Újabb jégkorszak a magyar-román kapcsolatokban?

Tudose nyilatkozata visszavetette az elmúlt periódus előrelépéseit

Újabb jégkorszak a magyar-román kapcsolatokban?
Mihai Tudose miniszterelnök gondoskodott arról, hogy a magyar –román kapcsolatok témájában meghirdetett szombati vitafórum különös aktualitást nyerjen. Az erdélyi magyarság autonómiakövetelésére vonatkozó szerencsétlen nyilatkozat jó alkalom a reflexióra – hangzott el a beszélgetésen, amelynek meghívottai Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés fideszes képviselője, a külügyi bizottság elnöke, Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke volt, a moderátor szerepére Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul vállalkozott.

Politikai öngyilkosság 

- Tudose akasztásos megjegyzése furcsa módja a politikai öngyilkosságnak, az ilyesmit magas tisztségben levő politikusok nem nagyon szoktak túlélni - legalábbis Európában nem, jegyezte meg Németh Zsolt. A képviselő szerint a román miniszterelnöki nyilatkozat már csak azért is meglepő, mert úgy tűnt, hogy az elmúlt évben a 2012 óta megmagyarázhatatlan okokból ismét fagyossá vált román-magyar viszony az olvadás jeleit kezdte mutatni. A közös uniós érdekek lehetőséget teremtettek az együttműködésre, ugyanakkor geopolitikai nyomásra kirajzolódóban van egyféle közép-európai térségi együttműködés, amibe Magyarország be akarná vonni Romániát is. Ha pedig Románia úgy dönt, hogy maga is részt kíván venni ebben, a magyarokkal való együttműködés nem megkerülhető, magyarázta.

Németh Zsolt üdvözölte az erdélyi magyar pártok közötti együttműködési megállapodást, különösen jó hír, hogy erre épp az autonómia témájában került sor; eljött az idő a közös stratégia kialakítására ezen a fronton is – jegyezte meg.  

Az április 8-ra kiírt magyarországi választásokkal kapcsolatban a fideszes politikus elmondta: a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyieknek is minél nagyobb számban részt kell venniük a szavazáson, és ezzel is visszaigazolni a magyar nemzetpolitikát.

- A 2018-as választás nem tétnélküli Erdélyben sem. Hogy mi a tét, azt talán Gyurcsány Ferenc segít a legjobban megérteni, aki a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogának megvonására vonatkozó kezdeményezését megdöbbentő közvéleménykutatási adatokkal támasztja alá. - Ha ki szeretnénk bontakoztatni azokat a programokat, amiket elkezdtünk, akkor annak a politikai erőnek, amelyik ezt elindította, erősnek kell lennie”, hangoztatta Németh Zsolt. 

Végzetes hiba túlélésre berendezkedni 2018-ban 

A Tudose-ügyre utalva Porcsalmi Bálint elmondta: lehet azt elemezgetni, hogy valójában kikre gondolt a miniszterelnök, amikor a székelyzászlóra vonatkozó megjegyzését tette, a kijelentést azonban csakis akasztásként lehet értelmezni, ami elfogadhatatlan, bárkire is vonatkoztatta. A dolog annál is meglepőbb, hogy egy olyan politikus ragadtatta el magát ilyen megjegyzésekre, aki korábban tartózkodott kisebbségi kérdésekben, autonómia-ügyben véleményt formálni.

- Ha erre nem reagálunk, holnap mások, ennél is megengedhetetlenebb nyilatkozatokra, magatartásra vetemednek -, mondta. Véleménye szerint a román miniszterelnök nyilatkozta visszavetette azt az előrelépést, ami a magyar-román viszonyban tapasztalható volt.  

Úgy vélekedett: Magyarország és Románia esetében két olyan országról van szó, amely előbb-utóbb együttműködésre kényszerül. Jelenleg Románia a visegrádi négyek köré szerveződő közép-európai térségi együttműködés, illetve az amerikai stratégiai partnerség között próbál lavírozni, nekünk, erdélyi magyaroknak egyértelműen az lenne az érdekünk, ha nem a geopolitikai, hanem a regionális együttműködésre kerülne a hangsúly – mondta.  (A beszélgetés során Németh Zsolt visszatért Porcsalmi megjegyzésére hozzáfűzve: egyre inkább úgy tűnik, az Amerikai Egyesült Államok Közép-Európában gondolkodik, furcsa, hogy a román politikai gondolkodásban még nem tudatosultak ezek a jelzések …)

Porcsalmi szerint a kisebbségi kérdést illetően a román narratíva egyszerű érvekre épít: az itt élő nemzetiségek helyzete rendezett, tehát senkinek nincs oka beleszólni; bármit akar Budapest, az a Moszkva által vezényelt destabilizáció része.

- Sajnos, jelenleg az erdélyi magyarság nem a híd, hanem a csatatér szerepét tölti be a két ország közt, az autonómia témája pedig végképp szétfeszíti a viszonyt– vélekedett. - Bár a román politika mereven elzárkózik a párbeszédtől ebben a témában, mégsem mondhatunk le erről – hangoztatta az ügyvezető elnök, aki szerint a 2018-as esztendő túlélésére berendezkedő stratégia nem vezet sehova, így biztos elveszítjük a csatát! - fogalmazott.

Az akcióegység imperatívusza 

Toró T. Tibor örömmel nyugtázta, hogy az RMDSZ sem 2018 “kibekkelésére” készül, hanem esélyt lát abban, hogy a számunkra fontos dolgokról beszéljünk, hogy ne mondjunk le a párbeszéd kezdeményezéséről. A román politika jelen pillanatban egységes, ami az autonómia elutasítását illeti, ezen kell valamilyen módon rést vágni, mondta. Az autonómia kérdését napirenden kell tartani, nem kell alkotmánymódosításhoz kötni, ezért is tartja jobbnak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezetét, mert az a jelenlegi alkotmányos keretben gondolkodik, állította.

Ami a hárompárti együttműködést illeti, véleménye szerint a 2018-as esztendő új esély arra, hogy az erdélyi magyarság táborát a közös célok mentén lehessen felsorakoztatni. Az együttműködésnek volt már előzménye, de a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával létrejött összefogási szándék sajnos hamar lecsengett – emlékeztetett.

- Az együttműködés fontos, remélhetőleg a “nemzeti kötőszövet” elég erős, és sokkal több olyan dolog van, ami összeköt, mint ami elválaszt. Kétségtelen, hogy a bizalom nem teljes, és hogy nem lesz egyszerű ennek helyreállítása, de úgy tűnik, a románok “segítenek” abban, hogy zárjuk sorainkat – utalt Toró a botrányos miniszterelnöki nyilatkozatra. Úgy vélte, a politikai nézetkülönbségek elkerülhetetlenek, de ha sikerül a kritikákat kevésbé görcsösen fogadni, akkor el lehet jutni az akcióegységhez.

Toró a magyar nemzetpolitika dilemmájának nevezte, hogy Magyarország egyes érdekei a nemzetállamok Európájához, mások pedig a nemzetek Európájához fűzi. Ilyen szempontból Budapest álláspontja, miszerint a katalán-ügy Spanyolország belügye, “kissé fájt”, fogalmazott Toró, aki szerint nemzetállamok Európája helyett erős nemzetek Európájáról kellene beszélni. Az erdélyi magyaroknak nem érdeke egy olyan erős román nemzetállam, ahol az autonómiáról még beszélni sem hajlandóak.

(Kiegészítésül a moderátor Mile Lajos hozzáfűzte: a párbeszéd elutasítása egyáltalán nem az erősség, sokkal inkább a gyengeség jele …)

Kezdeményezni az alkotmánymódosítást 

Felszólalásában Biró Zsolt az autonómiakoncepciók összehangolásának fontosságáról beszélt. Kifejtette: fontos lenne az alkotmánymódosítás kezdeményezése, erre több lehetőség van, például félmillió aláírás összegyűjtése. Úgy véli, talán még van annyi erő ebben a 1,3 milliós erdélyi magyar közösségben, egy ilyen akcióval talán ki lehet csikarni a párbeszédet az autonómiáról.