Az ellenzéki pártok a tervezetek elnapolását kérték az alaposabb vita érdekében, majd miután ezt a többség elvetette, kivonultak a teremből. A bírák és ügyészek jogállását módosító törvénytervezetet ezek után az államfőhöz kerül kihirdetésre, de az ellenzék már bejelentette, hogy óvást emel az alkotmánybíróságon, és a jobboldali Klaus Johannis elnöknek is lehetősége van visszaküldeni megfontolásra a jogszabályt a parlamentbe.A kedden megszavazott módosítás nemcsak lehetővé, hanem egyenesen kötelezővé teszi, hogy az állam behajtsa az ügyészeken vagy bírákon azokat a kártérítéseket, amelyek kifizetésére azok "rosszindulatból vagy súlyos hanyagságból" helytelenül hozott döntéseik következtében kötelezték az államot. A módosítás a hatályos törvénynél sokkal részletesebben szabályozza, milyen következményei lehetnek annak, ha a törvényi tiltás ellenére egy ügyészt vagy egy bírót beszerveztek a jelenlegi vagy a korábbi titkosszolgálatok.
Az országban csaknem két hónapja rendszeresen tüntetnek az igazságügy átszervezése ellen az ellenzéki szervezetek, amelyek szerint a szociálliberális kormánytöbbség saját korrupt politikusai védelmében akarja megfélemlíteni és politikai pórázra kötni az igazságszolgáltatást.A reform szükségességét az RMDSZ támogatását is élvező koalíciós pártok ügyészi túlkapásokkal, a korrupcióellenes ügyészek (DNA) állítólagos titkosszolgálati befolyásolásával indokolták.Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint a kedden megszavazott törvénymódosítás az ügyészállam felszámolását célozza, és nem veszélyezteti a korrupcióellenes harcot."A bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Bírói Tanács javaslatára. Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe. Így a törvénymódosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti azt" - idézte az RMDSZ keddi hírlevele a szövetség szenátusi frakcióvezetőjét.
