Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti az északi szélesszájú orrszarvút

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti az északi szélesszájú orrszarvút
Egy újabb kutatás megerősítette, hogy a mesterséges megtermékenyítés mentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút: brit tudósok kiderítették, hogy az északi és déli szélesszájú orrszarvú-populáció genetikailag közelebb áll egymáshoz, mint ezt eddig vélték.

Az orvvadászat miatt az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni) a kihalás szélére jutott: csupán két nőstény példány él, mindketten képtelenek a szaporodásra.

DNS-bizonyítékok szerint ez a faj a korábban véltnél sokkal közelebb áll déli rokonához. A mesterséges megtermékenyítés révén hibrid rinocéroszokat lehet létrehozni a tudósok szerint, bár erre a lehetőségre csak utolsó mentsvárként tekintenek.

A szélesszájú rinocérosz faj mintegy egymillió éve két populációra szakadt Afrikában, az északira és a délire.

Élő rinocéroszokon és múzeumi példányokon végzett kiterjedt DNS-elemzés szerint azonban az északi és déli populáció keveredett és szaporodott ezután az időszak után is, feltételezhetően még 14 ezer évvel ezelőtt is.

„Annak ellenére, hogy egymillió éve elkezdtek különválni, kimutattuk, hogy géneket cseréltek ezután is, valószínűleg még az utolsó jégkorszakban is, amikor az afrikai szavannák kiterjedtek és újra összekapcsolták a két populációt” – idézi Michael Bruford vezető szakértőt, a Cardiffi Egyetem munkatársát a BBC hírportálja.

„Tehát ha nemrég géneket cseréltek, az azt jelenti, hogy most is megtehetik” – tette hozzá a kutató.

Az asszisztált reprodukciós technológiák alkalmazásával végzett fajkeresztezés mentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút jelenlegi kilátástalan helyzetéből.

Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. Az 1960-as években még kétezer példányra becsülték a populációt, mára azonban számuk kettőre csökkent.

Az utolsó vadon élő példányt több mint egy évtizede látták a kongói Garamba nemzeti parkban, amelyre gyakran átterjednek a térségben dúló fegyveres összecsapások. Az állatok egy részét ugyan Kenyába telepítették, de nem tudták megmenteni őket a pusztulástól.

A rinocérosz Közép- és Kelet-Afrika szavannáin élt egykor, a tülkéért folytatott kegyetlen hadjárat miatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a kihalástól közvetlenül veszélyeztetett kategóriába sorolta.

A déli populáció egyedszáma 19–21 ezer közé tehető.

A keskenyszájú orrszarvúból (Diceros bicornis) jelenleg mintegy 5000–5400 példány él. Indiai orrszarvúból (Rhinoceros unicornis) 3500, szumátrai orrszarvúból (Dicerorhinus sumatrensis) mintegy 100, jávai orrszarvúból (Rhinoceros sondaicus) pedig csupán 67 példány él a világon.

Júliusban először sikerült laboratóriumban mesterséges megtermékenyítéssel orrszarvúembriókat létrehozni német tudósoknak. Néhány hónappal az utolsó hím északi szélesszájú rinocérosz, Sudan elpusztulása után újraéledt a remény, hogy megmenthető a közvetlenül a kihalás előtt álló alfaj. A petesejtek európai állatkertekben élő déli szélesszájú orrszarvúktól származtak, a hímivarsejtek északi hímek tárolt spermájából.

Az új tanulmány szerint az eddig véltnél eredményesebb lehet ez a megközelítés, tekintve a két populáció genetikai közelségét.

„Úgy véljük, ez növeli az esélyeseket, de nehéz megjósolni, mi történhet, ha keresztezzük a két alfajt. Tekintve azonban, hogy milyen lehetőségei vannak most az északi szélesszájú orrszarvúnak, ez jóval használhatóbb opció” – mondta Bruford.
Egy másik lehetőség lenne, hogy lefagyasztott szövetek segítségével őssejteket hoznak létre, amelyekből petesejt és spermium képezhető. Bár ezzel a megoldással elkerülhetővé válik a génállomány hígítása, sokkal nehezebb kivitelezni.

A fehér orrszarvúként is emlegetett utolsó hím északi szélesszájú orrszarvú, Sudan márciusban pusztult el. A tudósok halála előtt örökítőanyagot vettek tőle, mert már csak két nőstény példány él az alfajból. A 45 éves állatot „életkorával kapcsolatos szövődmények” miatt kellett elaltatni, mivel állapota a közlemény szerint „jelentősen rosszabbodott”, már nem tudta volna elviselni a további szenvedést – közölték kutatók. „Méltóságával és erejével sok ember szívét rabolta el” – tették hozzá a kenyai Ol Pejeta vadvédelmi terület szakemberei.

A rinocérosz és két nőstény társa, Najin és Fatu része volt annak az ambíciós tervnek – Last Chance (Utolsó esély) –, amellyel a tudósok meg akarták menteni a kihalástól az alfajt. Sudan hírességnek számított, látogatók ezreit vonzotta a területre. Adománygyűjtő akció keretében a Tinder randevúoldalon fiókot hoztak neki létre A világ választható legjobb agglegénye elnevezéssel.

A világ utolsó hím északi szélesszájú orrszarvúja Szudánban született, innen egy cseh állatkertbe került, majd 2009-ben Kenyába szállították.

Az alfaj neve helytelen fordítás miatt terjedt el fehér orrszarvúként. A dél-afrikai búr telepesek holland nyelven szélesnek (wijd) nevezték a szélesszájúakat, amit az angol telepesek fehérnek (white) értelmeztek.

Borítókép: „Ő” volt az utolsó hím, A világ választható legjobb agglegénye