(Borítókép: Madarász Lóránt és Gergely Elek FOTÓ: KOLOZSVÁRI MAGYAR OPERA)
A Dehel Gábor féle rendezésből bizonyos szereplőket is megőriztek: mint Kosztin Áron mondta, nem is találhattak jobb francia királyt Ádám Jánosnál, de például Iluskát is Barabás Zsuzsa viszi tovább, bár a szerelmeseket alakító másik szereposztásban egy házaspár, Gergely Arnold és Fülöp Tímea debütál majd. Az új János vitéz bemutatóját szombaton 18 órától láthatja a közönség, majd vasárnap szintén 18 órától.
János vitéz (Szabó Levente) és Bagó (Sándor Csaba) a királyi udvarban FOTÓ: KOLOZSVÁRI MAGYAR OPERA
János vitéz darázscsípéssel
Szabó Emese a Dehel-féle János vitézen nőtt fel, a bemutatót gyerekként nagy darázscsípéssel ülte végig, és később ez volt az első előadás, amelyben ügyelőként vett részt – külön öröm számára, hogy a daljátékot most 3 éves kisfiának is rendezheti.
– A János vitéz nemcsak a magyar kultúra és a magyar zenés színház hagyománya szempontjából fontos, de a gyerekeknek is tudniuk kell róla, és ezzel együtt tanulni színházról. A gyerekeknek az előadásokat nem kell leegyszerűsíteni, megmagyarázni, a szerkezetét lebontani, a dramaturgiát kiskorúaknak érthetővé tenni, hanem olyan szintre kell tenni a mércét, hogy a gyerekek onnan kezdjék el esztétikai érzéküket fejleszteni, és akkor elvárhatjuk azt, hogy majd 16 évesen maximális érdeklődést tanúsítsanak egy bármilyen kortárs magyar mű vagy nehezebb, klasszikus opera iránt is – mondta a rendező.
Szabó Levente FOTÓ: KOLOZSVÁRI MAGYAR OPERA
Kulcsár Szabolcs: nem kék tóba, de mély vízbe estem
Kulcsár Szabolcs karmesternek mindig szívügye volt a János vitéz, hiszen ez volt az első előadás, amit vezényelt annakidején. A legnehezebb darab, hiszen a daljáték alapjai a népzenében rejlenek, ez feltételezi, hogy minden zenét alá kell rendelni a magyar szövegnek, a helyes magyar beszédnek, és ez óriási munka.
– Nem kék tóba, de mély vízbe estem a feladattal. Mindenkinek kívánom legalább egyszer azt az élményt, amelyben akkor részem volt: felmegy a függöny, és telt háznyi gyermek elkezd elismerően morajlani. Globális világunkban a magyarságunk minden szinten veszendőben van, ezért minden gyermeknek meg kell élnie azt és tudatában kell lennie nemzetünk genetikai és kulturális hagyományainak, a János vitéz édes-keserű nyelvezetével, helyenként archaikus szóhasználatával tökéletes példája ennek. Még ha egy nagy általános mesevilágot is képzeltünk el a János vitézben, arra törekedtünk, hogy a magyarság mellett a becsület, a gerincesség, a létünk is benne legyen – mondta a karmester.
Ádám Jánosnál jobb francia királyt keresve se találhattak FOTÓ: KOLOZSVÁRI MAGYAR OPERA
Apáról fiúra száll a vitézszerep
Apjától, Szabó Pétertől „örökli el” Szabó Levente a János vitéz szerepét, amelyre, mint mondja, már régóta vár, elemista volt, amikor az édesapja először játszotta. Szabó Pétertől különösebb tanácsokat nem kapott, igaz nem is kért, nem szeretné, hogy a korábbi szerepalkotások befolyásolják.
A francia királykisasszonyon a korábbi királylány, Pataki Enikő „osztozik” majd Gebe-Fügi Renátával, aki az opera zenekarából kerül most a színpadra első olyan szerepében, ahol a próza és a színészi játék hangsúlyosabb. Azt ígérik, az új francia királylány viccesebb lesz és hisztisebb.
A bemutató legnagyobb meglepetése: Madarász Lóránt játssza a gonosz mostoha szerepét. Igazi kihívásként tekint a szerepre, hiszen édesanyja, M. Kovács Lenke nyomdokaiba lép. Amúgy azonnal elfogadta a felkérést, Szabó Emese szerint érdekes hangot hallatva, amit a rendező mosolyogva reprodukált a sajtótájékoztatón. Abban a hangban pedig egyszerre ott a nevetés, hüledezés, csodálkozás, és benne van a „hűha” és az „ez aztán”, na meg a „vágjunk bele azonnal”.
– Emlékszem apám hogyan fogadta a hírt, hogy anyámra osztották a gonosz mostoha szerepét. „Végre egy olyan szerep, ahol csak magadat kell hozzad!” – mondta Madarász Lóránt, aki úgy érzi, gonoszabb, keményebb tud lenni férfi-mostohaként.
Kíváncsian várom, fog-e seprűnyélen repkedni, mint gyermekkorom János vitézének boszorkája…
Gonoszabb, keményebb gonosz mostoha lesz Madarász Lóránt FOTÓ: KOLOZSVÁRI MAGYAR OPERA
