Tudose hurrikán

Tudose hurrikán
Mihai Tudose (állítólag jogász) szociáldemokrata párti politikus, egykor gazdasági miniszter, jelenleg pedig miniszterelnök talán nem is érdemli meg, hogy egyből hurrikánt nevezzenek el róla azok miatt az intézkedések miatt, amelyek várhatóan hatalmas pusztítást fognak majd végezni gazdasági és sokegyéb téren, hiszen az intézkedések kigondolása már jóval megelőzte az ő kormányfővé előléptetését. No, de valamilyen névvel (például az Egyesült Államok délkeleti részén tomboló Irma hurrikán mintájára) mégiscsak illetni kellett azt a jelenséget, amely jelenleg teljes gőzzel zajlik a hazai gazdasági szférában, és amelynek várhatóan komoly és súlyos kihatásai lesznek társadalmi szinten is, több területen. Csak néhányat említek a legfrissebb elképzelésekből, amelyeket egyenesen rágalmazásnak is felfoghatnának a hazai cégek, munkáltatók. Mihai Tudose kormányfő ugyanis azzal a magyarázattal vezette fel a kormány legújabb intézkedéseit, hogy meg akarják akadályozni egyrészt a feketemunkát, másrészt az adócsalást.

Az egyik rendelkezés értelmében augusztustól a munkaadóknak a minimálbérre kell kiszámolniuk és befizetniük a társadalombiztosítási hozzájárulást azon alkalmazottak esetében is, akiket csak részmunkaidőben foglalkoztatnak és eszerint fizetnek. Mert a kormány szerint a munkáltatók biztosan csalnak, és valójában teljes nyolcórás munkaidőben dolgoztatnak minden alkalmazottat, és csupán az államkasszát akarják megrövidíteni csökkentett munkaidejű szerződéssel és az ennek megfelelő kevesebb járulékbefizetéssel. Tehát az intézkedéssel azt sugallják, hogy nincs, nem is létezhet részmunkaidő, nyolc óránál kevesebbet biztosan nem foglalkoztathatnak senki munkavállalót, nem létezhet olyan helyzet, amikor valójában csak napi négy vagy hat órát vesz igénybe valamely munkafolyamat, és hogy akkor ennek megfelelően lehessen részmunkaidőben fizetni az illetőt.

A kormány logikája eléggé ellentmondásos: amennyiben a jogszabály, a munkaügyi törvénykönyv lehetővé teszi a részmunkaidős foglalkoztatást (és egyáltalán miért is ne, mert tulajdonképpen egy létező valóságnak, a néhány órás foglalkoztatásnak a szabályozása), akkor a munkafolyamatban résztvevő feleknek jogukban áll azt alkalmazni. Ellenben a kormány augusztustól alkalmazott intézkedése ezt felülírja, sőt durván és jogtalanul beleszól a két fél – munkaadó és munkavállaló - közötti törvényes munkaszerződésbe, arra kötelezve az egyik felet – a munkaadót -, hogy egy valótlan pénzösszegre számoljon járulékot és törlessze az államkasszába. Minden bizonnyal vannak feketén, tehát törvénytelenül dolgozók és dolgoztatók, hiszen a munkaügyi felügyelőségek ellenőrzései során felderített esetek és kiszabott büntetések évek óta ezt igazolják. De a feketemunkát biztosan nem egy ilyen intézkedéssel fogják (tudni) felszámolni. Sőt, a kormánynak tulajdonképpen mintha nem is ez lenne a célja, hanem csupán a több bevétel, amit nem átall erkölcstelenül, sőt jogtalanul véghezvinni: hiszen minden munkaadót megbélyegzett azzal a rágalmazásnak is beillő feltételezéssel, hogy a részmunkaidővel alkalmazott személyzetet tulajdonképpen teljes munkaidőben foglalkoztatja.  És ezen is túlmenve, még egy nem létező fizetést is feltételez, kötelezve, hogy arra számolják a járulékokat: mondhatni, hogy egy burkolt járuléknövelést hajtottak végre.

Ezzel az intézkedéssel semmiképp nem vívták ki a vállalkozók bizalmát, amelyet alátámaszt egy felmérés is a munkaerő foglalkoztatás kilátásairól: eszerint az idei negyedik negyedévben öt munkaadóból csupán egy tervezi, hogy növelje alkalmazottainak a létszámát. A munkáltatók nagy többsége a kivárásra rendezkedett be. Az elővigyázatosság jellemző a vállalkozásokra, amit szakemberek a jogi szabályozások gyakori és szinte követhetetlen változtatásával is magyaráznak, de ami nem viszi majd előbbre a gazdaságot. Sőt, a hazai gazdasági fellendülést mutató statisztikák is nagyon kétértelműek meg bizonytalanok. Annak ellenére, hogy a kereskedelemben tevékenykedő cégek jegyzik a legtöbb jövedelmet és nyereséget, mégis ezen a területen a legnagyobb a csődbement vállalkozások száma, ami ráadásul növekvő tendenciát mutat - az elmúlt évhez viszonyítva öt százalékkal.

A kereskedelem után a szállítás és az építkezés következik a nehezen boldoguló gazdasági szektorok sorában: ezek esetében közel fele küzd kifizetési nehézségekkel. A kormány tervezett áfabefizetési új rendszere pedig biztos nem fogja fellendíteni a gazdaságot. Ezzel az intézkedésével is alaptalanul meggyanúsít minden céget azzal, hogy netalán átejtené az államot és nem fizetné be a kötelező általános forgalmi adót. Na és akkor a feltételezett adócsalás elkerüléséért arra köteleznék a cégeket, hogy külön áfa-számlát nyissanak (a kincstárnál vagy valamely banknál), és oda utalják a gazdasági ügyleteik nyomán az áfából származó pénzösszegeket, amelyek fölött nem rendelkezhetnek, nem tervezhetnek, tehát tulajdonképpen nem gazdálkodhatnak normálisan a bevételükkel (nem is említve az intézkedéssel járó megszaporodó és bonyolodó adminisztrációs munkát). A szomorú, hogy aki eddig sem vallotta be valamely gazdasági tevékenységét, és az után eddig sem fizetett áfát, hát ezután sem fog e “nagyszerű” intézkedés hatására. Aki pedig tisztességesen próbált gazdálkodni, azt lehetetlen helyzetbe hozzák ezzel az átgondolatlan, csak a minél több és gyorsabb állami kasszírozási szándékkal.

A Tudose hurrikán mifelénk így néz ki.