Tűvel, cérnával és hittel küzdenek Kalotaszegen a járvány ellen
Több száz védőmaszkot varrtak eddig a rászoruló kórházaknak
Több száz védőmaszkot varrtak eddig a rászoruló kórházaknak
Vissza

Tűvel, cérnával és hittel küzdenek Kalotaszegen a járvány ellen

Kézzelfogható segítséget nyújtani ott, ahol lehet és ki ahogy, s amivel tud – a közösségi összefogásnak és segítségnyújtásnak követendő példája bontakozott ki több kalotaszegi településen. A világjárvány miatt előállt nehéz helyzetben sok igehirdetés olvasható, illetve hallgatható-nézhető a nyomtatott sajtóban, a televízióban és a világhálón, ami kapaszkodót, lelki megerősítést, bátorítást jelenthet az emberek számára, de vannak olyan gyülekezetek, ahol a diakónia, a szeretetszolgálat felkarolásával is tenni próbálnak ezekben a válságos időkben. Kalotaszeg „fővárosában”, Bánffyhunyadon és Magyarvistán csupán a hívó szó kellett ahhoz, hogy a lelkekben és a szívekben megmozduljon a tenni akarás. Az egyházak helyi vezetőinek felhívására közösségi összefogással az asszonyok több száz védőmaszkot varrtak az elmúlt napokban az ezeket igénylő kórházak és rászorulók számára, hogy ezzel is segítsék a járvány elleni küzdelmet.

„Egy gondolat bánt engemet...” ma reggeltől: hogyan segíthetnénk mi, innen Magyarvistából a járvány elleni küzdelmet? Március 26-án reggel ezzel a mondattal kezdődött az a nem kis munka, amely most kezd beérni: több mint ezer védőmaszkot készítettünk Magyarvistán” – mesélte kérdésünkre Felházi Klára magyarvistai református lelkész, akinek hívó szavára sokan a település lakói közül azonnal felajánlották a segítségüket. „Utánaolvastunk, hogy milyen anyagból is kellene varrni a szájvédőket. A legajánlottabb anyag hiánycikk, tehát maradt a nagyon jó minőségű textil két réteggel. Alig ment ki a parókia falai közül ez a gondolat az interneten keresztül a Magyarvista nevű zárt csoportba, máris kezdtek jelentkezni a testvérek: »Én épp itt vagyok két méterárusbolt mellett, vásárolhatok. A magunk részéről szívesen adunk erre a célra egy nagyobb összeget«, »Én vállalom, hogy az anyagot kiosztom«, »Vállalom a szabást«, »Én a varrást«, »Nincs varrógépem, de szívesen vasalok«. Ki sem gondoltam jóformán, hogy kellene valaki, aki elkészíti a mintadarabot mindenkinek, az egyik asszonytestvérünk már varrta is, s kilencven darabig meg sem állt. Csak néhány nap telt el, és ma már százával érkeznek be az elkészített maszkok” – számolt be a kezdeményezés sikeréről a tiszteletes asszony.

„Ez bizony szolgálat, szeretetszolgálat, diakónia”

Hogy teljesen biztosak legyenek a dolgukban, le is „tesztelték” az így elkészült maszkokat: fazékban főzve kemény próbának is kitették a szájvédőket, amelyek kiállták a vizsgát. A maszkokat forró gőzvasalóval fertőtlenítik helyben, de a kórházak jelezték, hogy ők is sterilizálni fogják. Közben ugyanis kiderült, hogy a kolozsvári kórházakban – zsidó kórház, járvány-, katona-, vasúti kórház, onkológia, mentősök – is várva várják az általuk készített szájvédőket. 

Felházi Klára elmondta: eddig mintegy 20 méter anyag és  1500 lejes felajánlás érkezett. A faluban minden 70 év feletti idősnek, valamint az egészségügyi dolgozóknak is adnak maszkot, de igyekeznek azon fiatalabbak igényének is eleget tenni, akik szintén támogatni kívánják ezt a szolgálatot, merthogy – miképpen a református lelkész fogalmazott – „ez bizony szolgálat, szeretetszolgálat, diakónia”. 

„A tűvel, cérnával való szolgálat ötletgazdája Tábitha volt, aki kétezer évvel ezelőtt a kor elesettjeinek, szegényeinek, az özvegyasszonyoknak ruhát varrt. Róla azt írja a Szentírás – nagyon szeretem ezt az igét –, hogy »gazdag volt jó cselekedetekben«. (Ap. Csel. 9,36) Bár nem volt vagyonos, hisz nem anyagilag volt gazdag, de bátor volt és kreatív, s kitalálta, hogy mégis hogyan szolgálhatná az ő Istenét. Magyarországon is sokan varrják a szájvédőket, de Bánffyhunyadon és környékén is szép dolgokról lehet hallani. Ha most azt kellene elmondanom, hogy mi van a szívemben: nincs bennem elkeseredettség vagy reménytelenség, de van bennem nyugalom, derű, reménység, és tapasztalva Isten munkálkodását a környezetemben, hogy mindig kirendeli a szükséges támogatást támogatókkal együtt, nagy-nagy hálát érzek. Nemcsak én ámulok azon, hogy a szájvédőkészítés kapcsán mennyire »magától alakulnak a dolgok«, de a vistai testvéreim is megfogalmazzák: »milyen jó«, az Úr csodásan működik” – mondta lapunknak Felházi Klára.

Az elkészült maszkokat forró vasalással már helyben fertőtlenítik

„Amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel!”

Jó érzés tudni, hogy nemcsak Magyarvistában, hanem Kalotaszegen máshol is megmozdult az emberek lelkében, szívében a tenni és segíteni akarás. Jakab Mihály bánffyhunyadi református lelkész és felesége, Éva Tünde szintén úgy érezték: ezekben a nehéz hetekben nem ülhetnek karba tett kézzel, és úgyszintén közösségi összefogással segíteni próbálnak a bánffyhunyadi városi kórháznak. 

„A feleségem kórházi alkalmazott, s jelen helyzetben megtapasztalta, hogy mit is jelent a felkészületlenség, a felelőtlenség, ugyanakkor pedig ismeri a helyi kórház igényeit is. A felettesei gondolkodó, gondoskodó részével kiterveztek egy maszktípust, amit lehet fertőtleníteni és újrahasznosítani. Nem tökéletes, de több a semminél. A gyülekezet asszonyai nagyon tevékenyen bekapcsolódtak a munkába: volt, aki anyagot biztosított, volt, aki szabott, volt, aki varrt – akár kézzel is, mert nem volt varrógépe –, volt, aki a logisztikát biztosította, meg volt, aki kimosta és vasalta az arcvédőket. Hála legyen Istennek, hogy megérintette a szívüket ez a kezdeményezés. Eddig több mint 400 maszkot készítettek, és készítésük addig zajlik, amíg igényt tartanak rá, vagy nem kap a kórház elegendő egyszer használatos védőmaszkot. A szájvédők többsége a sürgősségi osztályra, valamint a belgyógyászatra kerül, ugyanis ott vannak a leginkább kitéve az alkalmazottak a fertőzés veszélyének – eddig három asszisztensnő fertőződött meg –, de jutott más részlegre is szájvédő, vagy ha nem, jutni fog. Jézus szavaival szeretném bátorítani őket: »Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!« (Máté 14,27b)” – mondta Jakab Mihály bánffyhunyadi református lelkész.

Jakab Éva Tünde kórházi alkalmazottként személyesen tapasztalhatta meg, hogy mit jelent a megfelelő védőeszközök hiánya a kialakult járványhelyzetben. „Hála Istennek Bánffyhunyadon szintén nagyon jó orvosaink vannak, akik hatalmas odaadással szolgálják a várost és annak 50 kilométeres körzetét. Azonban egyre fokozódott bennünk a kétségbeesés, látva a veszélyt, aminek ki voltunk és ki vagyunk téve a védekezési eszközök hiánya miatt. Mivel tudtuk, hogy a környék lakosságának jelentős része külföldön dolgozik, akiknek egy része már itthon van vagy hazafelé tart, úgy láttuk, hogy a veszély az ajtó túloldalán kopogtat, egyre közeledik. Következésképpen felelősségtudatos kollégákkal kigondoltunk olyan védekező segédeszközöket, amelyek bizonyos szinten megvédhetnek mindaddig, amíg a kórház beszerzi a megfelelőket. Így született meg egy maszkprototípus dupla anyagból, amelynek felső felében egy nyíláson cserélhető szűrőt helyezhetünk el. Ez a maszk mosható, fertőtleníthető, és másfél óránként cserélendő” – válaszolta kérdésünkre Jakab Éva Tünde.

Elmondása szerint a védőmaszkok megvarrásával a kórház két alkalmazottat bízott meg. S mivel erejüket meghaladó volt az igény, így született meg az ötlet, hogy felkérik szorgos kezű asszonyaik segítségét, hogy „kezet kézbe téve legyünk hasznosak, és a kapott szabad időt nemes céllal töltsük ki”. 

A bánffyhunyadi összefogás eredménye: négyszáz szájvédő készült el

„A válasz gyorsan érkezett, sokan jelentkeztek. Megszerveztük a munkát, összegyűjtöttük a felajánlott anyagot, és kiosztottuk. Családok apraja-nagyja csatlakozott: egyesek szabtak, mások varrtak, vagy mosták, vasalták, szállították az elkészült maszkokat. Így készült el körülbelül 400 maszk, amelyek nagy részét el is juttattuk a kórháznak egyéb adományokkal együtt. De adtunk a város néhány boltjában dolgozó testvéreinknek is. Ám még több helyre és személynek szeretnénk juttatni a készülőben levő maszkokból. Mivel kérésünk sok halló szívet érintett meg, azt tervezzük, hogy a rendelkezésünkre álló anyagból kórházi fejvédő sapkát is készítünk. Buzdítok mindenkit, hogy ezekben a nehéz időkben lássátok meg a mellettetek élőt, lássátok meg a rászorultat, lássátok meg a beteg hozzátartozót, és segítsetek! Segítsetek beszerezni a gyógyszert, vagy egy tányér meleg étellel lepjétek meg őket! Buzdítalak Pál apostol szavaival: »Amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel«! (Galata 6,10)” – hangsúlyozta Jakab Éva Tünde.

„Isten segedelmével győzni fogunk most is”

A fenti kezdeményezés mellé állt Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese és felesége, Melinda is, akik a német–holland–szász református egyházközséggel közösen gyógyszerekkel és segédeszközökkel (a maszkokhoz szükséges anyag stb.) támogatták a bánffyhunyadi kórházat. Továbbá a Bánffyhunyadi Református Egyházközség a maszkok megvarrása mellett vérnyomásmérőkkel segítette a kórház belgyógyászati részlegét. De a segítségnyújtás abban is megnyilvánul, hogy Nyárszó–Sárvásár református egyházközsége és a körösfői polgármesteri hivatal, Bódis László polgármester közreműködésével naponta Kolozsvárra szállítják a rákos betegeket, hogy megkaphassák a szükséges kezeléseket. 

„Reméljük, hogy hasznos segítséget nyújthatunk. Most kell megmutatnunk, hogy a közösségnek és az egységnek mekkora ereje van. Félre kell tenni mindazt, ami elválaszt bennünket, legyen az hit, világnézet vagy bármi más. Közösségi összefogással, Isten segedelmével győzni fogunk most is” – összegzett Vincze Minya István.


KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK
EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hatszor többen hívták a ...
Több erdélyi településen járt a medve
„Nem hagyhatjuk, hogy a trianoni trauma ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ