Tüntetők zavarták meg Ciolacu és Ciucă beszédét

Tüntetők zavarták meg Ciolacu és Ciucă beszédét
A nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szimpatizánsai és a moldvai országrésznek autópályát követelő "hagyományos" tüntetők zavarták meg Nicolae Ciucă liberális (PNL) kormányfő és Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) házelnök beszédét kedden Jászvásáron (Iași), a román fejedelemségek egyesülésének ünnepén.

A Ziarul de Iași helyi hírportál beszámolója szerint az ellenzéki AUR több moldvai megyéből összegyűlt, a téren összesereglett mintegy ötezer ünneplő közé vegyült hívei "Tolvajok", "PNL, PSD, ugyanaz a szemétség", "Előrehozott választásokat akarunk" rigmusokat skandáltak a két kormánypárti politikus beszéde idején, míg a tér másik sarkából néhány "notórius" tüntető az "autópályát akarunk" skandálással tette nyilvánvalóvá, hogy az ország legelmaradottabb részének fejlesztését sürgeti.

Az egységes Románia megteremtése első lépésének fontosságáról beszélő Marcel Ciolacu "én tényleg szeretlek titeket" megjegyzéssel próbálta leszerelni a beszédét hurrogással és füttyögéssel megzavaró demonstrálókat.

Nicolae Ciucă miniszterelnök az 1859-es történelmi esemény jelentőségét méltató beszéde végén megjegyezte: a háború által előidézett válságok közepette, a többi európai demokráciához hasonlóan Romániában is szélsőséges politikai mozgalmak próbálják befolyásolni az embereket. Ezeket arról lehet felismerni, hogy a megértés és cselekvés helyett gyűlöletet és rettegést szítanak, az igazság helyett rémhíreket terjesztenek, a törvényeken alapuló igazságszolgáltatás helyett az önbíráskodást népszerűsítenek - magyarázta.

A román kormányfő azonban kifejezte meggyőződését, hogy a társadalom bölcsességére alapozva, a kiegyensúlyozott erők összefogásával "sikerül megtartani Romániát megérdemelt helyén: a nyugati demokráciák európai közösségében".
 

Romániában 2015 óta munkaszüneti nap a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója. 1859 januárjában Moldva és Havasalföld is Alexandru Ioan Cuzát, a moldvai Nemzeti Párt uniót szorgalmazó vezetőjét választotta fejedelmévé. A perszonálunió után Cuza 1862-re elérte a két államapparátus összevonásának nemzetközi elismerését: az új állam ekkor vette fel a Románia nevet.