért egyet. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken. Ennek értelmében le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány.

Az alkotmány azokban a közigazgatási egységekben kötelezi a helyi hatóságokat és központi közigazgatás helyi képviseleteit, hogy biztosítsák az anyanyelvhasználat lehetőségét a nemzeti kisebbségekhez tartozó számára, ahol az illető kisebbség „jelentős számarányt” képvisel.

Johannis a terjedelmes alkotmányossági óvásban egyebek mellett az önkormányzati elöljáróknak biztosítandó speciális nyugdíjat tartja alkotmányellenesnek, illetve azt, hogy a közigazgatási kódexet júliusi rendkívüli ülésszakán tűzte napirendre a parlament.

Románia hiába írta alá a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt?

A hétfői nap sem múlt el tétlenül: Johannis megóvta a Románia közigazgatási felosztását szabályozó 1968-as úgynevezett „megyésítési” törvény módosított változatát. A módosítást egyebek mellett azért kezdeményezték a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényhozói, hogy egységesítsék, illetve kijavítsák a törvény mellékletében különböző írásmóddal szereplő, vagy a hivatalos névjegyzékben tévesen bevezetett településneveket.

A törvénymódosításba Cseke Attilának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének a javaslatára foglalták bele azt a – kisebbségvédelmi keretegyezményből – átvett rendelkezést, miszerint tilos (felosztással, összeolvasztással vagy más módon) úgy módosítani a közigazgatási egységek határait, hogy az a nemzeti kisebbségek számarányának módosítását célozza vagy eredményezze. Emiatt a rendelkezés miatt emelt alkotmányossági kifogást az államfő, arra hivatkozva, hogy a szuverenitás és helyi autonómia alkotmányos elvét sértené, ha ilyen tiltásokkal korlátoznák egy-egy közigazgatási egység lakosságának jogát ahhoz, hogy népszavazással döntsön a közigazgatási határok módosításáról.

Az elnök szerint a szenátusban elfogadott módosítás sérti a kétkamarás parlament alkotmányos elvét is, amely nem teszi lehetővé, hogy a második (döntő) ház „lényegi” módosításokat végezzen egy törvénytervezeten, amelyekről az első háznak nem volt alkalma szavazni. Az államfő szerint a megyék és települések közigazgatási határainak módosításáról egyébként is a 2001-ben hozott helyi közigazgatási törvény rendelkezik, ezért zavart okozna, ha egy másik jogszabályba is erre vonatkozó előírások kerülnének.

Az óvás benyújtása hátrányosan érintheti erdélyi magyar közösségünket. A hatályos rendelkezések értelmében ugyanis azoknak a településeknek kell például a magyar elnevezését is feltüntetni, ahol a magyarok teszik ki a lakosság legalább egyötödét. A húszszázalékos lakosságarány felett a helyi hatóságoknak az anyanyelvű ügyintézést is lehetővé kell tenni.

Székely István: Johannis célja leválasztani az RMDSZ-t a PSD-ről

- Johannis szempontjából kiemelten fontos az olyan törvények elakasztása, amelyek a magyar kisebbség érdekeit szolgálja – kommentálta a Szabadságnak az államfő lépését Székely István. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint Johannis azért élt az elmúlt másfél évben szinte minden alkalommal alkotmányossági kifogással, mert így akarja bizonyítani, hogy a hatalmon levő politikai vezetés életképtelen, nem tudja az ország javát megvalósítani. Ez látszik a közigazgatási kódex anyanyelvhasználatot szabályozó rendeleteinek esetében is, mondta.

- Sorozatban minden törvényt megkérdőjelez, főleg azokat, amelyek nem az ország mindennapi működését befolyásolják, hanem egyféle reformként értelmezhetők. Ami ellen most Johannis alkotmányossági kifogást emelt, mondvacsinált indok. Románia aláírta és ratifikálta a Kisebbségi Keretegyezményt, és nem kért mentességet azon pont alól, ami arról szól, hogy tilos úgy módosítani a közigazgatási egységek határait, hogy az a nemzeti kisebbségek számarányának megváltozásához vezessen. Kérhetett volna mentességet, de nem kért, elfogadta ezt a kitételt is, és ezt emelte be most a parlament a jogszabályba a törvénymódosítás során. A másik kifogás, amely a parlament működésére vonatkozik, azt jelentené – legalábbis az elnök szerint –, hogy a döntőház nem hozhat be új elemet egy jogszabály vitája során. Ez teljesen légből kapott dolog, ellenkezik a házszabállyal és az eddigi gyakorlattal – fogalmazott Székely István.

Azzal, hogy Johannis sorozatosan megtorpedózza azokat a jogszabályokat, amelyek a magyar kisebbség érdekeit szolgálják, azt akarja bebizonyítani az RMDSZ-nek, hogy a PSD-vel kötött együttműködési megállapodás nem hoz eredményeket, a szövetség nem tudja bővíteni az erdélyi magyarok jogait. Vagyis hogy nem éri meg a PSD-vel együttműködni. Az államfő szándéka leválasztani az RMDSZ-t a jelenlegi parlamenti többségről, ezzel is gyengítve az igazságügyi reformban érdekelt parlamenti erők táborát – tette hozzá.

Székely István úgy véli, az Alkotmánybíróság nem fog helyt adni az óvásoknak, hiszen az egyik esetben olyan kitételről van szó, amelyet Románia nemzetközi szerződésben vállalt, a másik kifogás pedig teljesen abszurd. Ha ilyenformán szabnák át a parlament működését, feje tetejére állítaná a törvényhozást – magyarázta.

Meglátása szerint Johannis szempontjából a tét a jövő évi elnökválasztás. Az elnök ugyan nem tudja megbontani a kormánykoalíció egységét, de gyengítheti. A törvénykezési kezdeményezéseket megtámadva meg tudja akadályozni a PSD és az ALDE megerősödését, így azok sokkal rosszabb pozícióból állíthatnak elnökjelöltet a jövő évi választásokon – fejtette ki.

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Rontja az élelembiztonságot a ...
Több mint 110 ezren regisztráltak a ...
Megszavazta a képviselőház is az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ