Új történelmi korszak kezdődik a Koreai-félszigeten
Vissza

Új történelmi korszak kezdődik a Koreai-félszigeten

Az északi vezető átlépte pénteken a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat Panmindzsonban, és megkezdte a tárgyalásokat a déli elnökkel. A koreai háború befejezése, aza 1953 óta ő az első észak-koreai vezető, aki Dél-Korea területére lépett.

Kim Dzsong Un a hosszú másodpercekig tartó, a demarkációs vonalon átnyúló történelmi kézfogás után Dél-Korea területére lépett, majd az ő javaslatára Mun Dzse Innel együtt a demarkációs vonal túloldalán, vagyis Észak-Korea területén is tettek egy-két lépést (a szöuli elnöki hivatal illetékesei szerint ez meglepő gesztus volt Kim részéről, mert nem szerepelt a protokollban). Közben többször ismét kezet szorítottak, szívélyesen társalogtak egymással, majd elvonultak tárgyalni a demilitarizált övezet déli oldalán lévő Béke Házába. A két koreai vezetőt Csoszon-dinasztiabeli egyenruhába öltözött díszőrség kísérte az épülethez.

Az észak-koreai elnök kilenctagú küldöttség élén érkezett a tárgyalásokra.  Szemüvegben volt, a megszokott fekete Mao-zubbonyt viselte, miközben kíséretének tagjai katonai egyenruhában vagy öltönyben voltak. Még mielőtt megkezdődtek volna a tárgyalások, Kim bejegyzést írt a Béke Házának vendégkönyvébe. „Új történelem kezdődik most. A béke korszaka a történelem kezdőpontjától” – írta.

A tárgyalások a sajtó számára is nyilvános kezdetén Kim Dzsong Un meggyőződését fejezte ki, hogy a megbeszélések jelentős eredményeket hoznak. „Azzal a reménnyel érkeztünk ide, hogy új lapot nyissunk a két Korea történelmében. Biztos vagyok abban, hogy Mun Dzse In elnökkel építő jellegű tárgyalásokat tudunk majd folytatni, amelyeknek nagyon jó és jelentős eredményei lesznek” – fogalmazott Kim. Hangsúlyozta: nem szeretné a múlt megismétlődését, és eltökélt abban, hogy végrehajtja az észak-koreai fél által vállalt minden kötelezettséget.

Mun Dzse In arra szólította tárgyalópartnerét, hogy együtt teremtsenek békét és virágoztassák fel a Koreai-félszigetet. „Tudatában vagyok annak, hogy milyen felelősség nyomja a vállunkat. És én hálás vagyok azért a határozottságért és bátorságért, amelyet ön tanúsított a tárgyalásokra érkezve. Tanúsítsunk hát együtt bátorságot és határozottságot, s teremtsünk békét a Koreai-félszigeten. Ettől a naptól a demarkációs vonal többé nem a viszály, hanem a béke jele” –  mondta a dél-koreai vezető.

A szöuli elnöki hivatal közlése szerint Kim a megbeszélésen szóba hozta a dél-koreai Jonpjong-sziget ellen 2010-ben végrehajtott északi tüzérségi támadást. A phenjani vezető arról beszélt, hogy a folyton újabb északi támadástól rettegő Jonpjong lakói, valamint az 1950-53 közötti koreai háború során egymástól elszakított családok és mindazok, akik megszöktek Észak-Koreából most nagy reményeket fűzhetnek a Korea-közi tárgyalásokhoz, amelyek begyógyíthatják a múltbéli sebeket.

Mun Dzse In szóvivője, Jun Jong Csan azt is elmondta a tárgyalások első fordulója után, hogy a dél-koreai elnök javasolta: tartsanak további találkozókat. Mun jelezte, szívesen ellátogatna az észak-koreai Pektu-hegyhez. Kim erre azt mondta: a jelenlegi körülmények között az utazás kényelmetlen lenne, de a látogatás előtt majd fejlesztik közlekedési hálózatukat. Hozzátette: a februári téli olimpia alkalmából Dél-Koreában járt északi küldöttséget lenyűgözték a déli nagysebességű vasutak. Mun erre azt felelte, ha sikerül javítani országaik kapcsolatait és összekötni vasúti hálózataikat, akkor mindkét Korea élvezheti majd a nagysebességű vasút előnyeit. A szóvivő szerint Kim azzal is tréfálkozott, hogy megígérte: nem fogja többet kora reggel álmából felzavarni a dél-koreai elnököt. Ezzel a phenjani vezető a tavaly a hajnali órákban végrehajtott északi rakétatesztekre utalt. 

A csúcstalálkozót lezáró közös nyilatkozatban Kim Dzsong Un elkötelezettségét fejezte ki nukleáris programjának felszámolása és a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. Kim és Mun megfogadták, hogy együttes erőfeszítéssel megpróbálják hivatalosan is lezárni az 1950-53-as koreai háborút. A konfliktust ugyanis annak idején nem békekötés, hanem csak fegyverszünet zárta. A felek ígéretet tettek arra, hogy május 1-jétől kezdve berekesztik az ellenségeskedés minden formáját földön, vízen és levegőben. Ennek szellemében a határra telepített hangosbemondók propagandaadását is megszüntetik. Mindennek megerősítésére a két koreai vezető egy békét és virágzást jelképező fenyőfát ültettek el együtt.

Legutóbb tíz évvel ezelőtt tartottak csúcstalálkozót a jogilag egymással még mindig hadban álló két Korea vezetői, de még sosem fordult elő a háború óta, hogy phenjani vezető Dél-Korea területére lépett volna. Közvetlenül azután, hogy Kim útnak indult Phenjanból a találkozóra, a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség közleményt adott ki, amely szerint Kim „őszintén” fog tárgyalni minden felmerülő kérdésről, a Korea-közi kapcsolatok javításáról, a béke, a jólét megteremtéséről és a Koreai-félsziget újraegyesítéséről.

Az Egyesült Államok élénk figyelemmel követi a Korea-közi eseményt, amely előrejelzésként szolgálhat a május végén vagy június elején esedékes, történelmi jelentőségű csúcstalálkozóhoz Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un között.

Kim Dzsong Un a hosszú másodpercekig tartó, a demarkációs vonalon átnyúló történelmi kézfogás után Dél-Korea területére lépett, majd az ő javaslatára Mun Dzse Innel együtt a demarkációs vonal túloldalán, vagyis Észak-Korea területén is tettek egy-két lépést (a szöuli elnöki hivatal illetékesei szerint ez meglepő gesztus volt Kim részéről, mert nem szerepelt a protokollban). Közben többször ismét kezet szorítottak, szívélyesen társalogtak egymással, majd elvonultak tárgyalni a demilitarizált övezet déli oldalán lévő Béke Házába. A két koreai vezetőt Csoszon-dinasztiabeli egyenruhába öltözött díszőrség kísérte az épülethez.

Az észak-koreai elnök kilenctagú küldöttség élén érkezett a tárgyalásokra.  Szemüvegben volt, a megszokott fekete Mao-zubbonyt viselte, miközben kíséretének tagjai katonai egyenruhában vagy öltönyben voltak. Még mielőtt megkezdődtek volna a tárgyalások, Kim bejegyzést írt a Béke Házának vendégkönyvébe. „Új történelem kezdődik most. A béke korszaka a történelem kezdőpontjától” – írta.

A tárgyalások a sajtó számára is nyilvános kezdetén Kim Dzsong Un meggyőződését fejezte ki, hogy a megbeszélések jelentős eredményeket hoznak. „Azzal a reménnyel érkeztünk ide, hogy új lapot nyissunk a két Korea történelmében. Biztos vagyok abban, hogy Mun Dzse In elnökkel építő jellegű tárgyalásokat tudunk majd folytatni, amelyeknek nagyon jó és jelentős eredményei lesznek” – fogalmazott Kim. Hangsúlyozta: nem szeretné a múlt megismétlődését, és eltökélt abban, hogy végrehajtja az észak-koreai fél által vállalt minden kötelezettséget.

Mun Dzse In arra szólította tárgyalópartnerét, hogy együtt teremtsenek békét és virágoztassák fel a Koreai-félszigetet. „Tudatában vagyok annak, hogy milyen felelősség nyomja a vállunkat. És én hálás vagyok azért a határozottságért és bátorságért, amelyet ön tanúsított a tárgyalásokra érkezve. Tanúsítsunk hát együtt bátorságot és határozottságot, s teremtsünk békét a Koreai-félszigeten. Ettől a naptól a demarkációs vonal többé nem a viszály, hanem a béke jele” –  mondta a dél-koreai vezető.

A szöuli elnöki hivatal közlése szerint Kim a megbeszélésen szóba hozta a dél-koreai Jonpjong-sziget ellen 2010-ben végrehajtott északi tüzérségi támadást. A phenjani vezető arról beszélt, hogy a folyton újabb északi támadástól rettegő Jonpjong lakói, valamint az 1950-53 közötti koreai háború során egymástól elszakított családok és mindazok, akik megszöktek Észak-Koreából most nagy reményeket fűzhetnek a Korea-közi tárgyalásokhoz, amelyek begyógyíthatják a múltbéli sebeket.

Mun Dzse In szóvivője, Jun Jong Csan azt is elmondta a tárgyalások első fordulója után, hogy a dél-koreai elnök javasolta: tartsanak további találkozókat. Mun jelezte, szívesen ellátogatna az észak-koreai Pektu-hegyhez. Kim erre azt mondta: a jelenlegi körülmények között az utazás kényelmetlen lenne, de a látogatás előtt majd fejlesztik közlekedési hálózatukat. Hozzátette: a februári téli olimpia alkalmából Dél-Koreában járt északi küldöttséget lenyűgözték a déli nagysebességű vasutak. Mun erre azt felelte, ha sikerül javítani országaik kapcsolatait és összekötni vasúti hálózataikat, akkor mindkét Korea élvezheti majd a nagysebességű vasút előnyeit. A szóvivő szerint Kim azzal is tréfálkozott, hogy megígérte: nem fogja többet kora reggel álmából felzavarni a dél-koreai elnököt. Ezzel a phenjani vezető a tavaly a hajnali órákban végrehajtott északi rakétatesztekre utalt. 

A csúcstalálkozót lezáró közös nyilatkozatban Kim Dzsong Un elkötelezettségét fejezte ki nukleáris programjának felszámolása és a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. Kim és Mun megfogadták, hogy együttes erőfeszítéssel megpróbálják hivatalosan is lezárni az 1950-53-as koreai háborút. A konfliktust ugyanis annak idején nem békekötés, hanem csak fegyverszünet zárta. A felek ígéretet tettek arra, hogy május 1-jétől kezdve berekesztik az ellenségeskedés minden formáját földön, vízen és levegőben. Ennek szellemében a határra telepített hangosbemondók propagandaadását is megszüntetik. Mindennek megerősítésére a két koreai vezető egy békét és virágzást jelképező fenyőfát ültettek el együtt.

Legutóbb tíz évvel ezelőtt tartottak csúcstalálkozót a jogilag egymással még mindig hadban álló két Korea vezetői, de még sosem fordult elő a háború óta, hogy phenjani vezető Dél-Korea területére lépett volna. Közvetlenül azután, hogy Kim útnak indult Phenjanból a találkozóra, a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség közleményt adott ki, amely szerint Kim „őszintén” fog tárgyalni minden felmerülő kérdésről, a Korea-közi kapcsolatok javításáról, a béke, a jólét megteremtéséről és a Koreai-félsziget újraegyesítéséről.

Az Egyesült Államok élénk figyelemmel követi a Korea-közi eseményt, amely előrejelzésként szolgálhat a május végén vagy június elején esedékes, történelmi jelentőségű csúcstalálkozóhoz Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un között.

A két ország közti tárgyalások idővel elvezethetnek a csúcstalálkozó intézményesüléséhez, rendszeressé válásához, illetve közös információs központ létrehozásához, ami később alapja lehet a két fővárosban létrejövő képviseleteknek – közölte Csoma Mózes. A Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az M1 aktuális csatornán elmondta: már korábban is bebizonyosodott, hogy az észak-koreaiak hajlandóak erre az önkéntes moratóriumra. A szakértő emlékeztetett: 1994-ben, 2000-ben és 2007-ben az észak-koreaiak már írtak alá az erődemonstráció beszüntetésével kapcsolatos dokumentumokat. Ezek azért nem voltak hosszú távúak, mert gyorsan távoztak a dokumentumokat aláíró szereplők. Amikor 1994-ben létrejött egy ilyen paktum, pár nappal később Kim Ir Szen észak-koreai vezető meghalt – mondta Csoma Mózes. Az Egyesült Államokkal 2000-ben létrejött megállapodás után pedig nem sokkal később változott az amerikai adminisztráció – tette hozzá. „Jelenleg azonban szerencsés csillagzat alatt állnak a tárgyalások olyan szempontból, hogy minden szereplő mandátumának az elején tart, a Trump-adminisztráció is, Mun Dzse In dél-koreai elnök is, az észak-koreai részről pedig végtelenített mandátumok vannak, elődeivel ellentétben, Kim Dzsong Un esetében nem szab korlátot a vezető egészségügyi állapota” – fogalmazott a szakértő. „Van tehát rá lehetőség, illtve idő, hogy az esetleges megállapodásokat a gyakorlatba is átültessék” – fűzte hozzá.


EZ ÉRDEKELHETI
KÜLPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nemzetiségi viszály szítása miatt indul ...
Johannis konzultálni akar a pártokkal ...
Brüsszel felszólította a román kormányt ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ